szerző:
hvg.hu

A devizahitelek forintosítását 2015-2016 folyamán kell végrehajtaniuk a bankoknak, de már a jóval a forintosítás előtt, 2015 januártól rögzített árfolyamon kell megfizettetniük a devizaadósokkal a törlesztőrészleteket.

Már 2015 januártól rögzített árfolyamon kell fizetniük a devizahiteleseknek a törlesztőrészleteket, a hitelüket viszont később, 2015-2016 folyamán fogják forintosítani a bankok – ezt írja elő a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat, ami hétfőn délben került fel az Országgyűlés honlapjájra.

A rögzített árfolyam vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 7-i hivatalos árfolyama lesz, vagy a június 16. és november 7. közötti árfolyamok átlaga. A két árfolyam közül a bankoknak a kedvezőbb árfolyamot kell választaniuk, és januártól kezdve ennek alapján kell megszabniuk a törlesztőrészleteket, illetve a hitelhez kapcsolódó díjakat és költségeket. Ha a bankok a november 7-i árfolyamokat választják, akkor januártól az euróhiteleket 309, a svájcifrankhiteleket 256,6, a jenhiteleket 2,1 forintos árfolyamon rögzítik. A június-november közötti árfolyamátlag ettől nem nagyon tér el, a svájci frankhitelek esetén például 256,5 forint.

A forintosítás előtti törlesztő-részlet rögzítésre a törvényjavaslat szerint azért van szükség, mert a bankok 2015 és 2016 folyamán készítik el a túlfizetések miatti elszámolást és teljesítik a jóváírásokat. A rögzítés azért kell, hogy a devizahitelesek ebben az átmeneti időszakban se legyenek kitéve a kedvezőtlen árfolyammozgásoknak.

Melyik hiteleket forintosítják?

A törvényjavaslat azokra az úgynevezett deviza- vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön szerződésekre, valamint az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre terjed ki, amelyekkel kapcsolatban a bankoknak elszámolási és adott esetben visszafizetési kötelezettsége van. Emellett a javaslat szerint a bedőlt, vagyis a felmondott devizahiteleket is forintosítaniuk kell a bankoknak. Azokat, amiket még nem vezettek ki a számviteli nyilvántartásaikból.

Automatikus lesz

A pénzügyi intézmények kötelesek lesznek a törvényjavaslatban meghatározott feltételekkel, határidővel és az ott részletezett eljárásrend szerint a teljes tartozást forintkövetelésre átváltani. Az átváltási árfolyam a már említett rögzített árfolyam lesz, és február elseje után történhet meg, amikortól a forintosítási törvény nagy része hatályba lép.

Ki  maradhat devizahiteles?

A forintra történő átváltás az ügyfeleknek nem lesz kötelező, maradhatnak devizahitelekesek, de csak nagyon kevesen tudnak majd kibújni, tényleges választási lehetősége az adósok többségének nem lesz. Azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek rendszeres jövedelme van devizában, és a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló új szabályok alapján is jogosultak lennének devizaalapú kölcsönt felvenni. Az is egy kibújási lehetőség, ha a devizahitel hátralévő futamideje már rövid, és legkésőbb 2015. december 31-ig lejár. Emellett még az a lehetőség marad a devizahitelükhöz ragaszkodóknak, ha a forintra váltás és az azzal járó kamatkondíciók az induló kamatuknál magasabb kamattal járó forinthitel konstrukciót eredményeznének. Ez azt jelenti, hogy a forinthitel kamata nem lehet magasabb a devizahitelük eredeti kamatánál.

Rögzítik a hitelek kamatát

A törvényjavaslat nem csak a forintosítást szabályozza, hanem a forintosítás utáni induló kamatszintet is rendezi.

Ezek szerint a kamatfelárnak meg kelle egyeznie az eredeti kamatfelárral, azokkal a kikötésekkel, hogy

  • a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és
  • nem haladhatja meg
  • a lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén az 5,5 százalékot vagy
  • nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 7 százalékot.

A kamatfelárak mértékét a kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell megállapítani. Az új kamat emellett nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot.

A hitelek kamatszintjét a 3 havi BUBOR-hoz, a budapesti bankközi kamatlábhoz kötik (ez jelenleg 2,09 százalék). Emellett ha a szerződés hátralévő futamideje a forintosítás után 9 évnél kevesebb, akkor a kamatfelár-periódus 3 év lesz. Ha azonban a hátralévő futamidő 9 és 16 év közötti, akkor a periódus 4 év lesz. Végül, ha a hátralévő futamidő meghaladja a 16 évet, akkor a periódus 5 év lesz . Ez azt jelenti tehát, hogy ezeknél a szerződéseknél a pénzügyi intézmény csak a 3, 4 és 5 éves periódusok letelte után módosíthatja a kamatot, illetve a kamatfelárat.

A tételesen meghatározott díjat és költséget a pénzügyi intézmény jogosult évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal – első alkalommal 2016. április 1 . napjával –, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex, vagyis az infláció mértékével megemelni.

Azoknál a deviza- vagy devizaalapú hiteleknél, ahol az adós úgy dönt, hogy devizahiteles marad, a törvény megszabja a bank által alkalmazható kamat és a kamatfelár felső határát. Azon ügyfeleknek, akik devizahitelesek maradnának, az elszámolásról, illetve forintosításról szóló banki levél megérkezte után 30 napjuk marad arra, hogy ezt közöljék bankjukkal, a pénzintézetnek pedig 30 napjuk lesz arra, hogy ezt a kérelmet elbírálják. A devizahitelben maradás feltételei ugyanakkor szigorúak:

  • a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelemmel kell rendelkezni (adóstársak esetében összesíteni lehet a jövedelmeket), vagy
  • a jövedelemarányos törlesztési mutató szerint jogosult lenne devizaalapú hitelt felvenni, vagy
  • jelzáloghitele legkésőbb jövő év december 31-én lejár, vagy
  • a forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat.

Nem számíthatnak fel díjakat a bankok

A bankok feladata a szerződések módosulásával és az ügyfelek értesítésével kapcsolatos teendők ellátása. Az ügyfeleknek külön díjakat, költségtérítéseket nem számíthatnak fel.

A törvényjavaslat az árfolyamgátról csak annyit ír, hogy mivel a mostani tervezetben foglalt rendelkezések az árfolyamgátas konstrukciónál kedvezőbbek, és végleges megoldást tartalmaznak az árfolyamkockázat kezelése tekintetében, így az árfolyamgátas konstrukcióba nem lehet majd belépni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!