Néhány ezres, hierarchikusan felépített, részben jól ismert bűnözői kör irányítja a napok óta tartó éjszakai zavargásokat Budapesten – áll abban a sajtónak is kiszivárogtatott jelentésben, amelyet a rendészeti miniszter felkérésére a rendőrség és a nemzetbiztonság készített a köztársasági elnöknek.

A jól szervezett kör a jelentés szerint eszközként használja a békés tüntetéseket a balhéra, amelyeken az értelmi szerzők általában nem vesznek részt, hanem a háttérből irányítanak: kiadják a parancsot a rendbontóknak, akik között ismert „hivatásos” bűnözők, szélsőjobboldali figurák és futballhuligánok egyaránt vannak. „Egyes vidéki településekről tudatosan irányítanak ilyen személyeket a fővárosba” – állítják a jelentés készítői, akik szerint a bűnözői irányítás alatt működő garázda csoportok az alkotmányos rendre is veszélyesek lehetnek. Egy a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó biztonsági szakember szerint a budapesti alvilág mindig is kapcsolatban állt a futbalhulligánokkal, így elméletileg tudják őket mozgósítani, ha nagyon akarják.

Boros-vallomás: anarchiát akartak

Az alvilág gerjesztette zavargás teóriája nem ismeretlen. Az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros József Tamás egy 1997-ben tett rendőrségi vallomásában kísértetiesen hasonló forgatókönyvről beszélt a rendőröknek. Vallomásában azt állította, egy alvilági találkozón a szervezett bűnözés kulcsszereplői arról tárgyaltak, miként lehetne Budapesten anarchikus állapotot teremteni.

Boros szerint a felfordulás azért állt volna az azt szervező bűnözői kör érdekében, mert alkalmas arra, hogy elvonja a hatóságok figyelmét a háttérben zajló, nagy volumenű bűncselekményekről, gazdasági ügyletekről, illetve az akkoriban virágzó illegális olajbizniszről. Boros a rendőröknek azt állította, hogy mindez a „Portik-féle csoport érvényesülésének” érdekében állt. (Boros arra a Portik Tamásra gondolt, aki később az „olajos” Energol-per vádlottja is volt, ám ellene azóta elévülés miatt megszüntették az eljárást.)

Szlovák figyelmeztetés: blöff vagy valós veszély?

A magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával bűnözői csoportok robbantásokat kívánnak elkövetni a választási nagygyűlések helyszínein. Ezt már maga Gyurcsány Ferenc jelentette be idén februárban, egy héttel a parlamenti választások előtt, egyben jelezve, hogy az információt komolyan kell venni, hiszen az a szlovák információs hivataltól (SIS) származik.  

Robbantani akarnak?

A hvg.hu információi szerint a Fidesz azután döntött a szombati nagygyűlés lefújása mellett, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) arról tájékoztatta a vezérkart, bizonyos körök robbantási merényletet terveznek szombatra.

A SIS által küldött jelentés szerint a merényletek végrehajtásával összefüggésbe hozható bűnözői kör egy jól ismert, a szervezett bűnözés világához tartozó csoport. „Olyan bűnözői csoporttal állunk szemben, amelyik megbízásból, pénzért, másért, ilyen bűncselekményeket elkövet” – mondta egy interjúban Gyurcsány.

A szlovákok által megküldött dokumentumban három magánszemélyt is megemlítettek, köztük a szlovák állampolgárságú és régóta körözés alatt álló Sátor Lajost is, akit korábban az Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hoztak, mivel a merénylet lehetséges elkövetőinek tartott Rohac-csoport egyik feltételezett vezetője ő volt. A Rohac-csoport számos más, úgynevezett destabilizációs merényletben (robbantás Torgyán József és Szájer József lakása, illetve a Fidesz-székház előtt) is érdekelt lehetett biztonsági források szerint. A szlovák figyelmeztetés után nem sokkal Sátor levelet írt a pozsonyi Új Szónak, azt állítva: nincs köze a tervezett robbantásokhoz.

Időközben aztán felmerült az is, hogy a merényletek célja nem a választások kimenetelének befolyásolása, hanem egyfajta bizonytalanság elérése, amely akár egy újabb területfelosztási harc kezdetét is jelentheti. A Népszava rendőrségi információkra hivatkozva említést tett egy bizonyos „Nagyfőnökről” mint a fenyegetés mögött álló csoport vezetőjéről.

A zavargások mögött sejtett bűnözői körök akár játszhatnak is a biztonsági szervekkel: bombariadókkal, az informátoroknak megsúgott robbantásos merényletekkel zavarhatják meg a nyugalmat.

A hazai alvilág megerősödéséről augusztusban elemzést is írt a Jane’s Intelligence Review. A brit biztonsági szaklap szerzője arra a megállapításra jutott, hogy a magyar közéletet túlságosan is behálózzák a bűnszervezetek, amelyek az egész társadalomra kezdik kiterjeszteni befolyásukat. A cikk figyelmeztetett arra, hogy a hatóságok gyengesége miatt a magyar maffia a kelet-európai szervezett bűnözői csoportok központjává vált, és visszatérhet Magyarországon a kilencvenes évekre jellemző nyílt maffiaháború.

A lap a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, vagy más néven maffiaellenes központ helyettes vezetőjének, Mikó István dandártábornoknak egy 2003-as előadására hivatkozva azt írta, hogy Magyarországon 80 bűnszervezet működik körülbelül 4000 taggal. (A cikk tehát évekkel ezelőtti adatokat tartalmazott, a hatóságok manapság 31 szervezett bűnözői csoport működéséről tudnak. Ezekből több mint egy tucat szervezet működik ötvennél kisebb létszámmal, s míg többségükben egyszemélyes vezetés van, léteznek sejtszerűen, megosztott vezetéssel működő szervezetek is.)

A Jane’s elemzését túlzónak, torznak, s néhol nevetségesnek találták a sajtónak nyilatkozó rendőrségi és rendészeti vezetők, noha idén májusban Ferenczi László, a maffiaellenes központ februárban kinevezett vezetője úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a hazai szervezett bűnözés sokkal kiterjedtebb, mint azt az ORFK bűnügyi főigazgatójaként korábban gondolta. Ferenczi akkor nem árulta el, hogy mely területen vannak „sokkal nagyobb mértékben jelen” a bűnözők, azt viszont igen, hogy a kormánynak készített évi jelentéseikben benne vannak a központnak az erre vonatkozó elemzései.

A maffiaellenes központ vezetője ugyanakkor közölte azt is: az irányítása alatt álló szervezet nem képes előre megmondani, hogy az egyes bűnszervezetek milyen bűncselekmények elkövetésére készülnek.