Ma Magyarországon egy átlagos kétkeresős háztartás (300 ezer forintos jövedelem mellett) egy 20 évre felvett 10 millió forintos lakáshitel után havi szinten 72 ezer forintos törlesztőrészletet fizet. Ezzel szemben az összehasonlításban szereplő országokban (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Németország) egy ugyanilyen hitelért mindössze 56 ezer forintot kérnek el. Ennek oka, hogy a hazai kamatszint majdnem 3 százalékponttal magasabb, mint a vizsgált külföldi országokban. A különbség éves szinten már megközelíti a 200 ezer forintot, a teljes futamidő alatt pedig 4 millió forintos többletterhet jelent a családnak.

Miért fizetünk többet?

A jegybanki alapkamat jelentősen befolyásolja a lakáshitelek árazását. Azonban az idehaza történelmi mélyponton lévő 2,1 százalékos irányadó kamatláb még így is 2 százalékponttal magasabb, mint a környező országok többségében. Így a kamatkülönbségből eredő, lakáshitel-kalkulátorral számszerűsíthető közel 16 ezer forintos eltérést két részre bonthatjuk:

1. A magasabb alapkamat 9 ezer forinttal emeli a hitel törlesztőrészletét (ez magyarázza a különbség 55 százalékát).
2. A fennmaradó 7 ezer forintos többletet pedig a bankok által alkalmazott magasabb kamatláb jelenti (a különbség 45 százalékát).

Ha szeretné megtudni, hogy milyen kamattal vehet fel lakáshitelt, akkor használja az alábbi kalkulátort!

 

Mikor lehet alacsonyabb a törlesztőrészlet?

Mivel idehaza idén júliusban véget ért az MNB kamatcsökkentési ciklusa, ezért alapkamat oldalról nem várhatunk kedvezőbb feltételek. Amennyiben az alapkamatunk továbbra is 2,1 százalék marad, úgy a hazai lakáshitelkamatok csökkenésére csak a kamatfelárak mérséklődésén keresztül kerülhet sor. Biztató jel, hogy a magyar kamatfelárak jelentősen közeledtek a régiós átlaghoz, azonban továbbra is magasak.