Urnabontás március 9-én Új helyzet © MTI - Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés hétfőn 199 igen, 1 nem szavazattal 149 tartózkodás mellett elfogadta a népszavazáson hozott döntések végrehajtásáról a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot.

Ez alapján a vizitdíj és a kórházi napidíj április 1-től megszűnik, a tandíjat pedig be sem vezetik. A parlament ugyanakkor elutasította a Fidesz törvényjavaslatát a március 9-i népszavazás eredményéből következő változtatásokról, a kieső bevételek pótlásáról.

Április 1-től megszűnik a vizitdíj és a kórházi napidíj, ugyanakkor a vizitdíj bevezetése miatt megemelt szociális ellátások összege nem változik. Ez érinti az öregségi nyugdíjminimumot, a nyugdíjminimum összege alatti nyugdíjakat, nyugdíjszerű ellátásokat és szociális ellátásokat, valamint a nyugdíjminimum kétszeresét nem meghaladó ellátások összegét. 
 
Vizitdíj: egy esztendő

A kormány tavaly február 15-én vezette be a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A betegeknek háromszáz forintot kellett fizetniük alkalmanként, illetve kórházi tartózkodás esetén naponta. A biztosítottaknak hatszáz forintba került, ha nem a lakóhelyük szerinti rendelőben vették igénybe a szolgáltatást. Ezer forintot fizettek viszont akkor, ha beutaló nélkül mentek járóbeteg-szakellátásra, illetve ha nem ott vették igénybe az ellátást, ahová a beutalójuk szólt. Az összeg - a szabályozás értelmében - a háziorvosoknál, illetve az intézményeknél maradt. 

Részhozzájárulás már nem lesz

A tandíj eltörlése azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézményekben ősztől nem kell fejlesztési részhozzájárulást (fer) fizetniük a diákoknak.

Az oktatási miniszter 2006 júniusában jelentette be a tervezett intézkedést. Eszerint idén szeptembertől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kellett volna évente fizetni a hallgatóknak. Ez alól a diákok legjobban teljesítő 15 százaléka mentesült volna.

Az a becslések szerint kétszáz mesterképzésben részt vevő diák, aki már fizetett tandíjat, ezt 30 napon belül visszakapja.

A tárca jövőre 2 milliárd forinttal számolt a fer-ből a felsőoktatásban, ami hosszú távon 20 milliárdra mehetett volna fel. A tárca ezt az összeget felsőoktatási ösztöndíjakra és fejlesztésekre akarta fordítani.

Az új tulajdonosi programról hétfőn elfogadott országgyűlési határozatban a képviselők felkérik a kormányt, hogy április 30-ig dolgozzon ki részletes programot az állami tulajdon egyes elemeinek magánkézbe adására.

A program végrehajtásának ellenőrzésére az Országgyűlés eseti bizottságot hoz létre.

Az Országgyűlés arra is felkéri a kormányt: a program kidolgozása során biztosítsa, hogy a lehető legszélesebb kör vehessen részt a programban, az állami tulajdonból mindenki egységes elvek szerint részesülhessen, és a kedvezményekkel mindenki egyforma eséllyel élhessen.

Gyurcsány Ferenc január 18-án országértékelő beszédében jelentette be, hogy a kormány új tulajdonosi programjának keretében az állami cégekből vásárolhatnak tulajdont az állampolgárok, illetve a huzamosabb ideje Magyarországon élő európai uniós polgárok. A kormányfő azt is mondta, hogy a részletekről nyílt társadalmi vita lesz, így arról is, hogy a tulajdont szerzőknek részletfizetési, adókedvezményt, illetve árfolyamkedvezményt adjanak.

A programba bekerülő vállalatokról és a kibocsátás ütemezéséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. dönt, az újonnan megalakult Új Tulajdonosi Program Tanács pedig tanulmányokat készíttet és biztosítja, hogy a javaslatról társadalmi, szakmai párbeszéd folyjon, majd április végéig javaslatot tesz a kormánynak a program alapvető elemeiről.

Az első befektetők várhatóan a jövő év elején vásárolhatnak a program keretében részvényeket. Bár hivatalosan a kormány még nem jelölte ki a programba kerülő vállalatokat, elhangzottak már cégnevek: a Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az Állami Autópálya-kezelő Zrt., illetve a Magyar Posta Zrt.