Zentai Péter
Zentai Péter
Tetszett a cikk?

A Princeton egyetem alkotmányjogi professzora, a kelet-európai alkotmányok legrangosabb amerikai szakértője szerint Magyarországon példátlan törvényhozási dömping van, és hazánk már nem nyugati típusú jogállam.

Kim Lane Scheppele
princeton.edu
Kim Lane Scheppele-re, interjúalanyunkra hivatkozott az Orbán-kormány politikáját bíráló New York Times-beli cikkében Paul Krugman Nobel-díjas közgazdászprofesszor, akinek dolgozószobája a professzor asszonyéval szomszédos.

hvg.hu: Különös dolognak tűnik, hogy New York Times egy napon belül kétszer is foglalkozott Magyarországgal. Mindkét alkalommal ugyanazzal az üzenettel: „Magyarország már nem nyugati demokrácia”.

Kim Lane Schoppele: Összeesküvést sejt emögött?

hvg.hu: Valami ilyesmit. Legalábbis a kormánypártok környékén ez járja. Szerintük világméretű médiakampány folyik Magyarország ellen. Egyfajta bosszú azért, mert Orbán miniszterelnök „rá mert lépni a pénzhatalmasságok lábára”.

K. L. S.: Képtelenség, hogy Amerikában vagy Nyugat-Európában politikusok, laptulajdonosok és szerkesztők összebeszéljenek, és valamiféle közös frontot nyissanak. Magyarországnak egyébként tapasztalataim szerint mindig és mindenütt sokkal több a barátja, mint az ellenfele, tulajdonképpen még egyetlen ellenségével sem találkoztam. Jómagam például azért éltem maguknál négy éven át, mert nagyon is szeretem országukat. Szerintem kivétel nélkül csakis az Orbán-kormány politikája ébreszt külföldön aggodalmat.

hvg.hu: Ön ismerősök, barátok révén szerzi információit, egyáltalán mennyire „naprakész Magyarországból”?

K. L. S.: A magyar és más kelet-európai alkotmányok a szakterületem. A Budapesten töltött évek során heti-napi rendszerességgel jártam be dolgozni az Alkotmánybírósághoz és a parlamentbe. Minden héten elolvasom még most is a maguknál hozott jogszabályok, törvények szövegeit. Professzortársaim mosolyognak is „magyar” megszállottságomon, Krugman is, aki a szomszédos szobában dolgozik a Princetonon. Amint hírét vette, hogy Cameron mellett Orbán volt az egyedüli, aki az első hírek szerint nemet mondott a brüsszeli elvi megállapodásra, Krugman azonnal „betört hozzám”, és kérte, hogy „oktassam ki Magyarországból”. Ezért került bele forrásként a nevem a cikkébe. A legtekintélyesebb nyugati lapok, a Le Monde-tól a Washington Postig rendszeresen foglalkoztak a hazája jogállami helyzetének romlásával. Éppenséggel a New York Times volt jószerivel az egyetlen, amelyik eddig hanyagolta a témát. Ezért lehet, hogy gyorsan hozták Charles Gati Krugmanéhoz képest alaposabb írását.

Z. P.: Ehhez az íráshoz is volt önnek valamilyen köze?

K. L. S.: Még sosem találkoztam Charles Gatival, nem ismerjük egymást.

Z. P.: De egyetért vele abban, hogy Magyarország nem nyugati jellegű demokrácia többé?

K. L. S.: Magyarország húsz éven át folyamatosan fejlődő nyugati jellegű demokráciaként működött. Ezt egyetlen amerikai vagy nyugat-európai alkotmányjogász sem vonja kétségbe. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: nem állítható, hogy Magyarország nem jogállam többé, de az sem, hogy megmaradt az elmúlt másfél évben nyugati típusú jogállamnak.

Z. P.: Kérem, támassza alá tényekkel is a véleményét.

K. L. S.: A kormány abszolút legitim, a parlament abszolút legitim. A törvényhozási munka azonban dokumentálhatóan, sőt szisztematikusan az alkotmányos fékek és ellensúlyok lebontását szolgálja. Nincs más magyarázat a dömpingre, mint hogy a képviselőket látható módon „belehajszolják” a megállás nélküli és kontrollálhatatlan törvénygyártásba.

hvg.hu: Ilyen nincs más demokráciákban?

K. L. S.: Nincs. Nem tudok róla, hogy lenne. Nyugat-Európában ez bizonyosan elképzelhetetlen. Lehetetlen, hogy egy demokratikus ország parlamentjében a képviselőknek nem adnak időt, hogy átrágják magukat a törvényjavaslatokon, de ha mégis, akkor az utolsó pillanatban mégsem az adott javaslatról, hanem a követhetetlen módosításáról kényszerülnek voksolni. Sem az Egyesült Államokban, sem az unió többi országában nem fordulhat elő, hogy a képviselők – még ha kormánypártiak is – folyamatosan biankó csekkeket állítsanak ki a kormányuknak. Nekem az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása a legfájóbb fejlemény. Most pedig azon háborodtam fel, hogy milyen példátlanul erős egyszemélyi jogosítványokat kapott a kormánypárthoz kötődő Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Fidesz plakát a 2010-es választásokról
Túry Gergely

hvg.hu: Miért feltételezi, hogy a Fidesz érdekeit szolgálna ki az új bírósági vezető? Nem lehet, hogy a kormány egyszerűen hatékonyabbá akarja tenni a bírósági rendszert és az államot?

K. L. S.: Nyilván, nem tőlem tudja meg, de a „leghatékonyabb” kormányzati forma a diktatúra. A diktátornak nem mondhat ellent senki, következésképpen mindent a legjobb belátása szerint csinálhat. A demokrácia a diktatúrával szemben valóban sokkalta körülményesebb döntéshozatali szisztémát jelent. A történelem azonban arra tanít, hogy a diktatúrák hozzák az igazi szenvedést a népeikre és más népekre is. A gazdaságot nemhogy hatékonyabbá teszik, hanem a végére mindig kiderül, hogy totálisan romba döntik. De maradjunk a független bíróságoknál: egyszerűen ilyen lehetőségekkel még elvben sem rendelkezhet egy bírósági vezető, amilyeneket most a Hivatal első embere kap. És azt se felejtsük el, hogy egy újabb a Fideszhez közel álló személyt neveztek ki egy elvileg a kormánytól független szervezet nagyhatalmú vezetőjének. Minden egy irányba mutat.

hvg.hu: Éspedig?

K. L. S.: A pártállam kialakulásának irányába. Egyetlen olyan törvényről, jogszabályról sem tudok, aminek megszerkesztésébe belevették volna az ellenzéket, nincs olyan fontos állami, sőt médiavezetői pozíció, amelyet nem a Fideszhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó embereknek adtak. Az ellenzéket, a független szakértőket, a párton kívülieket egy nyugati típusú demokráciában nem lehet semmibe venni. Magyarországon mégis ez teszik, és ebben bizonyosan egyedülállóak az Európai Unió országai körében. És ezt itt is tudják. Míg korábban a kutya sem volt kíváncsi a magyar alkotmányosságról szóló előadásaimra, a mostani konferenciánkon rettentő sokan voltak, és záporoztak a kérdések. Itt Amerikában is aggódnak az aggasztó fejlemények miatt.

hvg.hu: Azért a sajtószabadság még létezik, hiszen közölhetjük az ön bírálatát is.

K. L. S.: Oroszországban, Ukrajnában, sőt Fehéroroszországban is megjelenhetnek ilyen beszélgetések. Csakhogy az ellenzéki képviselőknek csak statiszta és asszisztens szerepet szánnak. Korrupt kormányzat és lehetőség szerint ugyancsak korrupt ellenzék, a meghatározó jelentőséggel bíró országos napi és hetilapok, mindenekelőtt a közszolgálati média irányítása központosított ezekben az országokban, csak és kizárólag a vezető párt illetőleg az első számú vezető politikus dicsőségét zengik. A magyar médiatörvény, a közszolgálati tévék és rádiók, hírügynökség feletti központosítás és sugárzott egyszólamúság, továbbá a választókörzetek tervezett átszabása ismételten csak azt mondathatják velem, hogy Magyarország ha nem is tipikusan „nem jogállam”, de már elvesztette tipikusan jogállami tartalmát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!