Tömegek léptek ki az elmúlt tizenegynéhány évben a tartós munkanélküliségből és kezdtek el rosszul fizető, sokat követelő munkát végezni – ennek a hatásai mutatták be a HUN-REN konferenciáján.
Még tovább növelheti az új adókedvezmény a gazdagok és a szegények, sőt a gazdagok és a középosztály közötti szakadékot is.
A román és a bolgár középosztály teteje egyértelműen jobban keres, mint a magyar sorstársaik, a szegények viszont Magyarországon élnek jobban. Az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a magyar előny, több társadalmi rétegben már teljesen el is tűnt.
A közepesnél kicsit rosszabbul élők helyzete valóban javult 2010 óta, ennek viszont az volt az ára, hogy az igazán szegények magukra maradtak. Ráadásul javulást akkor sikerült elérni, amikor az egész világgazdaságnak jól ment, amint válság van, rögtön látszik, mennyire sérülékeny Magyarország.
A kormány 20 ezer ingatlan, főleg Kádár-kocka energiafogyasztásának csökkentését támogatja uniós forrásból. A konstrukció szociálisan érzéketlen, pedig a legszegényebb háztartásokat érné meg leginkább támogatni.
Még a régiós országok többségében is érdemben jobb a helyzet a magyarnál. HVG-ténytár.
Az emberek egy része, elsősorban a sikeresebbek, hisznek abban, hogy érdemeik, okos döntéseik juttatták őket abba a helyzetbe, amit elértek. De vajon tényleg a döntéseken alapszik-e mindez?
Hiába engedélyezte a NAV, hogy halasszák a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tartozásai miatt indított végrehajtási eljárásokat, Iványi Gáborék valamiért mégis 130 millió forinttal kevesebbet kaptak az állami normatívából, mint amennyit vártak.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
Végül is, ha már Magyarország kormánya leszámolt a migránsokkal, a nemzetárulókkal, a homoszexuálisokkal, miért ne diadalmaskodhatna a szegények felett? A kék plakátok rendelkezésre állnak, a betűtípus megvan, a tíz éve trágyázott néplélekben könnyen táptalajt talál majd a következő gyűlöletkampány. Vélemény.
Az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEO) kibocsátási különbségekről szóló jelentése megállapította, hogy a leggazdagabbaknak sürgősen csökkenteniük kell a karbonlábnyomukat, hogy a felmelegedés ne öltsön veszélyes mértéket már ebben az évszázadban.
Nem kétséges, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőket keményebben sújtja a koronavírus-járvány, de vajon pszichés szempontból is a szegényebbek jönnek-e ki rosszabbul a pandémiából? – tették fel a kérdést minnesotai kutatók.
Akiknek nincsenek anyagi gondjaik, azoknak az alvásuk is teljesebb – mondták ki amerikai kutatók egy pár évvel ezelőtt végzett felmérés eredményeit összegezve.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Sorozatunk korábbi részében megismerhették az észak-koreai elit életét – most az „ellenkező irányba" indulunk, és a legszegényebbek mindennapjaiba nyerünk betekintést. Mi az a csong? Mik a túlélési technikák az embert próbáló szegénység közepette? Azt is megtudhatja, hogy – bár Észak-Koreában hivatalosan nincs adó -, milyen, ma már szinte elképzelhetetlen módon sarcolja meg polgárait a rendszer.
A járvánnyal terjedő gazdasági válság mindenkit érint, de jól látható, kikre kéne kiemelten figyelnie az államnak – vallja Szalai Júlia szociológus, az MTA doktora. Csak remélni tudja, hogy hajtűkanyart vesz a kormány eddigi szociálpolitikája. Interjú.
A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.
És ez még csak az az összeg, amit az adóhivatalnak bevallottak. Az eltitkolt nincs benne.
A miniszterelnök nem a levegőbe beszélt, amikor a szegénység felszámolását megígérte, egészen mást tett: csakis olyan mutatók alapján határozta meg a szegénységet, amelyekkel már most jól áll a kormány. A szegények sok olyan problémáját viszont, amelyekre évek óta hiába várják a megoldást, még csak meg sem említette.
Túlságosan szélesre nyílt az olló a globalizáció következtében a gazdagok és a szegények között. A G7 szociális csúcstalálkozóján, melyet csütörtökön és pénteken rendeznek meg Biarritzban, erre akarják felhívni a figyelmet a francia vendéglátók.
Az önkormányzati rendészet szegény- és romatelepeken tartott razziái és a városvezetés az ügyben folytatott kommunikációja diszkriminatív és jogsértő volt. A TASZ perelt, azt első és másodfokon is megnyerte.
