A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményt adott ki azt követően, hogy megjelent egy kormányhatározat, mely - a korábban Lázár János által megelőlegezett módon jogszabályban - rögzítette: nem ad a kormány vissza nem térítendő támogatást lakossági energiahatékonysági programokra. A lépés azok után meglepőnek mondható, hogy miután októberben a miniszterelnökségi miniszter bejelnetette: az EU tiltja meg az efféle támogatások odaítélését, azt előbb magyar szakmai szervezetek, majd napokon belül Brüsszel is helyreigazította.  A határozat a Magyar Közlönyben is olvasható.

Lázár János már októberben megmondta: nem adnak

MTI / Kovács Attila

További rezsicsökkentés csak energiahatékonysági beruházásokkal lehetséges

A MEHI közleményében azt írja, hogy miközben a kormányzati rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, és a gázár tovább nem csökkenthető, a következő években csak az energiahatékonysági beruházások ösztönzése segíthetné a magyar családok energiaszámláinak kordában tartását, lefaragását. Pláne, hogy az EU 2014-2020 közötti gazdasági támogatási ciklusában erre címzett módon lehetőséget is teremtettek arra, hogy európai uniós, vissza nem térítendő forrásokból a magyar otthonok energiahatékonyabbá válhassanak.
 
A szakmai civil szervezet meglátása szeirnt a lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatása közérdek, pláne, hogy sokoldalú és jótékony hatása van a magyar gazdaságra is (például új munkahelyek tízezreit, évi több tízmillárdos költségvetési bevételt és az ország földgázimportjának jelentős, akár 4 százalékkal való csökkentését is eredményezheti). Az ilyen tipusú lakossági beruházások ösztönzéséről elmondható az is a civil szervezet szerint, hogy minden - vissza nem térítendő támogatásokból - elköltött 100 milliárd forint legalább 300-400 milliárdnyi beruházást generál, addig a magyar kormány által ímmel-ámmal, de legalább támogatott középületeknél ez a multiplikátor-hatás (főként a száz százalékos támogatási részarány miatt) egyáltalán nem érvényesül.

A lakossági energiahatékonysági ösztönző programok hatása ráadásul nemcsak az ország egy adott pontján jelentkezik, hanem egyenletesen eloszlik. Azokat a kis-és középvállalkozásokat segíti, melyek gazdasági megerősítése a kormány szándékai szerint is kiemelten fontos.

Korszerűsítene a magyar, csak sokuknak nincs miből
 
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. Vissza nem térítendő támogatások nélkül tehát nem várható egy lakossági felújítási hullám.

A csak hitelre épülő rendszer kizárja azokat a családokat,  akiknek nincs elég megtakarítása vagy alacsonyabb a jövedelme – és ők vannak jelentős többségben. Holott nagy szükség lenne a rezsiszámlák további csökkentésére: még mindig több tízmilliárdnyi a lakosság energiaszolgáltatóknak való tartozása. Az energiahatékonyság és a szegénység összefügg: mintegy egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy fűtenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak.
 
Eddig Brüsszelnek mást ígértek

A kormány eddigi szakmai álláspontját tükröző, Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában. Ez minden jel szerint módosult, a magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a „vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének” megoldása uniós pályázati forrásokból.
 
A MEHI szerint: ha a kormány elveszi a lakosságtól a vissza nem térítendő uniós forrásokat, az komoly kockázatokkal jár, mivel ez az uniós ciklus az utolsó, mely ilyen bőkezű támogatásokat nyújt. 2020 után nem érkeznek Magyarországra hasonló célú fejlesztési pénzek a közös európai kasszából, azaz konzerválunk egy magas energiaintenzitású épületparkot, különös tekintettel a lakóépületekre. A kormány ezzel a lépéssel tehát elenged olyan stratégiai célt is, mint az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival való harmonizációt (beleértve a szigorított épületenergetikai feltételeknek és épületgépészeti elvárásokat), lakossági rezsiköltségek további csökkentését, az energiaszegénység mérséklését, üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést - mutat rá közleményében a szakmai szervezet.
 
Ráadásul az operatív programok - Brüsszel által is - elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől, azaz a lakosság energiahatékonysági támogatásainak kombinált formában való - azaz vissza nem térítendő és visszatérítendő részt is tartalmazó – megvalósításától csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges.