szerző:
hvg.hu

Még a lengyel és a cseh miniszterelnök sem vetette el, hogy a jogállamisághoz vagy a menekültek elhelyezéséhez kössék az uniós pénzek elosztását.

"A lengyel miniszterelnök is egyetértett azzal, hogy az EU-forrásokat bizonyos feltételekhez kössék a 2020 után induló hétéves költségvetési ciklusban. Meg is lepődtem rajta" – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli EU-csúcsot záró sajtótájékoztatón arról, hogyan fogadták a tagországok Angela Merkel ezzel kapcsolatos javaslatát.

A német kancellár néhány napja a Bundestag előtt beszélt arról, hogy a támogatásokat például ahhoz kell kötni, hogy az egyes országok mennyi menekültet fogadnak be. A források elosztása esetében említett másik feltétel a jogállami normák tiszteletben tartása. A lengyelek ellen pedig jelenleg is eljárás folyik emiatt, Magyarország ellen pedig hasonló eljárást javasolt az Európai Parlament. A menekültkvóták be nem tartása miatt pedig mindkét országot már az Európai Bíróság elé citálta az Európai Bizottság.

Nehéz tehát elképzelni , hogy mire is gondolt Mateusz Morawiecki, amikor feltételek támogatásáról beszélt – ráadásul honfitársának, Donald Tusknak.

A csúcs előtt egyébként a cseh miniszterelnök is arról beszélt, nincs baja azzal, hogy a jogállamisághoz kössék a támogatásokat, de azt azért hozzátette a Bloomberg tudósítása szerint, hogy „csak a bevándorlási kvótákkal van bajom”.

Maga a felvetést megfogalmazó Angela Merkel azt mondta a brüsszeli találkozó után, hogy nem volt a kérdésről vita. Kiemelte: fel lehet a kérdést pozitívan is fogni, például ha arra gondolunk, azok az országok, amelyek több menekültet fogadnak be, több pénzre lennének jogosultak. Emmanuel Macron francia államfő – aki korábban elsőként vetette fel a feltételhez kötést – maga is jelezte, hogy támogatná ezt, de ő nem a menekültek ellátásához, hanem az uniós szabályok betartásához kötné. (A francia államfő szemében ez elsősorban a szociális dömping megakadályozását jelentené.)

A Bloomberg ezzel szemben arról írt, hogy Merkel javaslatát kemény bírálatok fogadták az állam- és kormányfők részéről. Sebastian Kurz osztrák kancellár arról beszélt a csúcs előtt, hogy a szolidaritás jóval több, mint menekültek befogadása. Luxemburgi kollégája, Xavier Bettel pedig azt jegyezte meg, egy ilyen lépéssel az embereket büntetnék, nem a kormányokat. A politikus néhány hónapja hasonló véleményt fogalmazott meg a hvg.hu kérdésére válaszolva is.

A feltételhez kötést egy pénteki interjúban Günther Oettinger, a költségvetés kidolgozásáért felelős EU-biztos is támogatta, és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is arról beszélt Brüsszelben, hogy meg kell fontolni ezt.

Macron már megválasztása idején is kivívta a magyar kormány haragját, amikor a feltételekhez kötésről beszélt. Angela Merkel javaslatára két napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált, kijelentve: Magyarország nem enged a zsarolásnak.

©

A csúcs másik fő témája a „brüsszeli buborék” egyben tartása, vagyis az uniós vezetők megválasztásának reformja volt. A legnagyobb vita az úgynevezett csúcsjelölti rendszer bevezetésére vonatkozó javaslatot kísérte. A tagállamok elvetették az automatizmust, vagyis azt, hogy az európai parlamenti választások után alakuló legnagyobb frakció jelöltjét válasszák meg az Európai Bizottság elnökének. A tagállamok ugyanis fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ők döntsenek a jelölt személyéről – mondta Tusk.

Vita nélkül utasították el az országok Jean-Claude Junckernek azt a javaslatát, hogy vonják össze az Európai Bizottság és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elnöki posztját. „Addig nagyon barátságos volt a hangulat, amíg elő nem került ez a javaslat, de amit ők puccsnak gondolnak, az szerintem összhangban van az alapszerződéssel” – kommentálta a döntést a bizottság elnöke.

Abban viszont egyetértettek, hogy a Brexit után a brit képviselők helyét ne vegyék át az Európai Parlamentben, amelynek a létszáma így 751-ről 705-re csökken majd.

Ha már Brexit: Donald Tusk ismét élesen bírálta a brit kormányt, mondván még mindig nem fogták fel, hogy nincs lehetőségük válogatni a nekik szimpatikus és ellenszenves szabályok között. A Tanács elnöke a jövő héten találkozik Theresa May kormányfővel, és márciusra ígérte az EU és a szigetország Brexit utáni viszonyával kapcsolatos tervezetet. „Ha felkészül addigra azt Egyesült Királyság, ha nem. De jobban teszi, ha felkészül, mert nem tudunk többet várni” – mondta Tusk.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!