Nem tetszett a piacnak az, hogy az MNB nem hajlandó segíteni a gyengülő forinton, egy ideig már 325 forintot is kellett fizetni egy euróért, azóta azonban már némileg visszaerősödött az árfolyam. A napi mélypontot nem az MNB kamatdöntésekor érte el a forint, hanem akkor, amikor közzétették a Monetáris Tanács indoklását, ebből pedig az derült ki, hogy nem is terveznek változtatni a monetáris politikán.

A Reuters azonban arról írt: alig valamivel az első közlemény után az MNB kiadott még egy dokumentumot, amelyben megpróbálták megnyugtatni a piacot. A fő megállapítás az: 5-8 negyedéves időtávon nem tarthatóak fent a mostani laza monetáris kondíciók. Ebben ugyan nincs nagy újdonság – a szakértők is azt várták, hogy 2019-ben kezdődik a kamatemelés -, de az, hogy ezt kimondták, mégis fontos volt: 322,9-ig visszaerősödött a forint a hatására.

Külső okai vannak annak, hogy gyengül a forint, nincs szükség arra, hogy az MNB beavatkozzon – ezt lehet kiszűrni abból az indoklásból, amellyel a jegybank Monetáris Tanácsa megmagyarázta, miért nem változtattak az alapkamaton és a betéti kamatokon, hiába gyengül a forint hetek óta.

Az MNB azt írta: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat „erősen változó volt”. Szerintük azonban csupán arról van szó, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, az európai belpolitikai események, illetve a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények befolyásolják a hangulatot a nemzetközi devizapiacokon. Egyszerűbben: a befektetők egyre szívesebben tartják a pénzüket dollárban vagy euróban, mintsem valamelyik feltörekvő állam devizájában, például forintban.

Sokan azt várták, hogy hiába magyarázzák a forintgyengülést külső okokkal, az MNB legalább megpróbál tenni ellene valamit, ha mást nem, azt, hogy jelzi a kamatdöntés kommentárjában, hogy beavatkozhat, ha kell. Csakhogy az indoklásban az a mondat áll:

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges.

Azaz még jó darabig nem fognak változtatni a mostani rekordalacsony, 0,9 százalékos alapkamaton.

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció – írták. Vagyis hiába gyengül a forint, az egyetlen cél az a jegybank előtt, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt.

Az MNB a kommentárjában megemelte a GDP-növekedési előrejelzését és az inflációs prognózist is. Eddig úgy számoltak, hogy idén 4,2 százalékkal nőhet a gazdaság 2,5 százalékos infláció mellett, most azonban már 4,4 százalékos növekedést és 2,8 százalékos inflációt várnak. Azt többször is leírták: főleg az olajár emelkedése miatt nőhet az infláció rövid távon jobban, mint ahogy eddig gondolták.