Több alternatíva is rendelkezésére áll a kormánynak, ha Brüsszelben esetleg elkaszálnák a köznyelvben röghöz kötésnek hívott hallgatói szerződés gyakorlatát. Az új felsőoktatási törvény szerint ugyanis szeptember 1-től az államilag finanszírozott képzésben tanuló hallgatóknak szerződniük kell az állammal, amiben vállalják: a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltölteniük Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányaikat végezték, különben a teljes egyetemi képzés összegét vissza kell fizetniük.

Az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerültek aggodalmak, ami miatt Hoffmann Rózsa Brüsszelbe utazik. Az oktatásügyért is felelős európai biztos, Androulla Vassiliou szóvivője ezzel kapcsolatban a múlt héten azt mondta a hvg.hu-nak: szerintük a röghöz kötés gyakorlata azzal a kockázattal járhat, hogy korlátozza a diákok oktatási rendszeren belüli mobilitását, később pedig szabad hely- és munkaváltoztatásra vonatkozó európai jogaikat is csorbíthatja.

Aggódnak

Ha Brüsszel nem adja áldását a törvényre, akkor a kormány egyik alternatívája lehet, hogy a Nagy-Britanniáéhoz vagy Hollandiáéhoz hasonlatos rendszert vezessenek be az államilag finanszírozott magyar képzések esetében.

Nagy-Britanniában ugyanis tandíjat szedhetnek az egyetemek, de emellett egy általános hitelrendszer is él, aminek lényege, hogy a tandíjra felvett hitelt csak akkor kell elkezdeniük törleszteni a halllgatóknak, ha diplomájuk megszerzése után munkába állnak, és éves jövedelmük meghaladja a 15 ezer fontot. A hitel kamata 9 százalék alatt van, és ha valaki 25 éven keresztül sem képes a teljes összeget visszafizetni, a fennmaradó részt eltörlik.

Ha valaki külföldre megy, "hitelessé" válhat

MTI / Földi Imre

Mit egy kormányzati forrásunk mondta, ezt úgy ültetnék át a gyakorlatba, hogy az állami támogatás hitellé alakulhatna át, vagy egy összegben visszafizethető lenne, ha a hallgató a végzést követően külföldre távozna. Hasonló rendszer egyébként Hollandiában szintén működik (és korábban felmerült Magyarországon is); ott ha a hallgató nem fejezi be, vagy túl későn végzi el az egyetemet, az addig felvett ösztöndíjak, támogatások konvertálódnak törlesztendő hitellé. A megoldás egyébként idehaza sem lenne teljesen új: a Pécsi Tudományegyetemen 2010-ben már felmerült a konstrukció a fiatal orvosok elvándorlásának megakadályozására.

„Az világos, hogy a kelet-európai országoknak valahogy védekezniük kell a nyugati agyelszívással szemben, ehhez forrást kell bevonni a felsőoktatásba, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan fiatalok, akikbe az állam rengeteget invesztál, külföldön hasznosítsák tudásukat” – fogalmazott egy forrásunk.

Hoffmann stabil

A felsőoktatás egyébként nemzeti hatáskör, de a „röghöz kötést” elvileg minősíthetik a munkaerő szabad mozgásával ellentétesnek. A másik nagy vitát kiváltó ügyben, az államilag támogatott keretszámok szűkítésével kapcsolatban a kormány biztos benne, hogy el lehet kerülni bármilyen uniós eljárást, hiszen még a szűkített államilag támogatott kvóta is magasabb arányaiban, mint ami számos más uniós tagállamban él.

Hoffmann Rózsa „rövidesen” (konkrét határidő még nincs) Brüsszelbe utazik, hogy konzultáljon Androulla Vassiliouval; a megbeszéléseken a fenti témák biztosan szóba kerülnek majd. Egy kormányzati forrásunk szerint egyébként „stabilizálódott” Hoffmann Rózsa helyzete a kormányban, azok után, hogy mind a közoktatási, mind a felsőoktatási törvény elfogadását nagy vita kísérte, még a kormánypártokon belül is, elsősorban a Fidesz részéről bírálták sokan az oktatási államtitkárt, Lázár János és Pokorni Zoltán többször nyílt kritikát is megfogalmazott, a keretszámok szűkítése pedig az egri frakcióülésen is kényes téma volt.