Szörnyszülöttek példatára: káosz és jogrontás a fideszes törvénygyárban

A zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban átírt törvények, a kihirdetés után napokon belül, akár többször is módosított jogszabályok: követhetetlenül, a jogalkotási eljárások rendjének szellemét legkevésbé sem tisztelve dolgozott a kétharmad gőzhengere az Országgyűlésben az óév utolsó heteiben is. Törvényhozási szörnyszülöttek példatára.

November 29-én megjelent a Magyar Közlönyben a 2012-re vonatkozó adómódosító csomag. Elképzelhető, mennyire várták már a cégek, hogy mi változik, és ebből mi érinti őket. Az informatikusok ugrásra készen álltak, hogy elkészítsék a szoftvermódosításokat. Egy sor kiadónál pedig rögtön elkezdték írni a még decemberben megjelentetni kívánt ismertető füzeteket.

Kár volt sietniük.

December 9-én megjelent a 2012-es költségvetés megalapozását szolgáló törvény, amelyben négy oldalon át módosították a 11 nappal korábban közzétett adójogszabályokat. Jellemző, hogy a törvény zárószavazásakor, november 28-án este az adótörvény, amelyet épp felülírtak, még ki sem volt hirdetve, ezért sorszámának helyét kipontozták.

De ez még mindig nem a vége. „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló törvényben (kihirdetve december 14-én) újabb három oldalon írták át a január 1-től hatályos adószabályokat. Az alkotmányügyi bizottság indoklása: „A módosító javaslatok célja a törvényjavaslat belső és más jogszabályokkal való egységének megteremtése.” Derék dolog, de miért nem előbb jutott eszükbe?

Hibát hibára

Aztán a december 22-én megjelent, „A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóló törvényben megint három oldalnyi adószabály-átírás bukkant fel. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában ilyen kifejezések sorakoztak: „fölösleges szövegrész törlése”, „téves hivatkozás”, „szövegromlás történt”, „A javaslat biztosítja a szociális hozzájárulási adó és a járuléktörvény eljárási szabályai közötti összhangot” stb.

Fideszes kézi szavazók Fotó: Túry Gergely

Még jó, hogy észrevették ezt a sok hibát. Csak éppen addigra mindenki megőrült, akinek fel kellett (volna) készülnie a következő évre. (Azt most hagyjuk is, hogy a dohányáruk jövedékiadó-emelését a megváltozott munkaképességűekről szóló, december 29-én kihirdetett törvényhez hozzácsapva hozták előbbre a 2012-es költségvetési bevétel növelése érdekében.)

Ami utólag van módosítva, azt is többször módosították

A költségvetést megalapozó törvény egyébként az említetten kívül öt további olyan törvény szövegén változtatott, amelyek csak január 1-től hatályosak. Viszont három esetben maga sem úszta meg a hasonló eljárást: kihirdetése után öt nappal már ezt a törvényt is módosították a hiteladósok újabb megsegítését szolgáló jogszabályba beillesztve. Majd december 29-én a megváltozott munkaképességűekről szóló törvényben lehetett megtalálni (már akinek eszébe jutott ott keresni), hogy a költségvetés-megalapozó törvény egyik pontját törölték. És végül harmadszor: harmincadikán az egyházi törvény változtatott a 2012-es büdzséhez kapcsolódó friss jogszabályon.

Ami az egészségügyi csomagból kimaradt

A befektetési alapokról december 29-én késő este kihirdetett törvénybe bújtatták bele a gyógyszergyártók K+F kedvezményeinek módosítását, Rogán Antal egyéni képviselői indítványára. („A javaslat a korábbi évek gyakorlatával összhangban kedvezményekkel ösztönzi a kutatás-fejlesztési tevékenységet” – írta Rogán az indoklásban.) A módosító a december 14-én kihirdetett egészségügyi törvénymódosító csomagba nyúlt bele utólag. Mit tegyünk, ha Rogánnak csak másfél héttel később jutott eszébe, hogy ösztönözni kellene? De vajon ötödikén miért nem a korábbi évek gyakorlatával összhangban álló törvényt hoztak, ha az a gyakorlat jó volt?

A vízközmű és az alaptörvény

Aztán itt van az „Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról” szóló törvény, ezt is december 23-án fogadták el, és 30-án, nem sokkal éjfél előtt hirdették ki. Ez nyolc olyan törvénybe nyúlt bele, amelyeket nem sokkal előbb fogadtak el, így a december 19-én kihirdetett nemzetiségi és a 19-én megszavazott, a közlönyben csak 28-án megjelent új önkormányzati jogszabályba. És hogy a történet kerek legyen: az "Egyes törvények"-et is még a kihirdetése előtt, 30-án délután a víziközmű-törvény keretében módosították – mégpedig az Országgyűlés elnökének juttatásaira vonatkozóan.

De Kövér László legalább tudja, hogy a vízművek szabályai között kell keresnie, mi jár neki.

A házelnök Fotó: Túry Gergely

A vízközmű és az orvosok

Ugyancsak a víziközmű-törvényben helyezték el az utolsó pillanatban a 29-én már kihirdetett befektetési alapkezelői törvény módosítását; azt, hogy a játékkaszinókban szabad lesz dohányozni, továbbá a katasztrófa-egészségügyről szóló terjedelmes jogszabályt.

Ez utóbbit bizonyára az orvosok tömeges felmondásától tartva gondolták ki hirtelen, hogy törvényesen lehessen „egészségügyi válsághelyzetet” hirdetni, és úgy látszik, nem találtak neki jobb helyet. Külön benyújtott törvényjavaslatként semmiképp nem lehetett volna keresztülerőltetni a szilveszter előtti napon.

Egy napot élt az eredeti szakképzési törvény

December 19-én este megszületett az új önkormányzati törvény, 20-án hajnalban pedig a szakképzési. Majd 21-én az éppen miniszter nélkül árválkodó Fónagy János fejlesztési államtitkár benyújtott egy módosító indítványt a területfejlesztési törvényjavaslathoz, „koherenciazavar megszüntetése céljából”, és ebben a házelnök által az államfőhöz 22-én elküldött szakképzési törvény szövegén változtatott. Ezt 23-án szavazták meg, és 30-án kora este hirdették ki.

Néhány órát élt – téves hivatkozás miatt

És még egy példa: a 30-án elfogadott új egyházi törvény keretében a nemzeti vagyonról szóló, csak néhány órával e szavazás után kihirdetett törvényt kellett kiigazítani, mert az utóbbinak a zárószavazásakor, 23-án a „vagyonkezelő” fogalom-meghatározásánál véletlenül az AB által akkor már négy napja megsemmisített korábbi egyházi törvényre hivatkoztak.

Képtelenség követni

Ezek csak szemelvények abból a teljes káoszból, amely szinte lehetetlenné teszi a normális jogalkalmazást, hiszen vért izzadhat minden hivatalnok és bármely állampolgár, mire kideríti, mikor éppen mi érvényes. Mindez nem új jelenség. A jog rongálásáért a korábbi ciklusok kormányait és kormánypárti frakcióit is súlyos felelősség terheli. De ilyen sűrűséggel ez nem volt ennyire jellemző.

A képviselők többségének feltehetőleg fogalma sincs róla, mit szavaz meg végül, sőt még az alkotmányügyi bizottság tagjaiért sem tenném tűzbe a kezem. (Ami az ő nevükben jelenik meg, annak nagy részét is a kormányapparátus zúdítja eléjük.) És a képviselők képtelenek utolérni magukat: annyiféle jogszabálytervezet volt egyszerre napirenden, hogy azokat egymással is nehéz összehangolni, hát még a korábban elfogadottakkal.

Zárószavazás előtti változtatások

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az említett módosító indítványok jelentős része csak a zárószavazás előtt jelenik meg, noha akkor már csak a szaknyelven koherenciazavarnak nevezett hibákat lenne szabad csak kiszűrni. Ez egyébként bölcs dolog. Akár a módosítások megszavazása miatt, akár azoktól függetlenül benn maradhatnak a szövegben elírások, téves hivatkozások, belső ellentmondások vagy ütközések más jogszabályokkal. Ezeket célszerű kijavítani az utolsó gombnyomás előtt, mert utána már csak egy új törvényhozási eljárással lehet korrigálni.

Amikor ezek ketten összedugják a fejüket (Rogán Antal és Lázár János) Fotó: Túry Gergely

Csakhogy azt mindig az erősebb kutya – értsd: a többség – határozza meg, hogy mi felel meg a házszabálynak és mi nem. Így aztán a mindenkori többség rendszeresen megengedte, hogy a kormány vagy valamelyik erős kormánypárti lobbicsoport az utolsó pillanatban tücsköt-bogarat beleerőltessen a törvényekbe. Ennek „előnye” az, hogy az ilyesmi könnyebben átmegy, hiszen sokszor még elolvasni sincs idejük a képviselőknek, és bár van lehetőség vitára ezekről az indítványokról is, a gyakorlatban erre sokkal kevesebb az idő, mint ha az általános vagy a részletes vita részeként lehetett volna tárgyalni őket. Az Alkotmánybíróság csak Horváth Ágnes (SZDSZ) miniszter idején egy egészségügyi törvényt, továbbá legutóbb az egyházit semmisítette meg emiatt „közjogi érvénytelenség” címén, noha ezt több tucatszor megtehette volna.

De ennek is vége, miután egy kormánypárti javaslat december 30-án feloldotta ezt a házszabályi előírást: a jövőben az előterjesztő, valamint az alkotmányügyi és a téma szerint illetékes bizottság az eddigi korlátok nélkül nyújthat be a zárószavazás előtt módosító indítványt.

Még az új házszabály szerint is jogsértő

Ám nagy visszafogottságról tanúságot téve a kormánypárti frakciók azért itt is meghagytak egy feltételt: „A módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes [azaz a zárószavazásra benyújtott] javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire.” Most már csak az a kérdés, hogy például a rokkantnyugdíjazás újraszabályozása miképp tartalmazhatott a dohányáru jövedéki adójára vonatkozó passzust – az utóbbi nyilvánvalóan nem volt benne a megváltozott képességűekről szóló egységes törvényjavaslatban.

Az már csak hab a tortán, hogy az azóta megváltoztatott házszabállyal is ellentétes javaslatot éppen az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be december 19-én, a megváltozott munkaképességűekről szóló zárószavazás előtt. A dolog pénzügyi indoka nyilvánvaló. De az a rossz lelkiismeret jele lehet, hogy a szabályok betartásáért is felelős testület meg se kísérelte megindokolni, hogyan fér bele a javaslata a házszabály kereteibe. Tagjai maguk is tudták, hogy sehogy.

A többség persze ettől még megszavazta.