szerző:
Varga Szabolcs

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaccá nyilvánítás miatt vasárnap is nyitva tartó balatonfenyvesi CBA ügyével kapcsolatban a kormányhivatalnál. A Coopnak már most is van három üzlete, amelyik a piaci kiskaput kihasználta, és több boltjuk engedélye folyamatban van. De akik megkapták az engedélyt, azoknál nagyfokú jóindulatot tanúsított az önkormányzat.

Élelmesek a boltot üzemeltetők, a vasárnapi boltzár megkerülésére újabb kiskaput találtak. A meglepő azonban ebben inkább az, hogy csak most játsszák ki ezt az ütőkártyát, ugyanis a boltzáras törvény március közepi életbelépése óta megvan a lehetőségük erre. Piaccá nyilváníttatják magukat, így nyitva lehetnek a hét utolsó napján is.

A szaktárca valami bibit sejt egy CBA-s üzlet körül

Az első fecske nem élelmiszerbolt, hanem egy trafikos volt még tavasszal, de azóta sem derült ki, Kelet-Magyarország melyik településén működik az a dohánybolt, amely elérte, hogy hivatalosan piac legyen a helyiség, ahol nyitva tart – vasárnap is. Sokáig azonban csend, és csak most derült ki két, Balaton-környéki CBA-boltról, hogy ugyanezt a lehetőséget ragadták meg. Az egyik Balatonfenyvesen található, az előterében egy termelői piacot nyitott.

A Népszabadság csak egyetlen málnaárust talált ott (őt is az onnan 300 méterre levő, régóta működő piacáról csalták át), de mint a hvg.hu a település jegyzőjétől, Tóthné Sass Mónikától megtudta, az önkormányzat valójában hét darab árusítóhellyel működő piacra adott engedélyt a CBA-t üzemeltető ZSO-LI Kft.-nek. Akkor hogyan lehet, hogy csak egy kofát talált ott a Népszabadság? Hát azért, mivel ennek ellenőrzésére még nem került sor, mert, mint a jegyző mondja, elég sok vendéglátó-ipari egységet kell végigjárniuk, és mindössze egy emberük van a feladatra. Véleménye szerint egy piac esetében nem könnyű ezt ellenőrizni: „én a fonyódi piacra járok, ott például reggel 500 árus is van, de délután, zárás előtt lehet, hogy csak egyet talál ott az ember”.

©
Mi kell a piaccá nyilvánításhoz?

A révfülöpi jegyző kérdésünkre elmondta, hogy a piacnyitáshoz egy kérelmet szükséges beadni, több melléklettel. Az elbírálás során megnézik, hogy a terület a tereprendezési terv alapján alkalmas-e a kereskedelmi tevékenység folytatására (ebben az esetben külön előny, ha már korábban is kereskedelmi tevékenység folyt a helyszínen), a benyújtónak rendelkeznie kell a területre vonatkozó tulajdonosi és használati jogcímmel, illetve a rendtartással kapcsolatos mellékletben a szabályos megfelelő működésre szóló tervvel, helyszínrajzzal, amelyen fel van tüntetve, hogy hány árus lesz és hol helyezkednek majd el, és fel kell tüntetni a menekülési tervet. Ezenfelül pedig meg kell kérni a vonatkozó szakhatóságoktól is az engedélyeket.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Hivatal főtitkára éppen azért nem látja egyszerűnek az üzletek piaccá transzformálódását, mert „egy sor jogszabálynak meg kell felelni, nemcsak a kereskedelmi törvényben foglaltaknak, de még vagy 4-5 jogszabálynak”. Vámos a kézmosási lehetőségre, az ivóvízre, a nyilvános WC biztosítására, a hulladékgyűjtésre is utal.

A balatonakali Prímát egyéni vállalkozóként üzemeltető Tóth szerint valószínűtlen, hogy ezentúl mindenki piaccá nyilváníttatja majd magát, hiszen nemcsak egy rakás jogszabálynak kell megfelelni, de ha valahol nincsenek meg az alapvető infrastrukturális feltételek, ott komoly beruházást is végre kell hajtani.

A jegyző azt is kiemelte, hogy a szakhatóságok sem találtak semmi kivetnivalót az engedélyezésre benyújtott dokumentációban – legalábbis a nyilvántartásból ez derül ki –, így papíron semmi akadálya nem volt az engedélyek kiadásának. Mindamellett a jegyző felhívja a figyelmet, hogy még ha csak egy árust találnak is az élelmiszerbolt mellett, az megfelel a piac törvényi definíciójának: ebben azt írják elő, hogy egy piacon állandó vagy rendszeres jelleggel többen folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet, a kettő – egy kofa és egy bolt – pedig több.

De a Nemzetgazdasági Minisztérium is érezheti, hogy valami nincs rendben. A hvg.hu megkeresésére a tárca azt írta: "a jegyző saját hatáskörben dönti el, hogy engedélyezi-e egy vásár vagy piac működését – ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak –, vagy sem. Ennek megfelelően a jegyző döntésébe a kormánynak nincs beleszólása, azzal szemben az illetékes kormányhivatalnál lehet fellebbezni, illetve a kormányhivatal jogosult felügyeleti eljárást kezdeményezni. A megjelent hírekre tekintettel ugyanakkor tárcánk személyesen győződött meg arról, hogy például a Balatonakaliban lévő üzlet a helyi termelői piac létesítésére vonatkozó követelményeknek megfelel, a Balatonfenyvesen piacként működő üzlet létesítésével kapcsolatban viszont Glattfelder Béla törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a Somogy Megyei Kormányhivatalnál."

A másik piacos kibúvót megtaláló – egy magyar üzletlánchoz köthető – bolt, ahogyan a szaktárca is írta, a balatonakali Fék Üzletházban működő Príma élelmiszerbolt, amelynek tulajdonosa állította a hvg.hu-nak, a termelői piac nyitását már régóta tervezték, az, hogy ez most felmentést jelent a vasárnapi bezárás alól, éppen kapóra jött. Tóth Béla állítása szerint már 2013-ban megfogalmazódott az ötlet, hogy termelői piacot nyitnak, tavaly kiemelt polcrészt biztosítottak a helyi termelőknek, és a parkoló kialakítása során kiépítették a leendő piac infrastruktúráját (víz, szennyvíz, áram) is. De csak idén kérték meg az engedélyt az önkormányzattól, a tervekben 4 faházból és több kirakodóasztalból álló termelői piac szerepel. Egy kistérségi együttműködést elősegítő projekt keretében megrendelték a faházakat, illetve egyeztettek termelőkkel is, akik jelezték részvételi szándékukat a piacon.

A CBA kommunikációs vezetője azt hangsúlyozta, hogy a balatonakali és a balatonfenyvesi Príma és CBA is folytatott már piaci tevékenységet, mielőtt kérte a piaccá nyilvánítását. Fodor Attila nem tud róla, hogy más, a CBA érdekeltségbe tartozó üzletek is ehhez folyamodnának.

A Coop beelőz

A Coop – ha nem is a CBA miatt – szintén vérszemet kapott. Révfülöpön nem is kettő, ahogyan ma reggel tudtuk, hanem három Coop-üzlet lett piaccá nyilvánítva. A település jegyzője elmondta kérdésünkre, hogy egy magánszemély, Tóth Gábor, valamint egy, a Polus-Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt. és egy, a Tapolca-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. érdekeltségébe tartozó helyi élelmiszerbolt kért és kapott engedélyt.

A Coop-üzletek működtetői közül Bogdán Józsefet, a Polus Coop Zrt. elnök-vezérigazgatóját értük el, akitől megtudtuk, hogy nemcsak a révfülöpi, de egy ajkai üzletük is piacnyitási engedélyt kapott, sőt több Balaton-parti egységük is benyújtotta kérelmét a helyi önkormányzatokhoz, de mivel az engedélyezési eljárások még folyamatban vannak, nem kívánta megnevezni őket. A vezérigazgató kiemelte, hogy minden boltjuk esetében betartják az előírásokat, ehhez több esetben is infrastrukturális invesztíciót hajtottak végre, és csak olyan helyszíneken éltek ezzel a lehetőséggel, ahol úgy tapasztalták, hogy indokolt a piac léte, illetve az élelmiszerbolt vasárnapi nyitva tartása.

A balatonakali Príma honlapja, mutatja, hogyan néz ki a bolt
©

Az mindenesetre felettébb furcsa, hogy úgy kapták meg az engedélyeket Révfülöpön, hogy a jelek szerint nagyfokú jóindulatot mutatott az önkormányzat. Az újdonsült révfülöpi piacok esetében például megtalálható az önkormányzat honlapján (a "Nyilvántartás a vásárokról és piacokról" menüpont alól tölthető le a lista), hogy milyen feltételeket hiányoltak a szakhatóságok: ezek között szerepel, hogy megfelelő számú WC-t, illetve kézmosási lehetőséget kell biztosítani, mind az árusok, mind a vásárlók számára, ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásról kell gondoskodni, a szennyvíz elvezetését meg kell oldani, 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC-t kell biztosítani. Továbbá a piac területén meg kell oldani a por- és sármentességet, gondoskodni kell a szemét- és hulladékgyűjtésről, -tárolásról, dohányzóhelyet kijelölni, méghozzá a vonatkozó hatályos jogszabály előírásainak betartásával. A révfülöpi önkormányzat mindezek hiányában adta ki az engedélyt, a szakhatóságok pedig ezek pótlására szólították fel a kérelmezőket, de az engedély kiadását nem tiltották meg, ami mindenesetre szokatlan gyakorlatnak tűnik.

Az egyik piac-bolt üzemeltetője, Tóth Gábor ugyanakkor azt mondja, nála megvan minden: „én már 1996-ban úgy alakítottam ki az üzlethelyiséget, hogy akkoriban csodájára jártak a konkurensek. Van kézmosó, hogy meg tudják mosni a zöldséget, gyümölcsöt, ha helyben szeretnék fogyasztani, van WC is, a bolt előtti placc le van kövezve, így por- és sármentes, gyakorlatilag minden olyan kitételnek megfelelt már akkor is, ami a piac nyitásához szükséges.” Ő május elején igényelte az engedélyt, miután a törvényben rátalált a kiskapura, és a hónap végén már meg is kapta a pecsétet, az eljárás során a különböző hatóságoknál mindösszesen 33 ezer forintot hagyott ott illeték címén. Mindenkinek ajánlja, akinek vasárnap zárva kell lennie, pedig lenne igény szolgáltatásaira a csúcsszezonban, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

Amikor besült egy másik próbálkozás, a piaci kiskapu felé fordultak

Bogdán József, a Polus Coop Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondja az időzítésről, ők folyamatosan keresték a lehetőségét, hogy kiszolgálják a fogyasztói igényeket – van olyan egységük is, amely pályaudvaron üzemel –, a Balatoni Szövetséggel karöltve lobbiztak, hogy a tó és környéke kivételt képezzen a szabályozás alól. De amikor június közepén kiderült, hogy ez nem fog megtörténni, elkezdtek más lehetőségeket keresni, ezek egyike a piacként való üzemelés.

Megkérdeztünk más üzletláncokat is arról, hogy látnak-e fantáziát a piacolásban, ha már két magyar üzletlánc elindult ezen az úton. A Tesco felkérte az Országos Kereskedelmi Szövetséget, hogy kérje ki a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját a konstrukcióval kapcsolatban. Ugyanerre vár az Auchan is. A Sparnál azt a választ adták, hogy „stratégiájuknak fókuszában továbbra is a franchise-hálózat fejlesztése áll”, bár ez önmagában nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy piacok nyitásával is erősítsék jelenlétüket. A Reál Hungáriánál nem szólnak bele partnereik stratégiájába, így elképzelhető, hogy valamelyik, az üzletlánchoz tartozó egység beadja piacnyitási kérelmét, de erről egyelőre nincs tudomásuk.

Cikk megosztása
Címkék