Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Éves szinten 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak tavaly, miközben az infláció egész éves átlagban is 14,5 százalékos volt, decemberre pedig már 24,5 százalékra ugrott fel. Sőt, mivel a nyugdíjat mindig utólag emelték fel az infláció épp becsült szintjére (januárban 5, júliusban további 3,9, novemberben pedig 4,5 százalékkal), a gyakorlatban a nyugdíjasok hitelezték a költségvetést – olvasható az e heti HVG-ben. Hasonló volt a helyzet 2021-ben is, akkor három részletben, 4,8 százalékkal emelték a nyugdíjat, miközben az infláció 5,1 százalékos volt.
Ezen szépített kicsit a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj visszaépítése, de ez egyszeri összeg volt, nem épült be a havi nyugdíjba. Ráadásul az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott infláció még magasabb is, tavaly például nem 14,5, hanem 15,2 százalék volt.
Hogy a nyugdíjasok tömegesen ne menjenek teljesen tönkre, a kormány központi árszabályozással segít. Így jön létre egy olyan feszültség a költségvetésben, hogy a rezsicsökkentési alap 2580 milliárd forintja már megközelíti az összes nyugdíjkiadásra szánt 5555 milliárdos keret felét. Vagyis ha nem ragaszkodnának ahhoz, hogy tízéves szinten tartsanak néhány energiaárat, bőven lehetett volna pénz arra, hogy a valóban rászorulókat támogassák.
Részletek az e heti HVG-ben, illetve a hvg360-on.
null
