Toronyóriás és hét vezér a Margit híd közepén

2007. április 16., hétfő, 06:44 • Utolsó frissítés: 2007. április 16., hétfő, 12:27

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#16)

Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek.

Schulek és Izsó emlékműterve. Régi plánum a mai hídon

Mivel a Margit híd felújítása lassan bekerül a meg nem valósuló fővárosi építészeti projektek vastag fekete könyvébe, a hvg.hu úgy döntött, belelapoz a meg nem épült és félbehagyott Budapest krónikájába, és becses olvasói elé tárja annak tartalmát. Hogy meg ne ártson, csak porciózva adagoljuk. A lipótvárosi zsinagóga igaz története után ímhol a második rész.

1952. július 15-én, azaz Szent Árpád napján Magyarország „dicsőséges uralkodó királya, nemkülönben a Magyarországgal szövetséges országoknak császárja, nagyfejedelme, őrgrófja és a többi” II. Habsburgi Árpád leszen. Legalábbis így képzelte Jókai Mór A jövő század regénye c. sci-fijében (1872).

Aztán persze nem így lett. Az 1867-es kiegyezést követően eleink jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ezeréves magyar történelem folyamatosságát bizonyítsák, mondván, a kiegyezés a Habsburg-házzal voltaképpen a magyarság üdvtörténetének szerves része, amelynek kezdőpontja a honfoglalás, elején ott vannak a szépemlékezetű Árpád-házi királyok, majd a zivataros évszázadok után 1867-ben a magyar história visszazökken az eredeti kerékvágásába. Ennek fényében nem csoda, hogy újjáélesztik a Habsburgok Árpád-házi leszármazásának elképzelését, s hogy éppen a korszak „főkuruca”, Thaly Kálmán publikálja az ezt „bizonyító” családfát. 1892-ben Ferenc József királyunk Árpád-házi őseit is feltüntető táblát helyeznek el a Mátyás-templomban, amelyet a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes (1841–1919) tervezett meg.

Schuleknek azonban nem ez volt az egyetlen a honfoglalást és a kiegyezést összekapcsoló terve – derül ki Bor Ferenc kiváló tanulmányából. A Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére c. kötet írása beszámol a várostörténetnek arról a kevéssé ismert részletéről, hogy Schulek tanártársával, Izsó Miklós szobrásszal együtt (ők indították el 1871-ben a Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét, az Iparművészeti Főiskola elődjét) impozáns kiegyezési-honfoglalási emlékművet tervezett a Margit híd közepére, a szigeti bejárónál lévő töréspontra.

Reciklált dekoráció »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#16)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

16 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2007. április 18., 22:06

L. Kovacs

Almodni szep dolog, de sajnos az ohaza meg mindig csodben van!

2007. április 18., 01:08

őszapó

Múltunk, hagyományaink felelevenítése soha nem minősíthető bulvárnak. A cikkhez gratulálok. Ami elkeserítő, az a mai korszellem: a Kálvin téri üveg házak, a Korona szálló, a Spenót ház helyébe került akármi, és a Kavicsház a Martinelli térre. Ez utóbbi fantasztikus, DE NEM ODA! És ez a baj a Margit-híddal is. Csak zsúfolunk, beépítünk, a környezetnek fittyet hányva. A Citadella környéke okádék. Minek kellett a leégett kerthelyiséget odaépítenii a Rudas fürdőhöz ? Jó épületek kerültek ugyanakkor a Váci útra, a Hungária körútra. Folyamatában persze ott sincs összhang a környezettel, de hát honnan tudjuk hogy valami jó, ha nem látjuk mellette a rosszat : )))

2007. április 17., 22:47

terézvárosi

a.) A Mintarajztanoda nem az Iparművészeti, hanem a Képzőművészeti Főiskola, később egyetem elődje /pardon/ b.) a Stephansdom valóban emlbemasztikus, viszont nem eklektikus, histórikus álgót giccs, hanem egy valós, mintegy 800 éves épület... c.) ...talán a még borzasztóbb lipcsei "Völkerschlachtsdenkmal"-ra emlékeztet( ..már a rettenet jellege..) ez az izé...de jó, hogy nincs...

2007. április 17., 22:42

toek filko

Nagyon örülök a régi nagy tervek fel-elevenítésének. Fantasztikus építészeink voltak! Akikre a mai napig büszkék lehetünk. Való igaz, hogy csodálatos fővárosunk egyik legszebb, ha nem a legszebb, pontja a Margithíd és a Margitsziget találkozási pontja. Soha nem mulasztom el, még közlekedési eszközön sem, hogy ott ne gyönyörködjek városunk szépségébe a hídról, akár nappal, akár az esti kivilágítás idején. Nem volt még külföldi barátom, hogy oda ne vittem volna el! Természetesen ugyanez a véleményem az Erzsébet hídról, stb. való látványról is. Nem tisztem megítélni, - hogy a közeli jövőben esedékes felújításkor mit építsünk oda -, de hogy a híd nincs befejezve, az véleményem szerint is igaz. A pontot a mai építészeinknek kellene feltenni az i-re!? Véleményem szerint, már régen aktuális lenne Budapestnek, más világvárosokhoz hasonlóan egy igazán impozáns kilátótorony építése (Amit MI alkottunk!). Igaz, van Citadellánk, Halászbástyánk, most már Bazilikánk tornya is, de ezeket lehet még fokozni, adottságainkat még jobban kihasználni! Mondják, pénz kérdése! Véleményem szerint erre megnyílna a milliárdosok pénztárcája is!? Hiszen egy ilyen közérdekű cél érdekében mindenki szívesen adja a nevét. Szervezés kérdése. Remélem jó visszhangra talál a kezdeményezés és nem süllyed el a politika mocsarában!!!

2007. április 17., 08:15

szota

1. nem csak 2 műfaj létezik az újságírásban aktuál politika vs bulvár sokkal színesebb a paletta. Azaz ami nem politikai az nem biztos, hogy bulvár és ami nem bulvár az nem biztos, hogy politika. 2. Nekem mindíg úgy tünt, hogy a Margít-híd "félkész", valami hiányzik róla. Nem tudtam, hogy mi, de mostmár világos...

További 11 hozzászólás megtekintése »