szerző:

Közel 10 milliárd forint közpénzt költ a Magyar Nemzeti Bank az átutalásainkat bonyolító cég megvásárlására, bármiféle hivatalos magyarázat nélkül. Így minden hozzáértő csak találgat: vannak, akik szerint az utalásainkat venné közelebbről szemügyre, mások szerint inkább az adósságainkra kíváncsi.

Hiába kérdezősködtünk, senki nem tudta megmondani, mi értelme annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 9,5 milliárd forint közpénzt fizet ki arra, hogy egyedül az övé legyen a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító Giro Zrt. Az MNB a múlt héten megszerezte a magyarországi bankoktól a cég több mint 86 százalékát, két hónapon belül megveszi a maradékot is, de már a májusi közgyűlésen átveszi a vállalat irányítását.

Az ügyletre az MNB semmilyen magyarázatot nem adott, és cikkünk megjelenéséig a hvg.hu e-mailben feltett kérdéseire sem válaszolt. Megkeresésünkben az iránt érdeklődtünk, miért szükséges a Giro Zrt. felvásárlása, milyen előnyökkel jár a tulajdonosváltás a magyar adófizetők, valamint a banki ügyfelek számára, és milyen változtatásokat tervez az MNB a többségi tulajdon megszerzése után a Giro Zrt. által működtetett pénzügyi elszámolási rendszerben.

Az átutalásaink rendszere

A céggel az MNB lényegében azt a rendszert vette meg, amely a magyarországi átutalások döntő részét bonyolítja. A Giro Zrt. által működtetett rendszeren (az úgynevezett Bankközi Klíring Rendszeren, BKR) keresztül zajlik minden egyenként kisebb összegű, kevésbé sürgős belföldi forintátutalás, ami két, Magyarországon működő hitelintézet között történik.

Képünk illusztráció
©

Ez a pénzforgalmi rendszer kezeli a legtöbb belföldi tranzakciót, évente mintegy 300 millió fizetési megbízás fut keresztül rajta. A tranzakciók döntő része átutalás, a havi jövedelmek (munkabér, nyugdíj, társadalombiztosítási járandóságok) kifizetésére alkalmazott csoportos átutalás, és a közüzemi tartozások kiegyenlítésére vagy például hiteltörlesztésre alkalmas csoportos beszedés. Ez a rendszer csaknem teljesen lefedi a lakossági és reálgazdasági céges tranzakciókat, a teljes összeget tekintve ugyanakkor ez a magyarországi belföldi tranzakciók kisebb része (2012-ben a teljes pénzforgalom a Giro Zrt. rendszerében mintegy 65 ezer milliárd forint volt).   

A nagy összegű, jellemzően kis számban előforduló, sürgős átutalások teljesítésére egy másik elszámoló rendszert használnak a hitelintézetek. Ez az úgynevezett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), amit 1999-es indulása óta az MNB működtet (2012-ben ebben a rendszerben 1242 ezermilliárd forint forgalom volt, ez jellemzően nem a lakossági pénzmozgatás terepe, például nagy pénz- és tőkepiaci ügyletekhez szükséges összegek mozgatására használják, vagy nagy értékű vállalati kifizetésekre).

Annak, hogy a Giro Zrt. rendszerét kevésbé sürgős, a VIBER-t pedig sürgősebb utalásokra használják 2012. július 2. előtt volt nagyobb jelentősége, addig ugyanis a Giro Zrt. rendszere csak a következő munkanapra tudta teljesíteni az utalásokat, ezzel szemben a VIBER-utalással gyakorlatilag azonnal megérkezett az utalás a címzetthez. Azóta egy jelentős fejlesztésnek köszönhetően már a Giro rendszere is 4 órán belül teljesíti az utalást.  

Adatfélelmek

A hvg.hu több banki vagy bankokkal foglalkozó szakértőt is megkeresett, de a legtöbben értetlenül állnak az ügylet előtt. Így hivatalos válasz híján csak találgatásokat tudtunk összegyűjteni arról, mire kellhet az MNB-nek a Giro Zrt. és az utalásokat működtető rendszer. A cég felvásárlásának tervéről már fél éve felröppent a pletyka a szektorban, de ésszerű magyarázattal a bankok utalásokkal foglalkozó, a Giro rendszerével napi szinten kapcsolatban álló szakemberei akkor sem találkoztak.

Az egyetlen értelmezés, amelyet több szakember egymástól függetlenül megfogalmazott, az az aggály volt, hogy az MNB az eddiginél jóval többet láthat majd a tranzakciókból. Az egyik bank munkatársa úgy vázolta a problémát, hogy az MNB eddig csak a VIBER-en keresztül zajló pénzmozgásokat látta az egyedi tranzakciók szintjén, de ott jellemzően egyébként is a legtranszparensebb gazdasági szereplők (például bankok, nagy befektetési cégek) mozgatják a pénzüket.

Most a Giro Zrt. rendszerére is ugyanígy rálát majd az MNB, ami a bank tranzakciókkal foglalkozó munkatársa szerint azért problémás, mert „ebben a rendszerben gyakorlatilag minden lakossági és céges tranzakció ott van, az átutalásaink, a hiteltörlesztéseink, a közüzemi számláink kiegyenlítése”. Meg kell jegyezni, azok a szakértők, akik ilyen aggályokat fogalmaztak meg, hangsúlyozták azt is, hogy ez csak spekuláció arról, hogyan lehet visszaélni a rendszerrel, ha egy tulajdonoshoz kerül. A spekulációval szemben felhozható egy fontos ellenérv is: az MNB eddig is mindent láthatott, amit akart, hiszen a nemzeti bank felügyeli a pénzforgalmat, és így mindenhez van hozzáférése.

Még azok a szakértők sem találják azonban megnyugtatónak a helyzetet, akik nem látnak problémát vagy nagy változást abban, hogy az MNB könnyebben rálát majd a tranzakcióinkra. Többen úgy vélik, hogy a Giro Zrt. megvásárlásában nem a tranzakciókat működtető rendszer megszerzése az igazán érdekes, hanem az, hogy a céggel a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) is az MNB-hez kerül. A KHR-t ugyanis a BISZ Zrt. működteti, melynek egyedüli tulajdonosa a Giro Zrt. Ez lényegében a bankok pozitív és negatív adóslistája, és tartalmazza a bankok összes adósának adatait. Volt olyan szakértő, aki a hvg.hu-nak úgy vélekedett, hogy ez egy gazdag adatbázis, és ebben már valóban vannak az MNB számára eddig nem látott egyedi ügyféladatok, gyakorlatilag minden hitel minden adata.

Simorék még el akarták adni

A Giro Zrt. lényegében egy hatalmas informatikai rendszer, amelyet Budapestről, két helyszínről működtetnek. A céget még 1988-ban alapította 12 pénzintézet, köztük az MNB, és a jegybank azóta társtulajdonos volt. A cég elsődleges tevékenysége, az elszámolásforgalmi szolgáltatás 1994-ben indult el. A rendszer indulása előtt a bankokban teljesen eltérő volt a bankszámlaképzés, és az elszámolóház létrehozása után alakultak ki a ma használatos egységes formájú számlaszámok. A rendszer lényege, hogy egységesíti, egyszerűsíti és gyorsítja az elszámolást. A részvénytársaság az ügylet előtt 21 bank tulajdonában állt, és az ügylet körülményeiről annyit lehet sejteni, hogy nem a bankok igyekeztek megszabadulni a nyereséges cégtől.

A Giro Zrt. jelenlegi felvásárlása azért meglepő, mert a Járai Zsigmond, majd a Simor András vezetése alatt álló jegybank is meg akart válni az MNB Giro-részesedésétől. Az MNB-nek 2005-ig 14,6 százalékos részesedése volt a társaságban. Akkor eladták a részesedés felét, így alakult ki a mostani felvásárlásig fennálló 7,3 százalékos tulajdon. A Járai Zsigmond vezette jegybank 2005-ben közölte, hogy az MNB a stratégiájában hosszabb távon nem számol a Giro Zrt.-ben meglévõ tulajdonosi pozíciójának megtartásával.

Az MNB székháza
©

Öt évvel később, 2010-ben Simorék meg is hirdették a részesedést, de nem kellett senkinek. Az eladási szándékot a jegybank azzal indokolta, hogy hosszú távon csak olyan cégekben kíván tulajdonos lenni, amelyekben a tulajdonlás a jegybank alapvető feladatainak ellátásával összefügg vagy ahhoz nélkülözhetetlen. 2011-ben kiírtak egy második pályázatot is, amelyben több részre bontva kínálták a részesedést, de így sem kelt el. A jegybank akkor bejelentette, hogy a Giro-részesedés értékesítését akkor veszi újra napirendre, ha megfelelő áron lehet rá vevőt találni.

Szakmailag elfogadható?

Találkoztunk olyan véleménnyel is, mely szerint szakmailag teljesen elfogadható, hogy az MNB-hez kerül az elszámolóház, ha már a VIBER-t is kezdettől fogva a jegybank működteti. Ennek alapján nem indokolt, hogy két külön szervezet legyen, ami elszámolóházat működtet – szól az érvelés.

Valóban van olyan ország, ahol a központi bank tulajdonolja és működteti a rendszert. Németországban például nincs magántulajdonban lévő elszámolóház, így a német központi banknak kell működtetnie a bankközi elszámolórendszert. Ellenpélda viszont az eurózóna elszámolórendszere, a STEP 2-t, amit az Euró Bankszövetség működtet. A szövetségnek 200 tagja van, elsősorban bankok, illetve más európai intézetek, mint például az Európai Beruházási Bank. Az Egyesült Államokban szintén a bankok által alkotott szövetség tulajdonában van az elszámolórendszer.

Volt olyan banki munkatárs is, aki azt mondta, megbízható forrásból tudja, hogy a Giro Zrt. megvásárlásával a bankok közötti verseny erősítése az MNB célja. Azt viszont, hogy ez hogyan történne, egyelőre nem tudják.

Cikk megosztása
Címkék