"Utcai járókelőket mészároltak le a rendőrök." "Meg kellene vizsgálni, az eljáró rendőrök nem álltak-e valamilyen befolyásoltság alatt, nem kaptak-e bevetés előtt anabolikus szteroidokat." Ilyen mondatok is elhangzottak a parlament emberi jogi bizottságának múlt pénteki, minden szempontból rendkívüli ülésén, amely a szeptember 18-ai MTV-ostrom és a későbbi utcai zavargások során hozott rendőri intézkedések szakszerűségét és hatékonyságát lett volna hivatva megvizsgálni.

A Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben, közismertebb nevén a Markóban tartott ülés persze nem sok eredménnyel járt. A koalíciós és ellenzéki politikusok közti szócséplés talán egy - ellenzéki kezdeményezésre felállítandó - parlamenti vizsgálóbizottságban folytatódik majd, bár lapzártánkig senki sem nyújtott be erre határozati javaslatot. Mindenesetre egy kívülálló az ott elhangzottak alapján akár úgy is hihetné, szeptember 18-án és az azt követő napok éjjelein nekibőszült, bosszúszomjas rohamrendőrök űzték a városban az éppen hazafelé tartó vagy buszra váró fiatalokat, akiket aztán koncepciós perekre emlékeztető módon tömegével vetettek előzetes letartóztatásba.

A valóság efféle meghamisítása egy határon túl már akár nevetséges is lehetne, ám eltereli a figyelmet a mindeddig megválaszolatlan kérdésekről. Immár nem csupán azt kellene megtudni, a hatóságok részéről ki és pontosan milyen szakmai hibát ejtett a köztévé székházának ostromakor, de - mint arra neves jogászok, például Herczeg Géza és Zlinszky János is felhívták a figyelmet - tisztázni kell, ezután elkövettek-e rendőrök bűncselekményeket, mennyire voltak megalapozottak az előzetes letartóztatást elrendelő bírói végzések, alávetették-e kínzásnak, megalázó bánásmódnak az elfogottakat.

Miközben a közrend utcai fenyegetettsége lényegében megszűnt, két internetes portálon is lakcímmel, telefonszámmal kiegészített névsor jelent meg a zavargások során őrizetbe vettek fölött ítélkezőkről, "vérbíró", "ávós" jelzők kíséretében (lásd Dénes Veronika bíróval készült, "Bántalmazástól nem tartok" című interjúnkat). Ezt házkutatás követte az egyik portál szerkesztőjénél személyes adatokkal visszaélés gyanújával, még a titkosszolgálatok is kutakodni kezdtek a listakészítők iránt - ha már a Szabadság téri ostrom előrejelzésében a jelek szerint totális kudarcot vallott a Nemzetbiztonsági Hivatal. Lapzártánkig nem került sor viszont elvárható politikai gesztusokra. Ilyen lehetne a parlamenti pártok vezetőinek - vagy ha ez már a mai közállapotokban elképzelhetetlen, az öt közjogi méltóság - egyértelmű kiállása a befolyástól mentes ítélkezés mellett.

Ami a bíróságok előtti tüntetéseket követő "vérbírózást" kiváltó tényeket illeti, eddig 11 szabálysértési és 12 - tettenérésén alapuló, egyszerű megítélésű - bíróság elé állítással folyó, úgymond gyorsított eljárásban hirdettek elsőfokú, javarészt még csak szóban ismertetett ítéletet, tíz esetben letöltendő szabadságvesztést szabva ki. A rendőrök által előállított összesen 315 személy közül 313-at gyanúsítottak meg, 220 főt vettek őrizetbe, jogerősen viszont már csak 31 előzetes letartóztatást, hat házi őrizetet és 17 lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el a törvényszékek. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) például kezdetben még több előállításra számítottak, s mint Bodor Tibor csoportvezető bíró a HVG-nek elmondta, épp ezért bírói értekezletet hívtak össze. Az egységes jogértelmezés érdekében végigvették az összes olyan tényállást, amely a zavargásokkal összefüggésben a sajtóban felmerült. Megbeszélték például, minek minősülhet, ha valaki követ dob a rendőrök felé, de büntetés kiszabásáról nem esett szó, mondta Bodor.

Sokkal többen kerülhetnek majd a rendes büntetőeljárás keretében a vádlottak padjára, velük szemben azonban még a vádiratok sem készültek el. Gatter László, a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke szerint ügyüket nem tervezik soron kívül elbírálni, így elképzelhető, hogy a PKKB-n csak a jövő év második felében kezdődnek a tárgyalások. Arról is a szokásos rendben határoznak majd, mely bírók elé kerülnek a zavargások résztvevői, valószínűleg nem fogják kirendelni az FB tapasztalt ítészeit az elsőfokú eljárásokhoz, noha pár éve a kerületi törvényszék túlterheltsége miatt a legnehezebb, legbonyolultabb ügyekben ilyenre is sor került.

Az előzetes letartóztatást elrendelő elsőfokú döntések kontrolljával azonban az FB legnevesebb tanácselnökei közül többeket is megbíztak. Volt olyan eset, amelyben a PKKB kizárólag rendőri jelentések alapján egyszerre 14 személy előzetes letartóztatását rendelte el, az FB viszont mindnyájukat szabadította, hangsúlyozva, hogy a vádhatóság semmiféle fotót, videót, tárgyi bizonyítékot nem mellékelt. Különösen furcsa az az elsőfokú minősítés, hogy "a gyanúsítottak a rendőröket bántalmazták is", miközben az FB bírái szerint ebben az összecsapásban "a rendőri állományt sérülés, találat vagy tettleges bántalmazás nem érte".

A HVG által megkérdezett ügyvédek javarészt úgy látják, a vádhatóságok és a bíróságok korrektül jártak el. Vass Sándor védence például 42 éves, kétgyermekes építőipari vállalkozó, akit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek (a kiszabható maximum öt év lett volna), s kifogása amiatt volt, hogy a rendőrségen önként jelentkezett védencét büntetlen előélete és rendezett családi háttere dacára előzetes letartóztatásba helyezték, mondván, fennáll a bűnismétlés veszélye. Egészen más véleményen van Réthelyi Zoltán ügyvéd, szerinte a hatóságok példát akartak statuálni. Egyetemista védence egy év nyolc hónapot kapott, amiért kukákkal és paddal akadályozta a vízágyú mozgását az Üllői útnál. Mindezt két, ráadásul ellentmondásos rendőri vallomás alapján állapították meg, annak ellenére, hogy a fiú kitartóan tagadott, mondván, csak haza akart jutni. Nem járt az éjszakai busz, a számára biztonságot nyújtó tömegtől pedig félt elválni a fiatalember - állítja az ügyvéd, kétségtelenül kevéssé életszerű magyarázatot adva arra, mit keresett védence a randalírozók közt.

Könnyebb lesz bizonyítani vagy éppenséggel cáfolni az egyik jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért információit. Mint azt képviselőjük, Pelle Andrea ügyvéd az emberi jogi bizottság ülésén elmondta, a büntetés-végrehajtási intézetben több személyt hátrabilincselt kézzel mintegy 45 percen át az udvaron térdeltettek, motozáskor meztelenre vetkőztettek, illetve falnak támasztott fejjel, terpeszbe állítottak, s mindez már a kínzás vagy megalázó bánásmód gyanúját is felveti. A börtön nagy részében biztonsági kamerák működnek, így jó eséllyel megállapítható lesz, történt-e bűncselekmény.

Különböző rendőri túlkapások gyanújával az ügyészség jelenleg 28 eljárást folytat ismeretlen személy ellen. Maga a rendőrség közben belső vizsgálat során próbálja tisztázni, kit terhel felelősség a Szabadság téri kudarcért vagy más melléfogásokért. Gergényi Péter budapesti főkapitány éppen azért nem is jelent meg a parlamenti bizottság előtt, mondván, előbb az Ignácz István tábornok, Pest megye főkapitánya által vezetett szakmai grémium előtt kell megjelennie.