Egy, éppen börtönben lévő fiatalkorú 18. születésnapjára két prostituáltat kapott ajándékba, hogy futtatói karrierjét ily módon kezdje el. A nem túl régi történetet Kerezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai intézet igazgató-helyettese mesélte el a hvg.hu-nak. Szerinte az, hogy valaki miért válik bűnözővé, megosztja a kutatókat. Egy részük az élet illegális oldalán való boldogulást biológiai tényezőkre vezeti vissza, míg másik részük a környezeti hatásokra. „A neuropszichológiai és a génkutatások révén egyre többet tudunk a mechanizmus pszichológiájáról, mert az ismereteinket elmélyíti és egyénre szabja, de nem jelenti azt, hogy a bűnözővé válás okai biológiai eredetűek lennének.”

Az alvilági karrier elindulásában a legmeghatározóbb időszak a fiatalkor, amely a kamasszá válás miatt is a érzékenyebb életkor mind biológiailag, mind a társadalmi szabályok elsajátításának szempontjából. „Az amerikai eredetű longitudinális vizsgálatok, vagyis olyan kutatások, amely különböző időpontokban történő adatgyűjtésre támaszkodnak, igazolták, hogy ez az alvilág vonzereje a fiatalkorúaknál jelenik meg. Igaz, kis részük ragad csak benne a bűnözésben és specializálódik egy területre. De éppen ezért fontos tudnunk, hogy kik, milyen emberek ők, mert őket kellene megcéloznunk, és segítenünk nekik abban, hogy mint a többség, ők is jogkövető állampolgárok legyenek.”

A fiatal korban elkövetett bűntetteknél nagy szerepe van a kortársaknak; a fiatalok sokszor egymást viszik a balhéba, de jelentős részük később általában beilleszkedik a társadalomba. Két jellemző tünet azonban Kerezsi Klára szavai szerint előre jelezheti, hogy a fiatalkorú belesüppedhet a bűnelkövető karrierbe. Az egyik az, ha már az első bűncselekmény is erőszakos tett, például a rablás. A másik tünet az, ha valakit családja vagy ismerősei nagyon fiatalon bevonják – például kisegítőként, figyelőként – a bűntettek elkövetésébe. „A gyerek ebben az esetben azt látja például, hogy szabad a boltban lopni, és ekkor ezt a normát fogja követni.”

Az egyetemi docens szerint a longitudinális kutatások jelzik azokat a fordulópontokat – mint az iskolából való kimaradás, ami után elvész a fiatal életéből a kisközösségi megtartó erő egyik tényezője –, amelyek eldöntik, hogy valaki bent ragad-e abban a környezetben, vagy ki tud belőle kerülni. A kilépés folyamata azonban – tette hozzá – mindig két lépés előre és egy lépés hátra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a többség a 20-as évei végére felhagy a bűnözői élettel, akik pedig nem, azok is ritkábban követnek el bűncselekményeket. „Aki vagyon elleni bűntettekből él, az egy esztendőben 14-15 alkalommal bűnözik, míg az erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetőinél évi 3-5 esetről beszélhetünk. Tehát ezek az emberek nem minden nap bűnelkövetők, hanem vannak szüneteik, amelyek az idő múlásával egyre hosszabbak. Például azért, mert az életkor előrehaladtával csökken az illető testi ereje.”

A függők és a bűnözés

Az alkohol-, a drog- és a szerencsejáték-függők Kerezsi Klára közlése szerint, ha odáig jutnak, intenzívebben követnek el bűncselekményeket. Esetükben a függőség kezelése nélkül nem lehet elérni, hogy felhagyjanak a bűnözéssel.

A magyarországi bűnözők életútja hasonló a más országokban tapasztalt lefutáshoz. Jelenleg 130 ezer bűnelkövetőt tartanak nyilván Magyarországon. „Érdekességként megemlítem, hogy a bűnelkövetők életkorával kapcsolatos statisztikai adatok azt mutatják, hogy hazánkban a rendszerváltás idején a 23-25 esztendős korosztályból többen 'ragadtak bent' a bűnözésben. Feltehetőleg abban a kaotikus társadalmi és gazdasági helyzetben az erkölcsi erő nem volt elég nagy ahhoz, hogy kilépjenek ebből az életmódból és jogkövető pályára váltsanak.”

Persze nemcsak a jogsértő minta követése vihet valakit a bűnözői élet felé, hanem a kényszerpályák is. „Börtönből szabaduló romaként például  ma nehéz munkahelyet találni.” A longitudinális kutatások legfontosabb eredményei azt mutatják – hangsúlyozta Kerezsi Klára –, hogy a bűnözői karrier kialakulása nem csak azzal a veszéllyel jár, hogy az illető lebukik és felelősségre vonhatják. A visszaesők többsége dohányzik, nagymértékben fogyaszt alkoholt, nem talál munkát és elsorvadnak az emberi kapcsolatai – azaz mind fizikálisan, mind mentálisan nagy árat fizet a professzionális bűnelkövetői karrierért. Vagyis ez a pálya életminőséget rontó tényező. „A bűnözésről való leállás akkor történhet meg, ha van valami, ami fontosabb; mondjuk egy 30 éves férfit az tartott vissza a bűnelkövetéstől, hogy a felesége fontosabb volt számára, mint a haverok. De segítheti az életpálya-módosítást a munkahelyváltás vagy - korábban - a kötelező sorkatonai szolgálat is.”

A kriminológus hangsúlyozta azt is, hogy a karrierbűnözőkből álló, relatíve kis létszámú csoport felel a bűncselekmények igen nagy hányadának végrehajtásáért. Ezért megéri célzottan foglalkozni a gyermek- vagy fiatal korukban veszélyeztetettekkel, ugyanis a korai megelőzési rendszerek működtetése anyagilag is megtérül a társadalomnak. Az amerikai és kanadai vizsgálatok szerint egy dollár megelőzési célú ráfordítás a későbbiek során hét dollár megtakarítással jár a szociális és a munkanélküli-ellátások, valamint a büntető igazságszolgáltatás finanszírozása területén.

Míg Kerezsi a hagyományos bűnözői karriert kényszerpályák és családi mintakövetés hatásának tudja be, addig Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője úgy látja, az ő szakterületén leginkább az egyéntől függ, hogy a törvényen kívüli világban akar-e boldogulni. „A szervezett bűnözői körökhöz való csatlakozás nem véletlenül történik; ha valaki irányító státusú, akkor tudatosan építi fel szervezetét, ha pedig katona, akkor ugyanilyen tudatossággal hajtja végre az utasításokat” – mondta.

A magyar alvilági csoportok három típusba sorolhatók be. A "tradicionális" a nagy hagyományokkal rendelkezőket takarja, olyanokat, akik az olajbűnözés idején jöttek létre és halmoztak fel hatalmas vagyonokat. A speciális szervezett bűnözői társaságok egy adott bűncselekmény – mint a kábítószer-kereskedelem vagy az embercsempészet és -kereskedelem – elkövetésére „állnak rá”. A „galerik” pedig a csapatokat jelölik, amelyek az erőszakos bűntettek mellett vagyon elleni és kábítószeres bűncselekményeket is végrehajtanak.

Fizetési módok

Az alvilági bérfizetés általában úgy történik, hogy a pénz alulról jut a főnökhöz, s egy szűk körű vezetés osztja szét az emberek között. Előfordul az is, hogy a vezető havi fixet ad fontos embereinek, s alájuk tesz egy gépkocsit is.

„Tudok olyan embercsempészről, aki nehéz sorból indult és nőtte ki magát saját hálózat létrehozásával” – jegyezte meg Bucsek Gábor. Egy másik bűnözői pálya a következőképp alakult: egy betörő Budapestről és Pest megyéből terjesztette ki „tevékenységét” az egész országra, s miután anyagiakban nem szűkölködött, tippadó lett és a szervezet munkájában már csak vezetőként vett részt. A főnök életében a következő lépcsőfok az intellektuális bűnözés volt. Az egykori betörő átváltott a gazdasági bűncselekmények végrehajtására, s kezdte kiépíteni a politikai kapcsolatait is. „A hazai szervezett bűnözői csoportok törekednek az állami döntéshozók megnyerésére, de egyelőre nem jártak sikerrel. Nem úgy, mint Olaszországban és Franciaországban, ahol ezek az összefonódások megtörténtek.”

A főosztályvezető elmondta, nem látott olyan alvilági embert, aki szándékosan állt volna le, s azzal sem szakad meg a karrier, ha az illető börtönbe kerül, mert akkor onnan irányítja majd a csapatát. „Nekünk egyébként nem az egyénekre lecsapva kell egy hálózatot felszámolni, az nem is lenne túl sikeres, hiszen a kieső helyébe új katona lép. Célunkat akkor érhetjük el, ha a bűnszervezet gazdasági hátterét szüntetjük meg, mert azt nem lehet csak úgy újratermelni.”

Kovács Lajos, az ismert, ma már nyugdíjas nyomozó szerint a gyilkosok pályafutására jellemző, hogy kezdetben enyhébb bűncselekményeket követnek el, majd egyre durvább bűntettekre, például rablásra váltanak át, és ebből jutnak el az utolsó fázisba, az emberölésbe. „Az, hogy ezek a tettesek alulról induló, nehéz sorsú emberek lennének, nem mondható el általánosan. Inkább arról van szó, hogy a bűnözői miliőben alul kezdik, s a kisebb bűncselekmények sikeres végrehajtásán felbátorodva haladnak előre a karrierjükben.”

Az exzsaru úgy véli, téves az a nézet is, hogy a börtönbe kerülés megállítja az elítéltet a bűnözésben, s hogy szocializálja őt. A sitten ugyanis épp az ellenkezője történik: olyan emberekkel találkozik, akik révén csiszolni tudja a tudását, a rab "felsőfokú képzésen" vesz részt. „A Bene László-Donászi Aladár páros is a rácsok mögött 'jött össze', s miután szabadultak, közösen követtek el rablásokat, majd öltek meg négy embert 1989 és 1993 között. Donászi saját bevallása szerint tudatosan képezte át magát katonatisztből hivatásos bűnözővé. Említhetném azonban Szlávy Bulcsút is, aki piti betörőként kezdte a pályafutását, amelynek végére a Balaton királya lett, s egy egész csapat főnökeként szedte be területéről a védelmi pénzt.”

A másik legbefolyásosabb keresztapa Prisztás József volt. Őt nagy kaliberű vállalkozóként tartották számon, s úgy hasított fel az alvilág egére, s vált maffiafőnökké, hogy büntetve nem is volt. Prisztást 1996-ban lőtték le, egy évvel később pedig Szlávy Bulcsút is megölték – ez Kovács Lajos szerint azt mutatja, hogy hozzájuk hasonlóan, aki elmegy a végsőkig, az nem tud elszakadni ettől a karriertől, és nagyon nagyot bukik.

A szervezet felépítése

Míg korábban a bűnözői szervezet piramis formában épült fel, mára hálózatok alakultak ki. Ennek – mint egy körnek –  a közepén helyezkedik el a főnök a hozzá legszorosabban tartozó két-három emberrel. Őket veszik körbe a bármikor mozgósítható végrehajtók 20-50 fős csoportjai egy-egy kisebb vezetővel az élen. Ha a főnök kiesik a szervezetből – mint megtörtént az egyik ismert vezér, Magyar Róbert börtönbe kerülésekor –, akkor vagy a börtönből irányít tovább, vagy valamelyik helyettese veszi kézbe az ügyeket.

Mindenesetre a hvg.hu által megkérdezett rendőrök egységesen úgy vélekedtek, hogy aki a szervezett bűnözői pályára lép, számol azzal, hogy karrierjének milyen velejárói lehetnek. Emiatt a "pályaelhagyáson" sem igazán gondolkodik, mert tudja, ha leáll, akkor tönkremegy az élete. A szervezett bűnözés üzleti vállalkozáshoz hasonló, a csoport működése pedig egy vállalat igazgatóságáéhoz. A cél is ugyanaz: minél tovább terjeszkedni, minél nagyobb haszonra szert tenni, amit a konkurencia, a feltörekvő fiatalok folyamatosan igyekeznek megakadályozni.

Az első generációs szervezett bűnözés főemberei – mint amilyen Szlávy is volt – karizmatikus egyéniségek. Ők már ahhoz a generációhoz tartoznak, amelynél a vezető nem a legerősebb, hanem a legokosabb. Ők már képesek voltak, illetve jelenleg is képesek arra, hogy a bűnös úton szerzett pénzt – szakemberek segítségével – átforgassák a legális gazdaságba. Mára pedig odáig jutottak, hogy vagyonuk nehezen megtalálható, vagy teljesen legális tevékenységben törvényesen úton növekszik tovább. A szervezett bűnözői csoportok vezetői pedig gazdasági társaságok irányítóiként szerepelnek. Mint Magyarország jelenleg leghírhedtebb alvilági főnöke, aki nevelőintézetis gyerek volt, betörőként indította bűnözői karrierjét. Innen váltott az olajozásra, majd építette ki legális vállalkozásait, s mostanra tért át a feketén szerzett milliárdok kifehérítésére, s vagyonát immár legális úton gyarapítja tovább.