Csak egy-két gombnyomás, és az online zeneboltok darabjai már közvetlenül letölthetők a mobiltelefonoknak arra az egyre tekintélyesebb hányadára, amely internetezésre is képes. Számonként vagy albumonként lehet fizetni, esetleg bankkártyával is, de leginkább a telefonszámlán. Ám a legnagyobb készülékgyártó, a Nokia az idén újabb ötlettel próbálja becserkészni a mobilos muzsikarajongókat: azt tervezi, hogy - elsőként a nagy európai piacokon - telefonkészülék vásárlása esetén egy évig korlátlan hozzáférést kínál az amerikai Universal zenekiadó kétmilliós dalkatalógusához - igaz, a kiválasztott számokat továbbmásolni csak korlátozottan, cd-re írni pedig egyáltalán nem lehet. A zenei büféasztal ellenértéke viszont benne foglaltatik a készülék árában. Egy év letelte után a korlátlannak ígért zeneletöltés üzlete meghosszabbítható. Hogy menynyiért, azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Ez a fajta mobil zeneletöltés ahhoz az új stratégiához tartozik, hogy a gyártók egyre több saját tartalomszolgáltatást kínálnak a készülékeikbe épített mobilinternethez. A Nokia az idénre ígéri a Kapu, finnül Ovi névre keresztelt - nem csak Nokia készülékekben használható - webes platform beindítását, amelyről mindenféle hasznos és szórakoztató információt, így térképes navigációt, városkalauzokat, játékokat, internetes közösségi alkalmazásokat lehet a mobiltelefonok képernyőjére varázsolni. És persze zenét, mivel ez tűnik a mobilinternet egyik legvonzóbb üzletének. A 75 ország másfél ezer lemezkiadóját tömörítő Nemzetközi Zeneipari Szövetség szerint világszerte több mint ötszáz legális internetes zenebolt működik, és az online muzsika nemzetközi forgalma tavaly az előző évhez viszonyítva 40 százalékkal, kétmilliárd euróra nőtt (persze jórészt számítógépeken, de a mobiltartalom-szolgáltatók igyekeznek a forgalmat a telefonokra terelni).
A zenékkel és videókkal internetről is feltölthető iPod révén népszerűvé vált iTunes portálján az Apple számítógépgyár 5 millió zeneszámot kínál, és erre épít akkor is, amikor az amúgy is sikeres iPhone multimédiás telefonnal nyomul. A SonyEricsson M-Buzz nevű zeneletöltő szolgáltatásához a Sony zenei tárháza szolgáltatja a hanganyagot, ugyancsak a SonyEricsson a tíz nagy lemeztársasággal kötött megállapodása alapján több mint 5 millió zeneszámot tesz elérhetővé a PlayNow mobiltartalom-letöltő szolgáltatással. E versenybe a Nokia még 2006-ban azzal szállt be, hogy 60 millió dollárért megvette az 1,6 milliós állományú amerikai Loudeye online zenekönyvtárat, és a dalokat nagyjából a konkurensekével azonos áron, darabonként egy euróért, albumonként 10 euróért kínálja a mobiltelefonos hallgatóknak. Ezt a finn multi nyilván nem érezte elegendőnek a riválisokkal szemben, ezért kísérletezik az említett, a Universallal közös átalánydíjas zeneszolgáltatással is. Az üzlet azért is érheti meg egy olyan lemezcégnek, mint a Vivendihez tartozó Universal Music Group, mert a digitális tartalomeladás - ellentétben a hagyományos cd-s, dvd-s zeneforgalommal - meredeken nő.
De mit szólnak majd a mobiltelefon-szolgáltatók a készülékgyártók bővülő internetes tartalomkínálatához? Elvégre jó páran közülük irdatlan összegeket öltek a harmadik generációs hálózatok frekvenciangedélyeibe - például a világ legnagyobb nemzetközi mobilszolgáltatója, a Vodafone nem kevesebb mint 38 milliárd dollárt -, abban a reményben, hogy az ő hasznukra pörög föl az immár a vezetékes internethez mérhető adatforgalom, főként a mobilos zenevásárlás. Ám a brit társaság tavaly ősszel mégis a Nokia tenyerébe csapott: vállalta, hogy hálózatán át elérhetővé teszi az Ovi alkalmazáscsomagot. A magyarázat abban rejlik, hogy saját portálja, a Vodafone Live! tartalomszolgáltatás nem annyira sikeres: tavalyi kimutatások szerint a 206 millió előfizető közül mindössze 32 millióan használták a cég portálját - a mobilosok inkább a számítógépükről töltögetik telefonjukra az innen-onnan összegyűjtött zenéket. Az üzletet elősegítette, hogy a Nokia átengedi tartalombevételének bizonyos hányadát, továbbá exkluzív mobilokat is gyárt majd a Vodafone-nak, emellett a Vodafone végzi majd a számlázást. (Az idén a kisebb piacokra, így állítólag Magyarországra is kiterjesztik az ovis megállapodást, de a cégek hazai képviselői egyelőre elzárkóztak a részletek ismertetésétől.) Ma még nem lehet megjósolni, milyen arányban fognak osztozni a bevételen a telefontársaságok és a készülékgyártók. Mindenesetre a témában járatos Jupiter Research piackutató azt állítja, hogy a készülékek átlagára csökken, és a zsebtelefon-forgalom növekedési üteme is mérséklődik. A készülékgyártóknak ezért jöhet jól, ha minél nagyobb szeletet hasítanak ki a mobilos zenebevételekből, amelyek a 2005-ös mintegy 5 milliárd dollárról 2009-re 9,3 milliárd dollárra növekedhetnek.
HEIMER GYÖRGY
