szerző:
Gyenis Ágnes

Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.

Két és fél évvel a Quaestor-csoport robbanásszerű bedőlése után eljött a pillanat, hogy brókercég kiadja a létező Quaestor-kötvényeket a tulajdonosaiknak. Sokkot okozott azonban az érintetteknek a jegybank alá tartozó Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) erről szóló levele. Az derült ki ugyanis belőle, hogy fizetniük kell a transzferért, azaz a papírok áthelyeztetéséért egy másik brókercéghez. Furcsamód ma is a Quaestor Értékpapír bezárása előtti díjszabás érvényes - e szerint a transzfer ötezer forintba kerül. Mivel az ügyfelek annak idején több kötvénysorozatból is bevásároltak, akad, akinek több tízezer forintjába fájna a művelet. (Emlékezetes, hogy a piacra dobott több mint 200 milliárdnyi Quaestor-kötvény kétharmada fiktív, ezeket természetesen kiadni sem lehet.)

©

De érdemes-e egyáltalán foglalkozni ezzel, amikor a kötvények értéke nulla?

A dilemma tízezernyi tanácstalan ügyfelet érint, az összes Quaestor-kötvényes harmadát. Azokat, akik nem kaptak kártalanítást a speciális, sokat vitatott „Quaestor-törvény” alapján, vagy nem kértek belőle. Akik ugyanis elfogadták azt, elveszítették a kötvénnyel kapcsolatos jogaikat, függetlenül attól, hogy a követelésük milyen arányban térült meg.

Visszautasítottam a kártalanítást. Most nyolcmillióért állok sorban a kötvényeket kibocsátó Quaestor Hrurira felszámolásában, amiért kifizettem az egyszázalékos díjat. Mit veszíthetek még, ha most nem fizetek további 25 ezer forintot? Miért nem adja ki ingyen a brókercég felszámolója az értéktelennek mondott kötvényeimet?

– háborgott a hvg.hu-nak egy károsult. A felszámoló nem lehet méltányos, nem adhat kedvezményes árat vagy díjmentességet – tájékoztatta a hvg.hu-t a PSFN, hozzátéve: a hitelezők érdeke, hogy minden fillért megfogjanak. Csakhogy az esetlegesen beszedett pénzekből azok nem részesülhetnek, akiknek az értékpapírjuk megvan, mivel nekik ez utóbbit kell kiadni, akkor is, ha már semmit sem ér.

Egyelőre semmiféle joghátrány nem éri azt az ügyfelet, aki nem transzferáltatja a kötvényét, a tulajdonosi státuszát változatlanul nyilvántartják. Mindaddig, amíg meg nem szűnik a kötvényeket kibocsátó vállalat, a Quaestor Hrurira, mert azzal megszűnnek a kötvények is. Amint ugyanis a céget törlik a nyilvántartásból, a kötvényeket is törlik a Keler adatbázisából. Azokat is, amelyeket transzferáltak, és azokat is, amelyeket nem. A jelek szerint ez hamarosan bekövetkezhet. A Hrurira felszámolásában sem iratanyag, sem vagyon nem került elő, a cég abszolút üres, ezért az eljárás egyszerűsített lesz – mondta a hvg.hu érdeklődésére a Vectigalis felszámoló cég színeiben eljáró Bollér Katalin.

A kötvények értékesítéséből anno befolyt több mint 60 milliárd forintot a Hrurira teljes egészében átutalta a Quaestor-birodalom egykori holdingvállalatának, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, amely szintén felszámolás alatt áll. Meglehet, a különféle Quaestor-cégekben maradt ingatlanok, például a korábban olimpiai helyszínnek megálmodott Dunacity eladásából folyik be oda némi pénz, csakhogy a kötvényeseknek ebből egy árva fillér sem juthat. Ezért is hangsúlyozza a felszámoló, hogy a kötvények értéktelenek.

©

A Fővárosi Törvényszék ugyanis nemrég úgy döntött: a Hrurira nem jelentkezhet be hitelezőként a központi holding felszámolásába, mert határidőn túl nyújtotta be a kérelmét. A bíróság nem foglalkozott azzal, hogy ez nem a Hrurira felszámolójának a hibája. Miután ugyanis 2015 tavaszán a jegybank világgá kürtölte, hogy a Quaestor 150 milliárd forintnyi fiktív kötvénnyel árasztotta el az országot, majd Tarsoly Csabát leültették, a Hrurirát gazdátlanul hagyták. Amire pedig elrendelték a felszámolását, a bíróság által hangoztatott törvényes határidő régen lejárt.

Egy szempont azonban még maradt, ami alapján a befektetők egy részének érdemes megfontolnia, hogy mégis kifizeti a transzferdíjat a kötvényeiért. Azoknak, akik az államot perlik, mert felelősnek tartják a nekik okozott kárért. Egyebek között azzal érvelnek, hogy az államnak kellett volna gondoskodnia arról, hogy valamennyi Quaestor-cég felszámolása, illetve végelszámolása egyszerre, egy kézbe kerüljön, mert akkor nem lehetett volna így kisemmizni őket. Mint egyikük ügyvédje elmondta, e perben jól jöhet, ha a befektető igazolni tudja, mindent elkövetett a pozíciója megőrzéséért. Ha a kötvények menetközben megszűnnek, s a pereskedő tulajdonosi jogai elvesznek, arról teljes mértékben az állam tehet.