Uniós hirdetés. Gömbérzék © Európai Bizottság

2014-ig az önkormányzatok, a vállalkozói és a civil szektor számára a strukturális alapok felhasználásáról szól a nóta. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs Alap (EMOGA) és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) a lehívható pénzállomány kezelő szervei. Az ERFA és az ESZA büdzséjének elköltéseit szabályozza az Új Magyarország fejlesztési terv, közismertebben az NFT II., amely az összes 6600 milliárd forintos keretnek, mintegy kétharmadát foglalja magába.

A pályázónak szemfülesnek kell lennie, mert nem a teljes fejlesztéspolitikai keretösszeg szabad préda. Közel a felét már lekötötte az állam infrastrukturális fejlesztésekre: például autópálya-építésekre, vagy például Makó és térsége csatornázásának megvalósítására.

Az unióban Magyarország eddigi pályázati csetlés-botlásait mintegy szülői elnézéssel kezelték, mert az első éveket egyszerűen tanulóidőnek tekintették. Az NFT I. még döntően pontszerű projekteket finanszírozott, és nem inspirálta az EU által amúgy elvárt komplex és integrált pályázatokat. Ennek azonban vége. Mostantól a lisszaboni alapelvek szerint kell integráltan fejleszteni.

A következő két év sok azonnali működő tőkére ácsingózó pályázót lelombozhat, mert 2007-2008-ban a kormányzatnak szinte semmi pénze nem lesz a kötelező 15 százalékos állami rész kifizetésére. Ugyanis a konvergenciaprogram szerint minden, a kasszába befolyó pénz az államháztartási hiány csökkentésére  irányoztak elő. Ezért kényszerűségből időhúzásra játszik a Bajnai Gordon által vezetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez az időszak lehetőséget ad a szereplők, köztisztviselők és vállalkozók szemléletének  átformálásra.

„Sajnos az az általános tapasztalatunk, hogy az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a civil szektor összefogása helyett még mindig egyéni ügyekben, feladatokban gondolkodik a pályázók döntő többsége, amely ma már érdektelen Brüsszel számára. Az NFÜ honlapja számos projektintegrációs lehetőséget kínál, amit a helyi adottságoknak megfelelően be kell építeni a pályázatokba” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Zsolnai Klára, a Helyi Önkormányzatok Fejlesztését Támogató Alapítvány (HÖFTA) kuratóriumának elnöke.

A HÖFTA a kistérségi igények összelapátolására, és hosszú előkészítő munkára próbálja sarkallni a pályázókat, mert a többség még mai is abban bízik, hogy „Béla lobbijával” majd elhozzák a milliókat, amiből fel lehet újítani a düledező művelődési házat, az alku-alapú hozzállás sikere azonban hiú álom.

 „Hogy a fenti példánál maradjunk, egy művház renoválásra önmagában nem lehet pénzt kapni, ám ha a lakosság igényeinek megfelelően az épületen belül helyiségeket alakítanak ki, ahol aztán tanfolyamokat lehet tartani vagy vállalkozói továbbképzéseket, a kézműves kereskedőknek pedig műhelyet és boltot tudnak biztosítani a közelben, nos, annak már van esélye a támogatásra. Ha ügyes az önkormányzat, például park- és útépítéssel akár egy új városközpont kialakítására is szerezhet pénzt az uniótól. Ha ezt nem értik meg időben a helyi vezetők, megdöglik az egész!” – magyarázta a projektkoordinátorként is tevékenykedő alapítványi vezető.

Csabai Lászlóné. Kincses kelet © HVG

Hogy ezen problémákat a gyakorlatban is bemutathassuk, tájékozódtunk a 28 hátrányos kistérség közé sorolt Tamási, és a hozzá tartozó 32 település helyzetéről. A tamási Tolna megye 5 kistérsége közül a legelmaradottabb, legfejletlenebb. Ezért jóval több forráslehívásra vannak kényszerítve, mint az ország jobb sorsú városkái, kistérségei, ám a helyzetük nem könnyű, hiszen ahány feje van a kistérségnek, az annyi felé húzna.

A Tamási Innovációs Központban (TIK), úgy tűnik, megértették a kor szavát, mégsem megy zökkenőmentesen a fejlesztések előkészítése. „A pályázati kiírások és a regionális elképzelések is egy irányba mutatnak: egységes képet kell alkossunk magunkról, a pénzek megszerzéséhez pedig a legapróbb részletekig összehangolt fejlesztési elképzeléseket kell lerakni az asztalra. Mikrotérségekre bontottuk a területet, amelyeknek az a feladatuk, hogy összegyűjtsék a 8 éves fejlesztési lehetőségeket, amit mi, mint TIK Kht. szakmai bizottságok bevonásával ágazatonként a tanulmánytervekké alakítunk, ami megfelelő uniós pályázati alap” – mondta a hvg.hu-nak Ludvig Ildikó, a központ vezetője.

Ribányi József, Tamási város polgármestere legfontosabb feladataik közt az általános iskolák integrálását, a városrendezést és a térségi egészségközpont kialakítását említette, amely mellett abszolút prioritás a gyógyfürdő fejlesztése, amely a Balaton elérhetőségével olyan turisztikai központ kialakítását tenné lehetővé, amely a térség egészének életminőségét magával húzhatná.

Rivális kistérségek ugyanakkor szép számban vannak, így például a Baranya megyei gyógyfürdők vízbázisa is tamási forrásokból származik, azok pedig úgy őrzik ezt, mint kotlósok a tojásaikat.

Öröm az ürömben -és ezt a térség fejlesztési irányainak kialakításában az egyik legmarkánsabb véleményt megfogalmazó Csőszné Kacz Edit simontornyai polgármester is így gondolja -, hogy ma már mindenki látja: egymagában egy település nem képes az NFT II. forrásaihoz jutni. Igaz, ő ezt leginkább a humán szolgáltatók és a szennyvíz-beruházások esetében tudja maradéktalanul elfogadni, mert az egészségügyi központ tervénél már nem kíván kompromisszumot kötni Tamási vezetésével.

Csabai Lászlóné, a Nyíregyháza élén immáron negyedik ciklusát töltő sikeres szocialista polgármester is a mögötte álló kistelepülések által nyújtott stabil politikai hátteret említi arra a kérdésünkre, hogy mi az eddigi közösségi pénzből megvalósított fejlesztések alapja. "Említhetném az új diagnosztikai központ kialakítását vagy a volt laktanya, a Huszár-telep épületben megvalósítandó Esély Centrumot. Mégis a lakótelep-felújítási és a turizmusfejlesztési program mutatja meg legjobban a közös érdek alapján történő összefogás hatékonyságát. A panel-felújításoknál többfajta pályázatot indítottunk. A panelprogram pénzéből a lakótelep közepén lévő parkot és az azt körülvevő 40 éves házakat tudjuk renoválni. Az önkormányzati bérlakásainkat pedig a kísérleti panelprogramból újítjuk fel. Az útalapból az ide vezető utak, járdák felújításához kértünk központi segítséget” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Nyíregyháza polgármestere.

A nyírségi megyeszékhely turizmusfejlesztése is példát ad más teleüléseknek - büszkélkedik Csabainé. A fürdő szabdtéri része és az üdülőközpont rendbetételére a turisztikai operatív programból pályáztak. A pályázathoz csatlakozott két vállalkozócsapat is. Az egyik az egyik panzióból akar négycsillagos szállodát építeni, a másik pedig barnamezős beruházásként egy másik négycsillagos hotelre szeretne uniós pénzeket szerezni. Az önkormányzat a Sóstói Állatpark bővítését is beemelte a programjába, amit kiegészít a Nyíregyházi Többcélú Kistérségi Társulással együtt nyert kerékpárút-építési program, amely a környező településeket köti össze a város idegenforgalmi központjával. Az egyik ilyen kerékpárral hamarosan megközelíthető faluban egy vállalkozó pedig golfpálya építésre vállalkozott. Ez így, csomagban, eltalálja az EU által megkövetelt elsőszámú prioritást, a tudatos együttműködést - bizonygatja Csabainé.