Az euró életben van, és élni is fog, de ennek méregdrága a politikai ára – mondta Soros György magyar származású amerikai befektető, milliárdos az Alapblognak adott interjújában. A nagybefektető szerint azok a szabályok, amelyek mentén megmentették és irányítják az eurót, politikai konfliktusok mélyüléséhez, politikai válsághoz vezetnek. Bár az övezet gazdasági hanyatlása leállt, a növekedés mértéke azonban csekély. Soros szerint szélesedik tovább a szakadék hitelezők és adósok között.

A megszorítások politikája megbukott

Mindeközben tüzet okozni képes szikrává válik a terebélyesedő bizonytalanság az Angela Merkel német kancellár által fémjelzett megszorítási politika folytatódása körül. Most Soros szerint úgy néz ki, hogy Európa-szerte felhagynak a "merkeli" diktátum követésével és győzedelmeskedik Renzi olasz miniszterelnök "ellenmodellje", amely nem a belső adósságok leépítésének, az egyensúlyi állapotok helyreállításának ad elsőbbséget, hanem ellenkezőleg: a lazításnak és annak következményeként, remélhetőleg, a gazdasági növekedésnek és az azzal járó munkahelyteremtésnek. Ettől a jövőképtől azonban a német közvélemény be van ijedve, mert félnek tőle, hogy megint pénzelniük kell a déliek költekezését. A németek berobbanó inflációtól tartanak, az eurózónát ugyanakkor a defláció fenyegeti a befektető szerint.

Soros György szerint a "merkeli" megszorító politika megbukott

Túry Gergely

Soros elmondta, hogy rossz receptnek tartotta és most is annak tartja az adott helyzetben a megszorítást: a szigoron, megszorításokon alapuló rezsim alkalmazását. Amikor vészesen gyengül, szinte megszűnik a kereslet, amikor a kiépített és meglévő hatalmas gyártási kapacitások egyre kihasználatlanabbak – akkor nagy baj van, amihez párosul az eladósodottság. Ilyenkor mindenekelőtt e kapacitások feltöltésére, a rendelkezésre álló erőforrások mind teljesebb kihasználására kell összpontosítani a befektető véleménye szerint. Ilyen helyzetben képtelenség az adósság problematikát megszorításokkal, a nadrágszíj még szorosabbra húzásával kezelni, mert ezen módszer révén a GDP csak sorvad tovább.

A befektető elmondása szerint az Európai Központi Bank (EKB) intézkedései mellett fiskális stimulusra is szükség van. Az olasz miniszterelnök nem közös eurókötvények kibocsátására tett javaslatot, hanem közös európai célorientált, projektkötvényekére. Renzi egy olyan mechanizmust talált ki a milliárdos befektető szerint, amelynek a lényege, hogy hatalmas, konkrét infrastruktúrához, szupergyors adat-, hírtovábbításhoz, egyéb csúcstechnológiai fejlesztésekhez, vagy energetikához (például összeurópai "okos" villamosenergia-hálózat kifejlesztéséhez, kiépítéséhez) kapcsolódó beruházások és olyan egyéb energetikai megújulások végrehajtására bocsátanának ki közös eurókötvényeket, amelyek révén csökkenteni lehet az oroszoktól való függőséget. Soros szerint a projektek olyan gigantikusak lennének, hogy azok hozzájárulnának a GDP-növekedés gyorsulásához, a kihasználatlan kapacitások és humán erőforrások (tehát munkahelyteremtés) kihasználásához, ilyen módon a fogyasztás bővüléséhez, közvetetten pedig az érintett nemzetek adósságainak csökkenéséhez. Az egész folyamat önfinanszírozóvá válna. Soros György a legteljesebb mértékben támogatja ezt a megoldást, és ő úgy látja, hogy Merkel is ezen a véleményem van. Szerinte a Merkel nevével fémjelzett pénzügyi, fiskális, monetáris szigorral, a megszorításokkal jellemezhető modell megbukott.

Oroszország veszélyt jelent ránk

A befektető szerint Oroszország egzisztenciális veszélyt jelent az Európai Unióra, tulajdonképpen a jelenlegi globális kormányzati szisztémára nézve. A mai Oroszország Soros szerint lényegében a klasszikus fasiszta államra emlékeztet, annak egy újraélesztett változata. Míg a Szovjetunió jellegzetessége az internacionalizmus volt, addig a putyini Ororszországé a nacionalizmus, melynek integráns része a vallás, az ortodox egyház kiemelt hatalma és az etnikai magasrendűség propagálása – tette hozzé a befektető.

Soros szerint mindez azért veszélyezteti a nyugati világot, az EU-t, mivel a nyugati modell a törvény tisztelete mentén fejlődik, és ez határozza meg magatartását. Ezzel szemben Oroszország számára az erő demonstrálása a lényeg, a katonai erőt is beleértve. Természete, hogy erőpozícióból kívánja megoldani a problémákat, abból kiindulva akar célt érni. Érdektelen számára a nemzetközi jog, a nemzetközi szerződéseket felrúgja, ha érdekei ezt kívánják. Ezt bizonyítja, ahogy megszállta és bekebelezte a Krímet – emelte ki a magyar származású amerikai befektető. Szerinte Putyin cselekedeit "fertőző hatással" bírhatnak, ennek pedig látni már a bizonyítékait. Kína például a Krím bekebelezését követően, annak sikerén felbátorodva, önhatalmúlag kiterjesztette határait a Dél-Kínai tengeren, a Vietnamhoz tartozó vizek alatt épít ki olajtermelő kapacitásokat. Kína ez esetben – akárcsak Oroszország – új, kész helyzetet teremtett, erőből.