„A XXI. századi Magyarországnak ugyanolyan jelképe legyen a SkyCourt, mint a Lánchíd a XIX. századi Budapestnek” – fogalmazta meg a Ferihegyi repülőtér 2A és B utasterminálját összekötő „égi udvar” megrendelője, a Budapest Airport Zrt. presztízscélját a reptér-üzemeltető fejlesztési igazgatója, a német Stephan Schattney. A szerénynek nem nevezhető szlogen mellett jóval prózaibb, de legalább olyan fontos mozgatói voltak a bő kétéves építkezésnek. A 75 évre üzemeltetési jogot nyert német Hochtief-többségű cég a privatizációs szerződésben összesen 261 millió euró összegű fejlesztést vállalt 2012-ig. A március végétől a légi utasok számára megnyíló új fogadóegységgel ebből több mint 100 milliót letudott (egyéb beruházásokkal együtt már 212 millió felett jár). Emellett – a kiszolgálás korszerűsítésén kívül – saját bevételei növelésére célszerű volt bővítenie az utasokat költésre ingerlő boltok, éttermek területét is. Ami a végeredményt illeti, az építészszakma úgy értékelte, meggyőzően hangolta össze a presztízsszempontokat és a funkcionális igényeket a tervező Tima Zoltán – a Középület-tervező Zrt. Ybl-díjas építésze –, hiszen az épületet a Lánchíd tervezőjéről elnevezett Tierney Clark-díjra érdemesítette.

A metszetében behajlított tenyér formáját idéző, a két terminált összekötő kagylóhéjépület kétségtelenül átszabta a több mint egy évtizede változatlan ferihegyi arculatot – az évek alatt finoman szólva jellegtelenné kopott 2A terminált 1985-ben, a 2B-t 1998-ban húzták fel. A tervezőnek egyszerre kellett szolid, de nagyvonalú megoldást találnia, ami egyben – repülőtérről lévén szó – hadiüzemhez fogható biztonsági-funkcionális követelményeknek is megfelel. Szolid annyiban, hogy a parkolófrontról az új egység ne nyomja agyon a meglévő tömböket, de a homogenitással együtt azért a nemzetközi repülőterekkel vetekedő impozáns teret érzékeljen a belépő a 70 x 130 méteres területen. Tima – akit a Hochtief a repülőtér 2005-ös privatizációs pályázata idején is felkért a fejlesztési tervek elkészítésére – nem vett mintának egyetlen légikikötőt sem, de elmondása szerint leginkább a rendet sugalló müncheni és a nemrég elkészült heathrow-i terminál hatott rá.

Eredetileg vasbeton épületet álmodott, hullámzó, fehérre festett tetővel, de meg kellett békélnie a technikai lehetőségekkel – nem volt mód helyben ilyen méretű betonelemeket legyártani. Így váltott a látványt meghatározó, burkolt acélrácsos tetőszerkezetre, amit levegőssé tesznek a 70 méteres fesztávolságú, 14 acéláthidaló között végigfutó ablaksorok. A természetes fény amúgy is átjárja a csarnokot, a forgalmi előtér, a beton felé nyíló tenyér, vagyis az egész épületoldal káprázásmentes üvegfalat kapott. A világtrendnek megfelelően a világos-fényes-fémes tér színvilága egytónusú, a fehér, a világosszürke, visszafogott színek uralják. A három méter széles acélgerendákat a repülőgéptestekhez hasonlatos lemezekkel borították. A légies küllem nem öncélúan hullámzik az utastér felett. Olyan funkciókat rejt, mint a karbantartás közlekedőútjai, de ez szolgál vészhelyzet esetén a tűzrendészetileg fontos füstelvezetésre is, ott futnak továbbá a Magyarországon egyedülálló, úgynevezett high-fog rendszerű vízpermetes oltórendszer vezetékei.

Miközben ez a repülőtér központi fogadója, mégsem ide került a főbejárat. Az utasok továbbra is a két régi terminálbejáraton közlekedhetnek, a SkyCourt a kapocs a két szárny között. Ezentúl végre fedett területen lehet átérni A-ból B-be. Az utasok számára láthatatlan olyan új funkciókat is ellát a csarnok, mint az eddig különválasztott csomagkezelés központosítása. Szembetűnő változás lesz, hogy gyorsul a biztonsági átvilágítás, mivel az eddigi maximum 5 helyett egyszerre 12 kapun haladhatnak keresztül az utasok, A kereskedelmi terület – a most elkészült épület 24 ezer négyzetméteres alapterületén belül – 4300 négyzetméterrel nő. Ez annyira nem marad észrevétlen, hogy az ellenőrzés után csak a Heinemann duty free üzletén átsétálva érhető el a tranzitváró, illetve a beszállókapuk. Nemzetközi tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel 20-25 százalékkal növelhetők az eladások, vagyis minden negyedik-ötödik utas vásárol valamit. Bár Schattney hangsúlyozta, hogy a SkyCourt-beruházás célja nem elsősorban a kereskedelmi bevételek növelése, a fejlesztéstől azt várja, hogy a nem légi közlekedésből származó jelenlegi évi 30-35 millió eurós bevétel 25-30 százalékkal nő, aránya pedig 30-ról 40 százalékra emelkedjék az összbevételen belül. Hogy a kereskedősor ne dúlhassa szét harsány színvilágával az épület visszafogott eleganciáját, az építész világító sorvezetővel határolta le az üzlethelyiségeket.

Az indulási szinten a luxusmárkáké a főszerep, egyebek mellett Hugo Boss-, Burberry-, Longchamp- és Ralph Lauren-divatüzlet, valamint Swarovski-ékszerbolt is lesz ott. A nemzetközi repülőtereken és pályaudvarokon megszokott módon a galérián kapnak helyet a kávézók és éttermek, így a Leroy, a Burger King, a Kentucky Fried Chicken és a Costa Coffee. Világszinten is újdonság, hogy a Foodcourt teljes bútorzatát is a reptér-üzemeltető cég választotta ki. „Azt akartuk erősíteni, hogy az utasok kellemes körülmények között várakozhassanak, így nem fért bele az a kompromisszum, hogy egy étterem esetleg a gyorsabb fogyasztás végett kényelmetlen ülőbútorokat helyezzen el” – magyarázta Schattney.

A következő etapban a két régi terminálrész belső felújítása következik, ami inkább a közlekedőterek bővítését célozza, folytatva egyes SkyCourt-dizájnelemeket. A további fejlesztések, a jelenleginél több repülőgép fogadására alkalmas új mólók építése csak a 11 milliós utasszám elérése után kezdődik. Idén várhatóan 8,7 millióra nő az utasszám a tavalyi 8,2-ről – nagyjából ennyit hoz a Ferihegyen újonnan megjelenő öt légitársaság, köztük az ötcsillagos Qatar Airways és a közelmúltban visszatért holland KLM. Ha Ferihegy egyhamar nem is válik Frankfurttá – mint Schattney fogalmazott –, halaszthatatlan volt a keleti blokk és Nyugat-Európa közötti első számú átszállóhely státusához méltó új utasfogadó megépítése.

G. TÓTH ILDA, VITÉZ F. IBOLYA