„Nem azért kapok fizetést, hogy frusztrált legyek” – válaszolta Giovanni Kessler OLAF-főigazgató egy pénteki konferencián arra a kérdésre, mennyire zavarja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak nincs jogosultsága a tagországokban feltárt korrupció büntetésére. „Nem az a lényeg, hány ügyet tárunk fel, hanem szimbolikus a szerepünk, és ráébresztjük a tagországok állampolgárait, hogy a kormányuk nem tesz meg mindent a korrupcióval szemben” – fűzte hozzá.

Az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3,2 milliárd eurót tettek ki, ám önálló uniós vádhatóság hiányában ritkán kerülnek bíróság elé az elkövetők. Az OLAF 2015-ben csalások és más szabálytalanságok miatt 888 millió euró visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy monitorozza és számon kérje a helyi felelősökön, kivizsgálták-e a korrupciógyanús ügyeket. Vagyis sokszor hatástalanok az ajánlásai. Magyarországon például 22 esetben javasolta a szervezet a magyar szerveknek, hogy indítsanak eljárást, ám mindössze egyszer jutott el a folyamat a vádemelésig – hangzott el a Transparency International konferenciáján, amelyre ugyan több mint tucatnyi meghívót kiküldtek a szervezők kormányzati szereplőknek, kormánypárti kutatóintézeteknek, ám közülük senki sem jött el.

Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója

Fülöp Máté

Erre részben magyarázat, hogy eközben egy másik konferencián beszéltek a kormányzat illetékesei az előző, 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus támogatásairól. Ott viszont inkább a sikerekről esett szó. A Fidesz viszont reagált a konferenciára, az elmúlt hetekben bevett módon: "A Transparency a Soros-féle korrupció része" - áll közleményükben.

Pedig a korrupció égető probléma Magyarországon is – mutattak rá a felszólalók. A honi nemzeti hatóságok az uniós források 0,9 százalékának elköltésénél tapasztaltak valamiféle szabálytalanságot, miközben az unióban ez az átlag 1,9 százalék. „Ez jelenthetné azt is, hogy Magyarországon kisebb a korrupció, ám a valóságban inkább arról lehet szó, hogy nem elég hatékony az ellenőrzés” – mutatott rá Giovanni Kessler. Az OLAF ugyanis – a 0,9 százalékos hazai „felderítéssel szemben” –  a források 3,5 százalékának felhasználásánál  gyanított valamilyen problémát. Uniós átlagban pedig ez az arány mindössze 0,4 százalék, vagyis mintegy kilencszer gyakoribb a magyarországi zűrös pénzköltés, mint más országokban.

Határok nélkül

Kessler szerint a legaggasztóbb  trend a határokon átnyúló korrupció, valamint az, hogy egyes országokban a korrupció rendszerszerűen kapcsolódik a kormányzáshoz. Az 1990-es évek végén például Olaszországban a közbeszerzések a pártfinanszírozás bújtatott módját jelentették, Ukrajnában pedig a közelmúltban oligarchák álltak nagyon közel az országot irányító politikusokhoz. Magyarországon a költségvetés átláthatatlanságát kifogásolta a szakember, aki több mint hat éve áll az OLAF élén. Pozitívumként említette viszont, hogy lassan, de biztosan javul az együttműködés az uniós és a magyar szervek között.

A szakember a megoldást a független uniós vádhatóság felállításában látja, ám ez erről szóló tervet többek között éppen a magyar kormány fúrta meg. Így az végül önkéntes alapon, a 28-ból 16 uniós ország részvételével indul el az uniós források felhasználásával, illetve a határon átnyúló áfacsalással foglalkozó ügyészség, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Hollanbdia és a hamarosan kilépő Egyesült Királyság kivonja magát a hatásköre alól. „Márpedig a távolmaradó tagállamok területén nem lesz jogosult önállóan eljárni az uniós ügyészség” – sajnálkozott Kessler.

A függetlenség márpedig hatásos

„Tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű volt Romániában, ám amióta 2005-ben az ország létrehozta a DNA-t, vagyis a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságot, azóta hatalmas előrelépés történt”–  állt elő a pozitív példával Laura Codruta Kövesi, a DNA-t vezető ügyész. Míg 2006-ban még csak 360-an kerültek bíróság elé korrupciós vádakkal, addig tavaly már mintegy háromszor többen: 1271-en. Az elítéltek száma pedig a 2006-os 155-ről 870-re nőtt, köztük magas rangú személyek, például miniszterek, szenátorok és bírók is szerepeltek. 2013 és 2016 között pedig egy miniszterelnök és hat miniszter ellen született elmarasztaló bírósági ítélet korrupció miatt.

Fülöp Máté

A DNA ügyészei és rendőrei teljesen függetlenek, nem tartoznak sem a parlament, sem a belügyi tárca vagy a rendőri szervek felügyelete alá. Tevékenységüket ugyanakkor duplán ellenőrzik, minden ítéletet csekkolnak a bírók is. A DNA-nál legalább hatéves ügyészi gyakorlattal lehet csak dolgozni, és nagyon magas etikai szabványoknak kell megfelelni – mutatott rá Kövesi.

Korlátokkal azonban a román független hatóság is küzd: gyakori probléma, hogy a korrupcióval meggyanúsított személyek nem a saját nevükön tartják a vagyonukat, hanem valamelyik családtagjukén. A jelenlegi szabályok szerint pedig csak azt lehet elkobozni tőlük, ami papíron is a sajátjuk. Ezen a korláton lazít hamarosan az úgynevezett kibővített vagyonelkobzás intézménye – újságolta a főügyész.

Mutyi, mutyi, mutyi

„2010 óta különösen megnőtt a korrupció Magyarországon, akkor ugyanis olyan politikai váltás történt, hogy a nyugati mintát követő pártok kihullottak a hatalomból” – mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki úgy látja:

Magyarországon szinte csak szürkezóna van

Tölgyessy szerint a XIX. században is magas volt a korrupció, ám „legalább az világos volt Mikszáth és Móricz világában, hogy mi a jó és mi a rossz”. Ferenc József idején a korrupció nem érte el a politika csúcsát, az elképzelhetetlen lett volna, hogy a miniszterek korruptak legyenek.

„Nálunk nem válik be a nyugati út” – mondta Tölgyessy, aki szerint a Fidesz rendszere arra épül, hogy az állam mozgatja a gazdaságot, „újra a hatalom által egyben tartott ország lettünk”.  Tölgyessy szerint vérbeli kelet-európai eszme, hogy úgy lehet felemelkedni, ha elvesszük a másét . „Ez máig alaptétele a magyar politikának, nálunk megvalósul az a dosztojevszkiji alaptétel, hogy a bűnön keresztül lehet eljutni a megváltáshoz”. Az afféle kis állampolgári korrupció ugyan visszaszorult, így például a gyorshajtók már aligha tudják lefizetni a rendőrt, ám eközben szinte nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne volna érintett valamilyen ügyben.

Tölgyessy szerint a kis állampolgári korrupció erősebb volt a Kádár rendszerben, mint most, de visszatértünk ahhoz, hogy az állam sulykolja, "vegyünk el a rosszaktól", ami most a romlott baloldali elitet és a multikat jelenti. Pedig  "ha volt egy ember, aki a Kádár rendszer mutyizását meg akarta szüntetni, azt Orbán Viktornak hívták." 

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.