Munkaerő és építési anyag hiányára hivatkozva felmondta több vevője lakásvásárlási szerződését egy zuglói lakásépítő cég. Ennek ellenére újabb építkezésbe vágnak, és a régi lakásokat is hirdetik, csak már jóval drágábban – írja a Világgazdaság.

Főleg azokkal a vevőkkel bontott szerződést a fenti okkal, vis maiorra hivatkozva a cég, akikkel elsőként, illetve a legkorábbi átadási határidőre szerződött.

Felbontott szerződése helyett újat köthet bárki, aki kifizeti a most megállapított vételárat, mely egy kisebb lakás esetében is több millió forinttal magasabb, mint amennyiért nagyjából két-három éve, a projekt első szakaszában az eredeti vevők leszerződtek.

Az eredeti adásvételi megállapodásba belefoglalták, hogy a munkaerő és az építőanyag hiánya is vis maiornak minősül, és nem pontosítottak, hogy ennek milyen mértéke esetén lép életbe ez a kikötés.

Kóklerveszély

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Világgazdaság kérdésére elmondta: az építőiparban valóban komoly problémákat okoz a munkaerő- és építőanyag-hiány, de ma már szinte mindegyik építőipari szakma munkaerőhiánnyal küzd, a kivitelezők betanított munkásokkal igyekeznek pótolni a szakmunkásokat az ágazatban, ahol emiatt megnőtt a mérnökök felelőssége.

A szakmai szövetség elnöke azt is elmondta, hogy az építtetőknek most minden korábbinál jobban oda kell figyelniük a minőségre, mert a kóklerek is kihasználják a munkaerőhiányt, és elvállalnak mindent, amivel a bajba került építtetők megbízzák őket.

Szerződés és számla nélkül senkivel sem szabad dolgoztatni, emellett meg kell nézni, ki mit ír alá – figyelmeztetett.

A lap megkeresett egy igazságügyi műszaki szakértőt, akik elmondta: amikor drágulnak a kivitelezési költségek, az sokszor a beépített anyagok kispórolásához vagy silányabbak beépítéséhez vezet, hogy csökkentsék a költségeket.

Mindent át kell olvasni

A lapnak nyilatkozó jogász szerint jól mutatja, hogy nem tanult az ország a devizahiteles időkből, mert ma is képesek bármit aláírni a vevők, ami számukra előnytelen, illetve az eladó részéről egyoldalú.

A zuglói lakásvásárlók is aláírták, hogy szerződésbontás esetén az építtető kötbért sem köteles fizetni, így akár évekig előfinanszírozhatják a beruházást, majd átadás előtt bukhatják az ingatlant.

A zuglói eset egyik tanulsága az, hogy mindenképp érdemes magunkkal vinnünk egy ügyvédet, amikor például egy élet munkájával összerakott megtakarítást akarunk elkölteni. Ennél a társasháznál is valószínű, hogy a munkaerő és építőanyag hiányára vonatkozó rész nem maradt volna a szerződésben, ha egy jogvégzett szakember alaposan átnézi a dokumentumot.

A Világgazdaság a konkrét üggyel kapcsolatban megkereste az érintett társaság ügyvezetőjét is, aki előbb telefonon, majd írásban is válaszolt a kérdésekre. Később azonban megtiltotta nyilatkozatai közzétételét, és azt állította, hogy a Világgazdaság újságírója egy másik piaci szereplő érdekében jár el.

Az internetes fórumokon közben egyre többen jelzik a szóban forgó céggel kapcsolatban, hogy felmondták a szerződésüket, és úgy tudni: az ügyben pertársaság létrehozását is fontolgatják.

A cikkhez kapcsolt képünk illusztráció.