Három napot kapnak a görögök, 50 milliárd lenne a zálog
És nem akarnak mindenáron megegyezni velük. Valamint nem bíznak bennük. Délután 4-kor elkezdődött a nagy tárgyalás. És lehet, hogy még kapnak 3 napot a görögök, július 15-ig kell törvényeket hozniuk a kemény kiigazításról, akkor még reménykedhetnek, hogy Európa többi része megmenti őket.
Megérkeztek az eurozóna országainak vezetői Brüsszelbe, ahol Görögország helyzetéről tanácskoznak. A megbeszélés tétje az, hogy maradnak-e a görögök az eurónál, és milyen áron.
Angela Merkel német kancellár előzetesen rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.
A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.
A pénzügyminiszterek találkozója véget ért, most már a csúcsvezetők - miniszterelnökök és elnökök - folytatják az egyezkedést.
Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam- illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetséges - mondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb a görög adó-, nyugdíj- és áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt.
Reformokat, azonnal
A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban.
Diplomaták szerint Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét.
Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit".
Mindeközben Oroszországban
Oroszország tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közvetlen energiaszállítással támogassa Görögország gazdaságának talpra állítását - közölte Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter vasárnap. A miniszter azt nem közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel, hogy milyen energiahordozókról van szó. Mindössze annyit mondott, hogy minisztériuma arra számít, pár héten belül megállapodnak a görög féllel.Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök három hónap alatt két alkalommal is ellátogatott Oroszországba és találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel. Oroszország többször is támogatásáról biztosította Görögországot.
18.00. Európa jövőjéről van szó, nem csak a görögökről
Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz sajtótájékoztatót tartott, azon világossá tette, hogy nem egyszerűen Görögország megsegítéséről vagy a kezének elengedéséről van szó. Szerinte Európa útelágazódáshoz érkezett: a fő napirendi kérdés a tárgyalásokon valójában az, hogy tovább megyünk-e az egység szellemében, vagy elkezdünk széthullani - fogalmazott.
18.15. Finnországban áll a bál, közben szünetet tartanak a nagyok
Az eurózóna országainak kormány- és államfői magyar idő szerint délután 6 óra környékén szünetet tartanak, hogy a szakértőikkel, tanácsadóikkal is beszéljenek arról, ahova a közel kétórás tanácskozáson jutottak.
Közben arról érkezett hír, hogy Finnországban a kormányzó koalíció szakadhat, mert az euroszkeptikus Igaz Finnek nevű párt a koalícióból való kilépést helyezte kilátásba, ha belemegy a finn kormány abba, hogy egy harmadik görög mentőcsomagról kezdjenek tárgyalni.
18.40 Külön tárgyalnak a nagyok és a kis rosszfiú
Külön tárgyalásba kezdett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
19.00 Megvan a szövegtervezet
A Politico Europe hírportál megszerezte a pénzügyminiszterek által az állam-, illetve kormányfők elé terjesztett dokumentumot. Ezek szerint ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpraállítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlensége, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba.
Nem hivatalos forrásból az is kiszivárgott: a szövegben zárójelben az is szerepel, hogy megállapodás hiányában Görögországnak fel kell ajánlani, hogy gyors tárgyalásokat követően "kimenőt" kapjon az eurózónából, lehetséges adósságátrendezéssel kísérve.
19.50 Ötvenmilliárd euró a zaciba
A kiszivárgott dokumentum szerint Görögországnak 50 millirád euró értékű állami vagyonnal kell garantálnia a vállalásait, köztük a "jelentősen felgyorsított privatizációt". Sikertelen reformok esetén ezeket el kellene adni. A Guardian kommentára szerint ez komolyan csökkenti az ország szuverenitását.
20.40 Gyülekeznek a tüntetők Athénban
A hírek hallatán máris kisebb tömeg verődött össze az athéni parlament épülete előtt. Jelen van a rohamrendőrség is, de egyelőre békés a tiltakozás.
21.45 Elhúzódnak a tárgyalások
Diplomáciai források valószínűsítik, hogy még legalább egy különtalálkozóra sor kerül Ciprasz, Merkel, Hollande és Tusk között és addig várhatóan ismét felfüggesztik majd a csúcstalálkozót. A Guardian egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök találkozóján a görög kormányfőt azzal szembesítették, hogy két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.
21.55 Stiglitz szolidaritásért kiált
Élesen bírálta Németországot Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki szerint Németország a görög adósságválsághoz való hozzáállásával súlyos, megrendítő csapást mért Európára. A Világbank volt főközgazdásza, egyetemi tanár, aki egy nemzetközi fejlesztési konferencia alkalmából Addisz-Abebában tartózkodik, az AFP francia hírügynökségnek vasárnap ott adott nyilatkozatában azzal vádolta Németországot, hogy nem szolidáris Görögországgal.
"Nem lehet működtetni az euróövezetet egy minimális szintű szolidaritás nélkül. A válság teljes egészében aláássa a közös víziót és az európai szolidaritást. Ez katasztrófa" - mondta Stiglitz, aki szerint ésszerűtlen lenne, ha a brüsszeli tárgyalásokon újabb követelményeket támasztanának Görögországgal szemben. A közgazdász kitért arra, hogy a nyugati országok offshore technikákat alkalmaznak az adóelkerülésre, amit most számon kérnek a görögökön.
A szolidaritás és a zsíros görög nyugdíjak problematikájáról részletesebben Techet Péter publicisztikájában olvashat.