szerző:

Felrobbant a napelempiac Hollandiában - az égbe szökött az értékesítés, most már mindenki ilyet akar a saját háza tetejére tetetni. És ehhez az egészhez nem az egyébként is visszafogott árcsökkenéseknek van köze, hanem a kormányzati szerepvállaláshoz. Bezzeg Magyarországon!

Ami a hollandoknál zajlik, az a globális napenergia-híreket nonstop szemléző Clenatechnicát is meglepte: az ország importőreinek és rendszertelepítő cégeinek adatai szerint Hollandiában az első félévben 70-100 százalékkal nőtt a napelemeladások és -megrendelések száma – az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva – és a lendület akar alábbhagyni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ország eddig nem tolta túl a napenergia-hasznosítási projekteket (hisz a 17 milliós országban a lakosság mindössze 0,2 százaléka használt napenergiából nyert villamos energiát), de a most bejelentett ugrással már az idén elérhetővé vált kétmillió telepített panel így is nagyon komoly ugrás.

Hollandia is beáll az európai összképbe
©

Csak összehasonlításképpen: az Orbán-kormány egy szakmai számítás szerint tavaly év végére a saját megújuló energiás cselekvési tervében megfogalmazottakhoz képest is 272 ezer négyzetméternyi "napelem-lemaradásba" került. Ezt a mennyiséget ugorja át – meglehetősen nagy ívben – Hollandia, még az idén. A meglepetés intenzitását tovább növeli, hogy a hirtelen jött lakossági piacélénküléshez voltaképpen semmi köze nincs az árakhoz. Nem az történt, hogy a napelem-rendszerek évek óta csökkentő árspirálja elért valamilyen lélektani határ, ami hirtelen tömegek számára tette világossá, hogy megéri. Pláne, hogy az utóbbi időben a napelemek ára nem változik drasztikusan, mivel a hollandok is, mint a legtöbb európai országban, eleve 10-ből 8 esetben kínai gyártmányú napelemet választanak, ahol viszont most elértek az áresés alsó szintjére (a telepítési költségek pedig állandósultak).

Hollandiában a napenergia-rendszerek költségei igen stabilak jelen pillanatban – állítja Peter Desmet, a Solarclarity vezérigazgatója. A napelem nagykereskedő cég vezetője szerint áresés a közeljövőben nem is várható, mivel az EU elért egy minimális importár-meghatározást a kínai panelekre, és jelenleg ehhez tartják is magukat a távol-keletiek. Az erősödő globális kereslet ugyanakkor a termelési növekményt is képes felszívni, így jelenleg nincs túlkínálat sem a piacot, ami szintén az áresés ellen hat.

Hogy akkor mi miatt változott meg drasztikusan a hollandok hozzáállása? A nagykereskedő szerint minden azzal magyarázható, hogy végre tisztázódtak az állami szabályok. Főként az elszámolással kapcsolatos eddigi aggályokat oldották fel, például azzal, hogy a megtermelt, de fel nem használt napenergia hálózati visszatáplálásának paramétereit egyértelműsítették. Most már Hollandiában is úgy szólnak a szabályok, hogy az elosztónak nem csak kötelessége átvenni a megtermelt többletenergiát a napelemes rendszerekből, de az így átvett mennyiséget le kell írnia a fogyasztó által a hálózatból felvett energiamennyiségből.

Eközben Magyarországon

Mint azt számos esetben az európai, illetve globális napenergia, illetve megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos anyagainkba beleírtuk: mindeközben Magyarországon évek óta nem lehet érdemben a zöldenergia térhódításról beszélni. A magyarországi napenergia-teljesítmény ma egy fekete lyuk a világtérképen, és miközben a botrányszagú közvilágítás-korszerűsítési tenderek miatt már uniós szinten kezdtek érdeklődni a miniszterelnök vejének volt cége iránt, az energiahatékonysági projektek csak csoszognak (valódi problémakezelés helyett csak morzsákat szórnak a lakosság elé – ahogyan a kazán-, a hűtőgép-, majd újabban a mosógépcsere programmal is tették, melyek egy nap alatt kimerültek), a többlet szélenergia-termelés magyar energiamixbe történő bevonása pedig 2009 óta várat magára.

A kormányzati tisztviselők ez ügyben továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, az Orbán-kormány olcsó áram ígéretét pedig arra az egyre inkább légvárnak tűnő Paks II. projektre építi, mely 80 százalékban orosz hitelből épül, melyről a közelmúltban nemcsak az derült ki, hogy műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hanem hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is – illetve: a megtérüléséhez háromnegyedével drágább áramár szükséges, különben az eddig 4000 milliárd forinttal számolt beruházás végső költsége akár 5000 milliárd forinttal többe (!) is kerülhet.