Az Egyesült Államokban jelenleg olyan törvénytervezetet vitatnak, amelyik kötelezné a munkáltatókat arra, hogy járuljanak hozzá a női alkalmazottak preventív egészségügyi ellátásához, vagyis a fogamzásgátláshoz, sterilizáláshoz és más terhesség-megelőzési módszerekhez. Sokak szerint a női munkavállalókkal szemben visszaélésre adhat okot, ha a munkáltatót egy ilyen támogató rendszerhez kötik, ugyanakkor számos egyéb, külföldi példa is bizonyítja, hogy az ingyenes fogamzásgátló eszközök rendelkezésre bocsátásával az abortuszok száma számottevően csökken. Norvégiában például 2010-ben húsz-huszonöt év közötti nők számára ajánlották fel, hogy egy éven keresztül ingyenesen fogamzásgátlókhoz juthatnak, Finnországban pedig a 18 éven aluliak juthatnak hozzá ingyen az egyik fogamzásgátló tablettához. Ezek a kezdeményezések abból indultak ki, hogy a nem kívánt terhesség megelőzésének költsége ne kizárólag a nőket terhelje, illetve, hogy az államilag támogatott prevenció alapvetően nem a megszületett gyermekek, hanem az abortuszok számát csökkentené.

Államilag támogatott fogamzásgátlás?

Magyarországon a magzati élet védelméről szóló, jelenleg hatályos törvényben is az szerepel, hogy a fogamzásgátló készítményeket és eszközöket rászorultságtól függően lehessen igénybe venni, ám ez eddig a gyakorlatban nem valósult meg. Pedig többször is szóba került az Országgyűlésben, hogy a nyugati országok mintájára a fogamzásgátlókat a társadalombiztosítás keretében támogassák: az SZDSZ 1999-ben és 2005-ben is szorgalmazta ezt az ügyet, azzal érvelve, hogy az államilag támogatott prevenció alapvetően az abortuszok számát csökkentené.

A preventív eszközöket illetően hasonlóan látja a helyzetet Szőczei Beáta nőgyógyász is, aki úgy véli, "a prevenciót minden kormány zászlajára tűzve lobogtatja, de érdemben nem igazán tesznek az ügyért". Szerinte elsősorban azért kellene az állami támogatás, mert így „legalább a tízféle magyar fogamzásgátló közül egyhez ingyenesen vagy jutányosan hozzáférhetnének azok, akiknek a leginkább szükséges: a tizennyolc éven aluliak és a szociálisan rászorulók”. A szakember ez ügyben korábban levelet is írt az egészségügyért felelős tárcának, de nem reagáltak.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium cikkünk megjelenése után válaszolt kérdésinkre. Mint írták, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság nem tervez a jelenleginél nagyobb állami szerepvállalást a fogamzásgátlók területén. Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselő a hvg.hu-nak azt mondta, el tudna képzelni támogatásokat, és fontosnak tartja az ismeretterjesztést is a fiatalok számára. „Más kérdés, hogy mennyire támogatjuk a hormonális fogamzásgátlókat, hiszen ennek egészségügyi szempontból sok hátulütője lehet, de biztosan van más megelőző lehetőség is, amivel lehetne foglalkozni.”

Időben elkezdett felvilágosítás

Szőczei Beáta szerint egyébként a fogamzásgátlás, illetve hatékony terhesség-megelőzési stratégia kidolgozása elsősorban azért lenne szükségszerű, mert a nem kívánt terhesség következményei főként a 18 éven aluli, önálló keresettel még nem rendelkezőket érintik. Bár a KSH adatai szerint az abortuszok száma 1990 óta csökken, a tizennyolc éven aluliak körében a szakember szerint a szám ugyanannyi maradt, a hátrányos helyzetű országrészekben (Szabolcs, Borsod, Heves és Nógrád megyékben) pedig a terhesség-megszakítások száma még mindig nagyon magas. A szakember beszámolt arról is, hogy ő maga havi két-három, 18 év alatti lány esetében végez terhesség-megszakítást, ami a többi nyugat-európai országhoz képest is nagyon sok.

A nőgyógyász szerint azonban a prevenciót nem feltétlenül a fogamzásgátló szedésével kellene kezdeni, főként a kiskorúak körében, hanem a szakszerű és időben elkezdett felvilágosítással. Ezért tartja elsődlegesnek a megfelelő állami támogatással működő megelőzés mellett az általános higiéniai és egészségügyi ismeretek oktatását, akár az általános iskola felső tagozatától kezdve. „A második világháború előtti háztartástanórák keretein belül nemcsak a házvezetésre, de egészségügyi kultúrára, egymás iránti tiszteletre is tanítottak. Régebben kénytelenek voltak sok mindent tudni az emberek, megtanultak lázat csillapítani, nem szaladtak mindennel azonnal orvoshoz. Ezt vissza lehetne hozni. Az általános egészségügyi és az ezzel kapcsolatos szexuális felvilágosítást szerintem tanrendbe kellene foglalni, mivel a magyarok ezen a téren borzasztó műveletlenek.”

A fogamzásgátló és az abortusz ára

Bár a nem kívánt terhesség megelőzése humánusabb megoldás, mint az abortusszal történő megszüntetése, a tabletta szedését a szerényebb jövedelemmel rendelkező nők nem engedhetik meg maguknak, számukra marad a sürgősségi fogamzásgátlás vagy a kockázatos és lelkileg is megterhelő abortusz.

Egy terhesség-megszakítás jelenleg 30 000 forintba kerül, ennek méltányossági alapon a rászorulóknak 30, illetve 50 százalékát kell kifizetniük. A terhesség-megszakítás ingyenes, ha az orvosi szakvélemény szerint a terhesség súlyosan veszélyezteti az állapotos nő egészségét, vagy ha a magzat valószínűsíthetően súlyosan fogyatékos. Szintén térítésmentes az abortusz, ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van (például szociális intézményben lakik, átmeneti gondozásban részesül, tartósan nevelésben részesül vagy az országban menedékkérő) – ezekről a helyi családvédelmi szervezetek védőnői adhatnak igazolást. Amennyiben a terhesség bűncselekmény, tehát nemi erőszak következménye, a térítési díjat csak a bírósági végzés alapján térítik vissza az érintett nőnek.

Egy havi fogamzásgátló ára jelenleg 2700-3500 forint között mozog, ez 30-40 százalékkal több, mint néhány évvel ezelőtt volt. Bár egyre kevesebb nő engedheti meg magának a gyógyszert, sokan mégis úgy érzik, hogy kényszerhelyzetben vannak.

A drágulás miatt sokan keresnek kiskapukat: egy általunk megkérdezett huszonéves lány például arról számolt be, hogy a főnöke „három doboz antibébit 5000 forintért árul. Thaiföldön veszi, mert ott fillérekbe kerül, és ezt adja el itt, de nem ez a durva, hanem az, hogy valaki megveszi annak ellenére, hogy számára ez nem biztos, sőt valószínűleg nem a legegészségesebb megoldás. Persze nem általános, hogy a munkáltatók ezt így oldják meg, de a neten is rengeteg fórumon hozzá lehet jutni tablettákhoz, előzetes vizsgálatok és nőgyógyász nélkül. Sokan kockáztatnak, ez egy veszélyes és szomorú ipar.”

Visszaélésre adna okot

Az általunk megkérdezett, 20-30 év közötti nők hasznosnak és szükségesnek tartanák az állami hozzájárulást a fogamzásgátlók hozzáférhetőségének érdekében, ugyanakkor sokak szerint adhatna okot visszaélésre, ha itthon is a munkáltatókat köteleznék a női alkalmazottak fogamzásgátlóinak támogatására, mint az USA-ban tervezik. Szőczei Beáta szerint ez „a jelenlegi helyzetben csak a munkanélküliséget növelné, mivel még inkább ellehetetlenítené a fiatal munkavállaló nők helyzetét, hiszen további plusz költséget jelentenének a munkáltatóknak.”

Magyarországon a nők több szempontból is hátrányos helyzetben vannak: bár az oktatásban felülreprezentáltak és a tanulmányi eredményeik is jobbak, ugyanazért a munkáért átlagosan még mindig akár 20-30 százalékkal kevesebb bért kaphatnak, mint a férfiak.

A Magyar Helsinki Bizottság nőnapi cikke szerint az elöregedő európai országokban a női jogok érvényesülése ráadásul demográfiai problémákkal is összefügg. Eszerint ritkábban vállal gyermeket az a nő, akinek esélye sincs a gyermekszülés után visszatérni a munkaerőpiacra, vagy aki munkája mellett egyedül köteles megbirkózni a háztartás és a gyermeknevelés legtöbb feladatával is.

A Newsweek magazin tavalyi felmérése Magyarországot már csak a 112. helyre sorolta a női egyenlőség megvalósulásáról összeállított listán, tehát e tekintetben is messze a többi európai ország mögött kullogunk.