szerző:

A britek hadüzenete után itt az EU-é is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ismertette, miről és hogyan akarnak tárgyalni a huszonhetek a Brexitig várható két évben.

"Nem akarjuk büntetni a briteket a Brexitről szóló tárgyalásokon, a Brexit önmagában elég büntetés." Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke fogalmazott így, amikor Máltán ismertette a huszonhetek tárgyalási pozícióját a szigetország kilépéséről szóló tárgyalásokon.

A lengyel politikus azt többször kiemelte, hogy az EU 27 országa egységben fog tárgyalni a britekkel – hiába szeretné a londoni kormány ennek az ellenkezőjét. Azt is világossá tette ugyanakkor, hogy azokról a kérdésekről, amelyekről a britek külön-külön szeretnének egyezkedni, nem is fognak tárgyalni, amíg nincs megegyezés a következő témákban:

  • Biztosítani, hogy az Egyesült Királyságban élő, dolgozó vagy tanuló uniós állampolgárok jogai maradéktalanul érvényesüljenek a kilépésig. Magyarul: semmiképpen ne lehessen csökkenteni a nekik járó juttatásokat, korlátozni a szabad munkavállalást, a beutazást, valamint egyenlő jogokat kell biztosítani azoknak is, akik ott készülnek folytatni tanulmányaikat.A kilépés utáni időszakra pedig kölcsönös garanciákat kell megteremteni a szigetországban élő uniós állampolgárok és az unió területén élő britek számára is.
  • Elkerülni, hogy a kilépés után „törvényes vakuumba” kerüljenek a szigetországban működő uniós vállalkozások. Ez nem csak a szabályozást érintheti, de például a cégeknek nyújtott uniós támogatásokat is.
  • Megegyezni a pénzügyekről, vagyis biztosítani, hogy a britek teljesítik a tagságból eredő kötelezettségeiket. A számlát valahol 50-70 milliárd euró közé teszik.
  • Garantálni Írország biztonságát: elkerülni például, hogy határőrizet legyen az Egyesült Királysághoz tartozó északi rész és az EU-ban maradó déli rész között (erre egyébként Theresa May brit kormányfő is többször ígéretet tett).

Tusk reményei szerint mindez őszre lezárul, ez után lehet egyáltalán tárgyalni az EU és a szigetország viszonyának a jövőjéről. A fő kérdés a britek számára természetesen a kereskedelem: a kormány részben azzal akarja eladni a briteknek a Brexitet, hogy hozzásegíti majd az exportőröket forgalmuk növekedéséhez. Azzal persze már jól jártak, hogy a tavaly júniusi, a kilépésről döntő népszavazás óta jelentősen esett a font árfolyama, ám ennél többre lenne szükség – ezért is szeretnének minden országgal külön tárgyalni.

Azt már csak azért is biztosra lehet venni, hogy kemény tárgyalások várhatóak a következő másfél évben, mivel a brit kormány már EU-tagként is igen határozottan (és eredményesen) képviselte a saját érdekeit. Tusk azonban hasonló keménységet ígért, és az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, illetve a tárgyalások vezetésével megbízott Michel Barnier-val egyetemben keményen oda-odaszólnak a londoni vezetésnek.

A mostani sajtótájékoztatón egy legalábbis félreérhető fenyegetés miatt volt némi – igen diplomatikus – visszaszólás. A Brexitet indítványozó hivatalos levélben ugyanis utalás volt arra, hogy ha az EU nem hagyja a briteket az országokkal külön-külön tárgyalni a kereskedelem jövőjéről, akkor London visszafogja részvételét az európai biztonsági együttműködésben. „A múlt héten történt londoni terrortámadás is rávilágított arra, hogy a terrorizmus elleni harc közös ügyünk, ezért is biztos vagyok abban – ahogy a brit kormány is jelezte –, hogy a kijelentésnek ez az olvasata csak félreértés lehetett, hiszen London bölcs tárgyalási partner” – fogalmazott Tusk.

Gyükeri Mercédesz Gazdaság

Ez történhet a Brexitig: tíz kérdés, amelyre választ várunk

Hivatalosan ma indulhat el a Brexit folyamata. A britek távozása az EU-ból több százezer magyart is érint, de a fapados repülőjárattal utazók vagy a csokoládéfogyasztók számára sem mindegy, milyen alku születik meg a következő időszakban.