Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Mintegy két és fél millió magyart, a lakosság 26,3 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség – derül ki az Eurostat ma közzétett adataiból. Az EU-ban a mi mutatónk a kilencedik legrosszabb. A helyzet nem sokat javult a válság óta, 2008-ban ennél 250 ezerrel többen voltak érintettek.
Az Eurostat azokat tekinti fenyegetettnek, akiknek a havi jövedelme nem éri el az országuk mediánjövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a közüzemi számlák befizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása, vagy tartósan problémájuk van a munkakereséssel.
A legnagyobb szegénységi kockázat a munkanélküliség: azok között, akiknek nincs állásuk, 70 százalékos a fenyegetettség, míg a dolgozók között csak 18 százalékos az adat. A gyerekvállalás szintén közelebb vihet a szegénységhez, a gyerekes családokban élők közel 30 százaléka szegény.
Ezzel szorosan összefügg, hogy a 18 éven alattiak harmada él szegénységben. A nyugdíjasok sokkal jobban járnak: 65 év felett mindössze 15 százalékos a szegénységi kockázat (más kérdés, hogy ennek az is az oka, hogy a legrosszabb környezetben lakók közül sokan meg sem élik a 65 évet). A nemi egyenlőség legalább itt megvalósult, a férfiak és a nők szegénységi adatai között szinte egyáltalán nincs különbség.
Európában a legtöbbeket Bulgáriában, Romániában és Görögországban fenyeget a szegénység. A legjobb helyzetet Csehországban, Finnországban és Dániában mérték.
