Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Aggódom, hogy a demokratikus értékeket elveszítjük, az emberi jogokat védő intézményeket lerombolják – mondta a tiszteletére tartott ünnepi konferencia zárszavában Kornai János, a Harvard és a Corvinus nyugalmazott professzora.

Több mint 25 ezer találat a Google Scholar tudományos keresőn, ennek ötöde 2013 óta – számszerűen ezzel (is ) jellemezhető Kornai János nemzetközi ismertsége. A professzor ma, azaz január 21-én tölti be 90. születésnapját. Az idős korában őt befogadó Corvinus – ahol ma is oktat – olyan ünnepségsorozatot szervez a tiszteletére, ami előtt le a kalappal. 

Hazatért? Nem éppen. Az autodidakta Kornai ugyanis néhány éves újságírói gyakorlat után az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében kötött ki, és első nagyobb művével, kandidátusi értekezésével máris kiváltotta a nemzetközi tudományos élet érdeklődését. No és az abból készült, röviden Túlzott központosítás címen emlegetett könyvével az 1957 utáni politikai rendszer ádáz haragját. Bár a London School of Economics már 1958-ban meghívta az ifjú kutatót, csak öt évvel később engedték ki Nyugatra, először Cambridge-be, majd Londonba, amit a Stanford, a Yale és más amerikai egyetem meghívása követett. Töretlen nemzetközi karrierje közepette itthon csupán 1980-ban, A hiány megjelenése után kapott lehetőséget arra, hogy az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen saját kurzusa legyen. A Harvard több éves vendégeskedés után, 1986-ban tisztelte meg a professzori címmel. Itthon 1991 és 2011 között a tekintélyes Collegium Budapest Institute for Advanced Study egyik alapítója volt, és annak megszűnte után talált otthonra a Corvinuson. „Hajléktalanként nem tudtam volna kutatni” – köszönte meg a lehetőséget a születésnapjára rendezett tudományos konferencián.  

Az eseményre hangolva, tudóstársai jelenlétében, az egyetem könyvtárának előterében megnyitották a róla szóló kiállítást, benne számtalan tudományos díját, valamennyi világnyelvre lefordított főműveit, személyes emlékeit.

©

A csütörtöki konferencián az őt köszöntő Lánczi András rektor hangsúlyozta: bár Kornai János politikai kérdésekben is gyakran foglal állást, célja, hogy az egyetem olyan hely maradjon, ahol a politikai kérdéseket is meg lehet beszélni, anélkül, hogy a következményektől tartani kellene. Demokráciákban ez evidencia, csakhogy éppen Kornai minősítette Látlelet című, nemrég a HVG Kiadó gondozásában megjelent tanulmánygyűjteményében a mai rendszert autokráciának.

 A Magyar Tudományos Akadémia elnöke erre is utalva jegyezte meg: Kornai a gondolat erejével bírál – ez utalás az ezen a címen, tucatnyi nyelven megjelent önéletrajzára –, de ha kifejti a véleményét, álláspontját szakmai elemzésekkel támasztja alá, elemez, összehasonlít, és olvasóját gondolkodásra készteti. Tudományos munkássága lenyűgöző, művei világszerte nagy hatással voltak kortársaira – mondta Lovász László.

Ha ebben netán bárki kételkedett volna, azt meggyőzték a konferencia vendégelőadói, akik kivétel nélkül Kornai János műveiből kiindulva beszéltek a legújabb közgazdasági dilemmákról. A nyitóelőadást Olivier Blanchard tartotta, aki 2008 szeptemberétől 2015 őszéig a Nemzetközi Valutaalap főközgazdásza volt, a kutatói csapat irányítója, aki a válságmenedzselés évei során megváltoztatta a szervezet arculatát és politikáját. (A vele készült interjút a HVG január 24-én megjelenő számában olvashatják.) Blanchard a köszöntés után a Kornai-életműből az Anti-equilibriumot emelte ki, azt az új szemléletű könyvet, amelyben először hasonlította össze a kapitalista piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Érdekes, hogy a konferencián mások is előszeretettel hivatkoztak erre a viszonylag korai munkára, amely az első nagy lépés volt a tíz évvel később megjelenő A hiány felé. „Az Anti-equilibrium 1972-ben jelent meg franciául, akkor olvastam, ám az állam és a piac összekapcsolódásának a dilemmái ma is napirenden vannak” – mondta Blanchard.  

©

„Kornai mutatta meg az irányt a szocializmussal foglalkozó kutatók számára” – mondta Bruno Dallago, a Trentói Egyetem professzora, elsőként az 1972-ben megjelent Erőltetett vagy harmonikus növekedést említve. A könyv fő üzenetét már az első mondatok elárulják. „Diszharmonikus benyomást kelt az az ember, aki felsőtestén finom anyagból készült inget, szép nyakkendőt, elegáns zakót hord; hozzá kopottas, de azért elfogadható nadrágot, a lábán pedig lyukas a cipő talpa”. A könyv természetesen az egyoldalú szocialista iparosítás bírálata, amelyben az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és más humán tényezők fontosságát hangsúlyozza. Grzegorz W. Koldoko, Lengyelország többszörös pénzügyminisztere Kornainak a szocialista rendszert leíró műveinek fő megállapításait aktualizálta Kínára, ahol megmaradt a kommunista párt monopolhatalma, erős, bár csökkenő súlyú az állami tulajdon, mindeközben piacgazdaság van, és megszűnt a hiány.

Kolodko Nixon 1972-es kínai látogatásával példálózott. Az amerikai elnök megkérdezte Csu En-laj kínai miniszterelnököt, mit gondol a 180 évvel korábbi francia forradalomról, aki erre azzal reagált: túl korai még a válasz. „Túl korai még a Szovjetunió összeomlásának és a Közép- és Kelet-Európai átalakulásnak a hatását értékelni” – fűzte hozzá Kolodko. Vele szemben Gerard Roland, Kornai korábbi szerzőtársa, a Berkeley professzora, nem fukarkodott a dicséretekben. Előadását az Anti-Equilibrium, A hiány és A szocialista rendszer című összefoglaló mű méltatásával kezdte. „Kornai segített megérteni a szocialista rendszer működését” – mondta. Eszmetörténeti fejtegetéseit pedig azzal fejezte be: „A növekedés hasznát úgy kell elosztani, hogy a vesztesek számát minimalizáljuk”.

©

Megköszönve a méltatásokat Kornai rövid zárszót mondott. „Kár, hogy nem ötven évvel ezelőtt tartottuk ezt a konferenciát, akkor még jól tudtam improvizálni” – hárította el a felvetések konkrét megválaszolását. Majd szomorkásabb hangot ütött meg.

„Magyar vagyok, és sajnos azt kell mondanom, nagyon aggódom, hogy a demokrácia értékeit elveszítjük. Az emberi jogokat védő intézményeket, a hatalmat korlátozó fékeket és ellensúlyokat lerombolják, erre fel kell hívni a figyelmet”

– mondta, majd hozzáfűzte: „műveimmel a hatékonyabb cselekvéshez óhajtok hozzájárulni”.

Vastaps, második tudományos nyelvén szólva: standing ovation.  A megemlékezések februárban Kis János és Adam Michnik párbeszédével, majd egy két napra tervezett tudományos konferenciával folytatódnak. Utóbbin Kornai másik szerzőtársa, harvardi professzortársa, a Nobel-díjas Eric Maskin tartja a nyitóelőadást.

.

A hvg.hu toplistája azoknak, akik érdeklődnek a fontosabb művek iránt:

1./ A gondolat erejével (2005). Végtelenül izgalmas önéletrajz, egyúttal szakmai önértékelés, amely nem nélkülözi az önkritikát sem.

2./ Látlelet (2017). A 2010 óta írt tanulmányok az Orbán-kormányok működését elemzik a központosítástól az autokráciáig.

3./ Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében (1989). A rendszerváltás egyik lehetséges forgatókönyve; kéretik összevetni az átmenet valóságos történetével!

4./ A szocialista rendszer 1993). A nagy összegző mű, mindazoknak, akik éltek benne, és életkoruknál fogva nem élhettek benne.

5./ A hiány (1980). Világszerte megváltoztatta a tervgazdaságokról vallott nézeteket.

6./ Gondolatok a kapitalizmusról (2011). Mindazoknak ajánlott, akik visszavágynak a Kádár-korszakba, és már elfelejtették, miért vágyakoztak egykor a Nyugat iránt.

 7./ Központosítás és piaci reform (2013). A válogatott művek harmadik kötete a gazdasági vezetés túlzott központosításától a szocialista reformok korlátainak felismeréséig ível át.

8./ Az egészségügy reformjáról (1998). Avagy, hogyan lehetett volna elkerülni az ágazat összeomlását…

9./ A puha költségvetési korlát (2014). Az ezt taglaló válogatott írásokat legutóbb a nagy pénzügyi válság aktualizálta.

10./ Anti-equilibrium (1971). A szocpolgazd és a nyugati egyensúlyi elméletek együttes bírálata, elsősorban haladóknak!

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Fekete Norbert Itthon

Kornai János diagnózisa az Orbán-rendszerről 1.

A neves közgazdász, egyetemi tanár Látlelet című könyvének bemutatóján Farkas Zoltánnal, a HVG szerkesztőjével vette sorra a kötet főbb megállapításait a 2010 óta kiépült fideszes politikai rendszerről. Az est szerkesztett felvételének első része.

Fekete Norbert Itthon

Kornai János diagnózisa az Orbán-rendszerről 2.

Bár vannak koncepciós perek, ezek alacsony száma miatt sem lehet diktatúrának nevezni a Fidesz kormányzását. Ennek ellenére Kornai János szerint civilizált eszközökkel nem lehet leváltani Orbán Viktort. A közgazdász professzor Látlelet című könyvének bemutatóján Farkas Zoltánnal, a HVG szerkesztőjével beszélgetett a kötet főbb megállapításairól.