szerző:
hvg.hu

Orbán Viktor szerint a következő évek „irgalmas vitája” lesz, hogy Magyarország csatlakozni akar egy, a mostaninál mélyebb európai integrációhoz, egy „európai egyesült államokhoz” és azon belül az eurózónához, vagy pedig önálló gazdaság- és nemzetpolitikát kíván folytatni. A miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztérium misszióvezetői értekezletén állította, hogy ebben a kérdésben nem kíván állást foglalni, de azért megjegyezte: a magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az Alaptörvény megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell.

A miniszterelnök a magyar gazdasági teljesítményét dicsérte az értekezleten, és ebben szerinte a magyar diplomáciának is jelentős része van. Csak tavaly a magyar export 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és szerinte a Magyarországra érkező beruházások is rekordokat döntenek: 2015 feléig a rendszerváltás óta 80 milliárd eurónyi befektetés jött be, ebből csak tavaly 6 milliárdnyi. A befektetőket azonban továbbra hozni, sarkantyúzni, lelkesíteni kell – jegyezte meg.

©

Önállóan vagy az eurózónában?

Orbán Viktor úgy látja: egyre többen érdekeltek az unión belül egyfajta mag-Európa létrehozásában, ami nem azonos a két sebességes Európával. A magba tartoznának az eurózóna tagjai, a többiek ezen kívül helyezkednének el.

Ha egyszer közös pénzt vezet be egy országcsoport, akkor nehéz úgy sikeresnek lenni, ha a nemzeti szuverenitás kérdéseit nem igazítják ehhez hozzá, nincs például közös nyugdíj- vagy szociális rendszer például. Ugyanakkor, ha mindent harmonizálnánk, mitől lennénk független állam – tette fel a kérdést a kormányfő, aki szerint a most felmerült egy mélyebb integráció ötlete kihívás elé állítja a nem euróövezeti tagokat.

A következő évek „irgalmas vitája” lesz, hogy csatlakozunk-e egy európai entitáshoz, vagy pedig önálló nemzet- és gazdaságpolitikát folytatunk. Bár nem biztos, hogy „ez a fene nagy elszántság eredményre is jut”, nem árt, ha járatják az agyukat – fogalmazott.

Orbán állította: nem szeretne állást foglalni ebben a kérdésben, megjegyezte azonban, hogy az alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és a magyar alkotmány megváltoztatásához kétharmad kell.

Van, aki szerint egy európai egyesült államok felépítésében semmi kivetnivaló nincs, és vannak olyanok, akik úgy vélik: nem kell az ilyesmit elkapkodni, „hagyjunk teret az életnek is”. A mostani magyar kormány ez utóbbi vallja – tette egyértelművé.

Sérülés a magyar–horvát szöveten, hadjárat a magyar politikusok ellen Romániában

Közép-Európa abba a korszakba lépett, amikor képes saját lábán megállni és képes saját megát definiálni – fogalmazott az értekezleten Orbán Viktor, és megemlítette itt, hogy a visegrádi országok konferenciasorozat indítanak Európa jövőjéről.

A miniszterelnök beszédében sorra vette a szomszédos országokat, és röviden értékelte a velük fenntartott kapcsolatot. Ausztriát csak akkor érintette, amikor kérdést tettek fel neki az osztrákokkal kapcsolatban.

Úgy látja, hogy Szlovákiával rendezettek a kapcsolataink, és régen volt olyan, mint most, hogy kiszámítható partnerként tekinthetünk a csehekre és szlovákokra.

Romániában a jogállamiság, illetve a korrupció elleni harc leple alatt valójában a magyar politikusok elleni hadjárat folyik, és próbálják háttérbe szorítani a magyar politikai kisebbséget – mondta.

A szerbekkel kiegyensúlyozott az együttműködés, a két országnak szüksége van egymásra. A horvát–magyar kapcsolatnak azonban „a szövete most roncsolt”, és szerinte erről mi nem tehetünk. A roncsolás nem tűnik olyan mélynek, ami reparálhatatlan lenne – jegyezte meg.

Szlovénia most elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, Ukrajnával kapcsolatban pedig egyelőre nem látni, hogyan lesz az európai gazdasági térbe beilleszkedő jogállam, „de szurkolunk nekik” – mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Oroszország és Magyarország között mindig kell lennie valaminek, hívhatják Ukrajnának is. Fontos, hogy ne legyenek közös határaink Oroszországgal, ez a távolság biztonságot ad. Mi érdekeltek vagyunk abban, hogy Ukrajna boldoguljon, de nem vagyunk érdekeltek abban, hogy Ukrajna okán oroszellenes koalícióba rántsák bele Magyarországot – ismételte meg.

Az Ausztriában dolgozó kelet-európaiakat érintő esetleges korlátozásokról Orbán Viktor egy kérdésre azt válaszolta: szóba sem kerülhet, hogy az Ausztriába ingázó magyarokat hátrányok érjék, hosszú távon pedig az a cél, hogy a bérszínvonal javulásával ne legyen alternatíva az ausztriai munkavállalás. Ugyanakkor törekedni kell a jó viszonyra Ausztriával, és meg kellene találni az együttműködés tartós formáit – tette hozzá.

Fenyegetőzni nem ér

A miniszterelnök szerint nem fogadható el a közép-európai országok fenyegetése az uniós források megvonásával, ennek "javasolt a mellőzése". Néhányan állandóan úgy próbálják leírni a valóságot, hogy vannak, akik megdolgoztak a jólétér,t és vannak a "szegény, szerencsétlen" közép-európaiak, "lökjünk nekik egy kis pénzt". A nagyobbik baj, hogy ezt komolyan is gondolják, és erre csak egy gyógyír van, a siker – mondta.

A Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor "ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk", "kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak". Így az uniós támogatásokra vonatkozó fenyegetőzés nem fogadható el – magyarázta.

Cikk megosztása
Címkék