A főkapitány elmondta: az elkövetők – akik bizonyos helyszíneken esetenként legalább négyen voltak, más helyszíneken egy, esetleg két elkövető nyomát tudták azonosítani –, nagyon komoly akarategységben dolgoztak addig, amíg be nem következett a nagycsécsi első halálos eset. Ez az akarategység talán megtört – mondta. Hozzátette: a rendőrség a nyomravezetőnek kitűzött 100 millió forinton felül felkínálja a vádalku, illetve a tanúvédelmi program nyújtotta lehetőségeket is.

Akármilyen akarategységben vannak, a környezetüknek fel kell tűnnie a viselkedésüknek: annak, hogy  rendszeresen éjszakába nyúlóan távol van valaki, többedmagával megy „valamilyen módon legalizált programra” – mondta. Hozzátette: a kilenc bűncselekményből hat vasárnapról hétfőre virradóra történt, ennek is fel kell tűnnie.

A főkapitány közölte: ilyen, s ehhez hasonló információt várnak a lakosságtól. Lehet, hogy száz, ezer embert kell ellenőrizni, de – mint mondta – fontos, hogy ezek az információk eljussanak a rendőrséghez. A főkapitány kérdésre válaszolva kifejtette: nincs oka feltételezni, hogy befejeződtek a romák elleni támadások. Mint mondta, a sorozatügyek "filozófiája" az, hogy addig csinálják, amíg le nem buknak, vagyis biztos benne, hogy az elkövető már készül a következő bűncselekményre. 

A főkapitány felhívta a figyelmet arra, hogy előbb havonta ismétlődtek a bűncselekmények, de a kislétai eset már 102 nappal a tiszalöki gyilkosság után történt. Az elkövető (vagy elkövetők) felkészül(nek), profi módon megtervezi(k) az érkezési és menekülési útvonalat. Fél a lebukástól, gyorsan hagyja el a helyszínt. Azokat keresi, akiknek nincs esélyük a védekezésre, nem lőnek vissza - tette hozzá, az elkövető személyiségéről szólva. A főkapitány kérdésre válaszolva azt mondta: nem zárható ki, hogy az elkövető külföldi.

A tavaly július óta tartó romák elleni bűncselekmény-sorozatnak eddig ötvenöt sértettje van, közülük hatan életüket vesztették. Legutóbb hétfőre virradóra Kislétán egy 45 éves roma nőt lőttek agyon, 13 éves gyermekét pedig életveszélyesen megsebesítették. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen tavaly november 3-án ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő családi házra; a támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette. Idén április 22-én egy tiszalöki 54 éves férfit lőttek le háza udvarán, amikor éjszakai műszakba indult dolgozni.

Minderről azt követően beszélt Bencze József, hogy a hétfőre virradóra Kislétán elkövetett gyilkosság után találkozóra hívta a cigány kisebbségi önkormányzati képviselőket és roma szervezetek vezetőit, hogy tájékoztatást adjon a romák elleni bűncselekmény-sorozattal kapcsolatban.

Az országos rendőrfőkapitány meghívásnak mintegy húszan tettek eleget, köztük Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője, Balog József, az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese és Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke. A rendőrség részéről Bencze József országos rendőrfőkapitány mellett megjelent Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője, valamint Turi András rendészeti szakállamtitkár.

Bencze József beszámolt arról, hogy a Kislétán használt fegyvert az elkövetők már korábban is használták. Az elsődleges fegyverszakértői vélemény szerint a a Kislétán használt egyik lövedék olyan puskából származik, amelyet másik két helyszínen is használtak. A főkapitány azonban nem kívánta megnevezni, melyek voltak ezek a helyszínek.

A tavaly július óta tartó romák elleni bűncselekmény-sorozatnak eddig ötvenöt sértettje van, közülük hatan életüket vesztették. Legutóbb hétfőre virradóra Kislétán egy 45 éves roma nőt lőttek agyon, 13 éves gyermekét pedig életveszélyesen megsebesítették.

Bencze József közölte: a nyomozás során 1300 olyan ügyet is megvizsgálnak, amelyben korábban romák követtek el bűncselekményt, a rendőrség ezekben az ügyekben a „bosszúvonalat” ellenőrzi. A nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint ugyanis az 1300 ügyben indokolt megvizsgálni, hogy a sértettekben van-e olyan bosszúvágy, amely ilyen bűncselekmény-sorozatot elindíthatna.

A főkapitány hangsúlyozta: a rendőrség nem tartja nyilván, hogy ki roma és ki nem roma, de ez – mint fogalmazott – kiderül a büntetőügy anyagából. Emellett számos más „vonalat” is vizsgálnak. Bencze József elmondta: az üggyel eddig egy százfős nyomozócsoport foglalkozott, de ezt kiegészítették egy húszfős, „profi életvédelmis” nyomozóból álló csoporttal.

Közölte azt is, hogy a rendőrség profi életvédelmis nyomozóiból segítő csapatot hozott össze; ezek a nyomozók a fővárosban vagy az ország más részein a szakmai pályafutásuk alatt felhalmoztak olyan tapasztalatot – van, aki ezernél több emberölésben nyomozott – amely ebben az ügyben jól hasznosítható. A főkapitány szerdán találkozott ezzel a szakembergárdával.

Elmondta: elemzik a kilenc bűncselekmény helyszínének és időpontjának közelében keletkezett több mint 4 millió adatot, valamint az elkövetési helyszínek közelében lévő autópályák felvételeit. Emellett 160 ezer olyan rendőri ellenőrzés adatait is elemzik, amelyek a bűncselekmények előtti és utáni héten keletkeztek. Az ügyek leírását megküldték az Europolnak és az Interpolnak, hogy ha tudnak hasonló ügyekről, tájékoztassák a magyar rendőrséget.

Az FBI-os nyomozókkal folyamatos a kapcsolat, a kislétai ügy adatait is kijuttatják nekik. Mint mondta, az ügynököknek „sem nyomozástaktikai, sem nyomozásmetodikai” kifogásuk nem volt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkájával kapcsolatban. Elsősorban szakmai konzultációt folytattak a magyar rendőrökkel, a profilalkotás vonatkozásában. Az NNI szerdán közölte: három napot töltött Budapesten az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájának (FBI) két munkatársa, hogy segítse a magyar rendőrök munkáját a romák elleni támadások ügyében. A magyar rendőrség a szomszédos országok nyomozóhatóságait is megkereste az ügyben.

A főkapitány elmondta: Kislétán a bűncselekmény előtti napon, vasárnap 22 óra 30 percig volt szolgálatban a körzeti megbízott. Éjfél előtt pedig egy négytagú járőr ment a településre, fél órát töltött ott, és a falu 13 utcájából többet végigjárt. Nem volt rendőri ellenőrzés nélkül ez a település sem – szögezte le a főkapitány, aki szerint elképzelhető, hogy a bűncselekmény röviddel éjfél után történt.

Bencze József emlékeztetett rá: a rendőrség februárban „közbiztonsági hálót” hozott létre, megjelölték a lehetséges veszélyeztetett településeket. Kérdésre válaszolva elmondta: ebben a listában nem volt benne Kisléta, Tiszalök azonban – ahol egy embert szintén megöltek – igen. Bejelentette, hogy az említett hálót kiegészítik, és minden olyan településen, ahol meghatározott arányban romák élnek, a település erre vállalkozó és alkalmas cigány lakosaival közösen éjszakai járőrözéseket szerveznek. Erről már egyezettek a polgárőrséggel is.

A főkapitány közölte: szerdán a megyei cigány kisebbségi önkormányzati vezetőknek tájékoztatást adtak a rendőrség eddigi munkájáról. Mint mondta, a roma vezetők bíznak a rendőrségben, de félnek, és ez érthető. Bencze József türelmet, bizalmat és információt kért a rendőrség nevében mindenkitől. Mint mondta: ezek a súlyos bűncselekmények a magyar demokráciát támadják.

Megnehezíti a helyszínelést, hogy egy-egy bűncselekmény helyszínén nagy számban jelennek meg a környező házakból családtagok, ismerősök, és adott esetben bizonyítékot tüntetnek el azzal, hogy megtaposnak egy helyszínt: ennek megértetéséhez a roma vezetők segítségét kérte. A főkapitány hangsúlyozta: minden feltétel biztosított a nyomozáshoz, nincs és nem is lehet pénzügyi akadálya annak, hogy a végére járjanak a bűncselekmény-sorozatnak.

Teleki László, a roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kijelentette, a kormány biztosítja azokat a forrásokat, amelyek szükségesek a rendőrség munkavégzéséhez. Teleki László a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, mert az szerinte ugyanolyan fontos mint a nyomozás. A kormánynak, a rendőrségnek, a polgárőrségnek és a társadalomnak a felelőssége is, hogy ne történhessen hasonló eset – mondta. Teleki László úgy fogalmazott: „szíven lőtt Magyarország van most”, amikor újra cigányokat öltek a bűnelkövetők.

Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke köszönetet mondott Bencze Józsefnek a találkozó létrejöttéért. Közölte, olyan teljes körű tájékoztatást kaptak a nyomozás állásáról, amely véleménye szerint megnyugtatta a roma vezetőket. Kérdésre válaszolva elmondta: a romák nagy része rasszista indíttatást lát a támadások mögött, hiszen a „brutális, aljas gyilkosok” üzenete az: „nincs jó és rossz cigány; a legjobb cigány a halott cigány”.