Legfrissebb prognózisában a GKI továbbra is 1,3 százalékos növekedéssel számol az idén a tavalyi 1 százalékos bővülést követően, 2014-es inflációs előrejelzését azonban csökkentette a kutatóintézet, a decemberben várt 2,1 százalékkal szemben 1,5 százalékra mérsékelte.

A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a vásárlóerő növekedése csak késleltetve hat a fogyasztásra, amelynek tavalyi stagnálását idén várhatóan átmenetileg 1,5 százalék körüli növekedés követi. Tartós forintgyengülés esetén azonban ennyi sem lesz – teszik hozzá.

A fogyasztás növekedése a javuló külső konjunktúra mellett segítheti a belföldre termelő és szolgáltató cégek értékesítését. A pótlásnál markánsabb üzleti beruházások azonban az MNB növekedési hitelprogramja ellenére sem várhatók, a jogbiztonság és a piac hiánya miatt – fogalmaz a GKI.

Tavaly az első háromnegyedévben 1,1 milliárd euró működőtőke távozott az országból, változatlan gazdaságpolitika esetén az idén sem várható érdemi változás – közölte a gazdaságkutató.

A GKI szerint a beruházások tavaly az uniós forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, erre az évre lassulást, 2 százalékos növekedést vár a kutatóintézet.

Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Ugyanakkor a magyar kamatfelár még a románnál és bolgárnál is magasabb, a CDS felár pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb, s felette van a kormányváltás előtti szintnek is – hangsúlyozza  a GKI.

"Az alacsony kamat növeli a forint árfolyam-ingadozását, miközben gyengülése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésének felelőtlen magatartása miatt a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyamzuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét" – írta a GKI.

Az előrejelzés szerint a külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az uniós források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását. Ez utóbbi részben a magyar export- és versenyképesség romlásának, részben a belföldi kereslet emelkedésének a következménye.

Az autóiparon kívül szinte nincs más dinamikus, fejlesztésre is hajlandó ágazat, a belföldi kereslet emelkedésének szépséghibája pedig az, hogy a fogyasztás, nem a beruházás élénkülésének lesz a következménye, ami egyelőre nem alapoz meg tartós és élénkebb növekedést a gazdaságkutató szerint.