Kormányt is buktathat Schmitt utódja - mit tesz majd az új elnök?

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Gyurcsány Ferenc; Bajnai Gordon; Kövér László; ombudsman; konstruktív bizalmatlanság; Szabó Máté; Medgyessy Péter; Schmitt Pál; új alkotmány; Orbán-kormány; Szalai Annamária; államfőjelölés; alaptörvény; Schmitt Pál lemondása;

Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.

Nem lesz sok feladata az új köztársasági elnöknek az elkövetkező években, mivel a kétharmados törvények többségén már túl van az Országgyűlés, és a 2010-es kormányváltás óta a független intézmények vezetőinek java részét már lecserélték. Az elmúlt két évben kinevezett, megválasztott tisztségviselők megbízatása túlnyúlik a megválasztandó államfő 2017-ig tartó mandátumán, ugyanakkor az új alkotmányba bekerült egy olyan pluszjogosítvány, amellyel az államfő meg is buktathatja a kormányt a parlament feloszlatásával.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfő este jelentette be: a két kormánypárti képviselőcsoport arra kérte Orbán Viktort, hogy április 16-án nevezze meg a Fidesz és a KDNP államfőjelöltjét. Mindennek előzménye, hogy Schmitt Pál hétfőn a parlament plenáris ülésén jelentette be lemondását a plágiumbotránya miatt. Az új köztársasági elnök megválasztásáig az alaptörvény előírásainak megfelelően Kövér László házelnök látja el az államfői teendőket.

A múlt hétfő reggeli frakcióülésről kiszivárgott információk szerint Orbán azt mondta a képviselőknek, olyan új államfőt kell majd találni, aki jobbra áll tőle, képes lesz megvédeni a januárban hatályba lépett új alkotmányt és már az első szavazási napon megkapja az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását. A hvg.hu-nak ezt több kormánypárti képviselő is úgy értelmezte, a miniszterelnök-pártelnök olyan politikust szán Schmitt utódának, aki érti az általa meghirdetett „centrális erőtér” lényegét, és a 2014-es választásokat követően, a parlamenti erőviszonyok megváltozása esetén is képes megvédeni az új alkotmányos berendezkedést, a 2010 után kinevezett intézményvezetőket.

Nincs kit kinevezni

Az új és a régi alkotmány is főleg szimbolikus, protokolláris szerepet szán a köztársasági elnöknek, a magyar közjogi berendezkedésben ugyanis a legtöbb hatalma a mindenkori kormányfőnek és az őt ellenőrző Országgyűlésnek van. A mindenkori államfő szerepe akkor értékelődik fel, amikor az egyes független intézmények élére új vezetőket kell jelölnie, vagy ha él azzal a jogosítványával, amely lehetővé tesz számára az egyes törvények megállítását: ilyenkor az eléje kerülő jogszabályt visszaküldheti a parlamentnek vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Handó Tünde és Darák Péter - 2020-ig maradnak a posztjukon

Fotó:

A várhatóan április végén hivatalba lépő új köztársasági elnöknek viszont nem igazán lesz alkalma arra, hogy jelentősebb változásokat hajtson végre az intézmények élén, és a jelölésekkor szembe menjen a jelenlegi kormányfő elvárásaival. Az alkotmány szerint az államfő jelöli és az Országgyűlés választja meg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, a legfőbb ügyészt és a Költségvetési Tanács elnökét. Ám a bírói szervezetről szóló sarkalatos törvény tavalyi elfogadásával egy időben, mandátumának lejárta előtt távoznia kellett Baka András legfőbb bírónak, a Kúria élére került Darák Péter pedig 2019 végéig marad a hivatalában, miután a parlament kilenc évre emelte a főbíró mandátumát – a hat évre választott köztársasági elnök viszont még 2017-ben távozik.

Ugyanez vonatkozik a decemberben létrehozott OBH elnökére, Handó Tündére, illetve a 2010 végén megválasztott Polt Péter legfőbb ügyészre is: mindketten 9 évig töltik be a posztjukat. A Költségvetési Tanács (KT) elnökének mandátuma csak hat éves, de miután Járai Zsigmond lemondott a posztjáról, és januárban Kovács Árpád lett az intézmény vezetője, 2018 előtt csakis akkor élhet a kinevezési jogosítványával az államfő, ha a KT elnöke idő előtt lemond.

Még 2017 előtt jár le viszont a megbízatása a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által gyakran bírált Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, illetve a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) élére 2010 júliusában megválasztott Szász Károlynak. Simor mandátuma 2013 márciusában, Szász megbízatása 2016 júliusában jár el, de a köztársasági elnök szerepe mindkét kinevezésnél formális lesz. Az új jegybanktörvény szerint az MNB elnökének és alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot, akiket aztán az államfő csak kinevez, és hasonlóan zajlik majd az új PSZÁF-elnök kinevezése is.

Szintén a köztársasági elnök nevezi ki a bírákat, de ők előbb pályáznak a tisztségekre, a pályázatokat pedig az OBH elnöke bírálja el. Az államfő bízza meg az egyetem rekorait, de ez is csak formális eljárás, hiszen az intézmények szenátusa rangsorolja pályázókat és választja meg a vezetőt. A köztársasági elnök erősíti meg tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, viszont itt sincs választási lehetősége: azt kell megerősítenie, akit az MTA közgyűlése megválasztott.

„Ehhez értünk, ezt ismerjük”

„Számos érv szólt amellett, hogy inkább a prezidenciális, elnöki rendszer felé mozduljunk” – mondta Orbán Viktor március 30-án a Kúrián rendezett ünnepi konferencián, kiegészítve azzal, hogy a tavalyi alkotmányozás idején felmerült, bővíteni kéne a köztársasági elnök jogköreit. A miniszterelnök szerint „végül történeti és jogtiszteleti okokból” elálltak a tervtől, mert „ehhez (a rendszerhez – a szerk.) értünk, ezt ismerjük”.

Viszont a januárban hatályba lépett alkotmány és az elmúlt két évben elfogadott kétharmados törvények nem növelték, ellenkezőleg: tovább csökkentették a köztársasági elnök kinevezési jogosítványait. Schmitt elődjének, Sólyom Lászlónak 2007 és 2010 között számos konfliktusa volt az Országgyűléssel, mert a frakciókkal való egyezetést mellőzve jelölt személyt az általános, az adatvédelmi, a kisebbségi és a jövő nemzedékek ombudsmani posztjára: jelöltjeit a parlament több alkalommal is leszavazta.

Orbán Viktor és Sólyom László - mert önálló lenni

Fotó:

Az új köztársasági elnöknek viszont az ombudsmani rendszer átalakítása miatt nem lesz ilyen nehéz dolga. Egyedül az alapvető jogok biztosát jelölheti mandátuma alatt: Szabó Máté hat éves megbízatása 2013 szeptemberében jár le. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései szerint a zöld és a nemzetiségi ombudsman – akik hivatalosan már Szabó helyettesei – mandátuma is lejár 2013-ban, viszont őket már nem az államfő jelöli. Az ombudsmanokról szóló, tavaly elfogadott törvény szerint az alapvető jogok biztosa teheti ezt meg, majd az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg őket – a köztársasági elnöknek ebben már nincs szerepe.

Kikerült a köztársasági elnök jogköréből az adatvédelmi biztos jelölése is. Bakához hasonlóan mandátumának lejárta előtt távozott tavaly Jóri András, miután a posztját a parlament egyszerűen megszüntette, és helyette létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ennek az intézménynek az elnökét viszont már nem az államfő, hanem a miniszterelnök jelöli, a köztársasági elnök csak kinevezi.

Nincs ráhatása az internetes, a nyomtatott és az elektronikus sajtót felügyelő médiahatóságra sem a köztársasági elnöknek. Korábban a rádiókat és tévéket ellenőrző ORTT elnökét az államfő és a miniszterelnök közösen jelölte – tehát a személyről előzőleg meg kellett egyezniük – és a parlament választotta. A 2010-ben elfogadott médiaszabályozás szerint az új médiahatóság elnökét a kormányfő nevezi ki 9 évre, a köztársasági elnököt még csak megkérdeznie sem kell már. (Az így beiktatott Szalai Annamária megbízatása 2019-ben jár le.)

Az elnök, aki megküzdött a politikusokkal

Hogy miként él a jogosítványaival a köztársasági elnök, nagyban függ attól, hogyan fogja fel az államfői szerepkört a tisztséget betöltő személy. A Schmitt előtti köztársasági elnök, Sólyom László a kormányzat ellenőreként lépett fel, háromszor annyi törvényt küldött vissza a parlamentnek, mint elődei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc együttvéve. Ugyanakkor az intézményvezetők jelölésénél egyszer sem egyeztetett a parlamenti pártokkal, amiért az ombudsmanoknak, legfőbb bírónak és legfőbb ügyésznek jelölt személyeket az Országgyűlés rendszerint leszavazta.

 

Schmitt Pál ezzel szemben már a megválasztása előtt kijelentette: „nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt, inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”. A hétfőn lemondott államfő minden eléje került törvényt aláírt, az intézmények élére pedig rendszerint olyanokat jelölt, akik közel álltak a Fideszhez. Szemlélete közel állt Orbán Viktor felfogásához, aki a köztelevízió Az Este című műsorában 2010 augusztusában azt mondta, a hatalom megosztása a különböző hatalmi ágak közötti egyensúlyban fontos, ám az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része.

Betonba öntött tisztségek

Az április 16. után megválasztandó köztársasági elnöknek az esetleges leváltásokkal sem lesz dolga – így arra sincs ereje, hogy megvédje az intézményvezetőket (már amennyiben ezt várja el az államfőtől Orbán Viktor). A kormányváltás óta kinevezett, illetve a következő években kinevezendő vezetők a 2010-2011-ben elfogadott kétharmados törvények szerint csak nagyon indokolt esetben mozdíthatók el, legfeljebb lemondhatnak – az utóbbit a köztársasági elnök csak tudomásul veszi, nem akadályozhatja meg. A legtöbb intézményvezetőt ráadásul védi a mentelmi jog.

Ők csak akkor foszthatók meg a hivataluktól, ha kiderül, hogy hibás vagyonnyilatkozatot adtak le, és azt nem hajlandóak kijavítani. Vagy akkor, ha valamilyen összeférhetetlenségi ügybe keveredtek, esetleg kiderül, hogy a szakmai tapasztalataikról, diplomájukról kinevezésük előtt nem mondtak igazat. Illetve abban az esetben meneszthetők, ha hosszú hónapokon keresztül nem tudják ellátni a feladatukat vagy szándékosan akadályozzák az intézményük működését. Az elmozdításukat kimondó döntés ellen az intézményvezetők rendszerint munkaügyi pert indíthatnak – így tett a Medgyessy-kormány idején eltávolított Szász Károly is, akinek végül a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben igazat adott a pénzügyminiszterrel szemben.

Mikor és hogyan lesz elnökünk?

Ha a Fidesz elnöke tartja a 16-i határidőt és 78 parlamenti képviselő aláírásával támogatja is a jelöltet, akkor még ebben a hónapban lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak. Az alkotmány ugyanis két napot biztosít az államfő megválasztására, és ha a jelölt megkapja a parlament támogatását, akkor az eredmény kihirdetését követő nyolcadik nap – jelen esetben leghamarabb árpilis 24-én vagy 25-én – már hivatalba is lép.

 

Az alkotmány szerint a jelölt megnevezése után az Országgyűlés elnöke – jelen esetben a Kövért helyettesítő Lezsák Sándor alelnök – kijelöli a választás napját. Az alaptörvény előírja, hogy az első szavazási napon az lesz a köztársasági elnök, aki megkapja az összes képviselő szavazatának kétharmadát, azaz 258-an kell igennel voksoljanak a titkos szavazáson.

 

A Fidesznek és a KDNP-nek jelenleg 263 képviselője van, de az alkotmány szerint a Schmittet helyettesítő Kövér nem gyakorolhatja a képviselői jogait, tehát nem szavazhat. Így a kormánypártoknak néggyel több képviselőjük van, mint amennyi a megválasztáshoz szükséges.

Ha 16-ig a pártelnök olyan jelöltet állít, aki nem nyeri el a frakció tetszését, a jelölt akár protestszavazatokat is kaphat. Decemberben, amikor Schmitt Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét jelölte az OBH élére, Handó Tünde épp hogy vette az akadályt 258 szavazattal. Ha az első nap nem sikerül államfőt választani, a második nap az az államfőjelölt lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja, ekkor már nem kell minősített többség - viszont ez komoly presztízsvesztességet okozna a kétharmados többségű kormányoldalnak.

A parlament mozdíthatja el – de csakis kétharmados többséggel – a Kúria és az OBH elnökét, az államfőnek ebben nincs szerepe. Bár a köztársasági elnök kezdeményezheti a legfőbb ügyész tisztségétől való megfosztását, ha nem tudja ellátni a feladatát, esetleg méltatatlanná válik a hivatalára, a végső szót itt is az Országgyűlés mondhatja ki. Az a törvényekből nem derül ki, hogy feles vagy kétharmados többséggel, de mivel az alkotmány a megválasztását minősített többséghez köti, vélhetően az elmozdításához is kétharmad kell. Szintén a parlament képviselői dönthetnek az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek elmozdításáról.

A miniszterelnök kezdeményezésére – és a leváltás szigorú feltételeinek teljesülése esetén – válthatja le a köztársasági elnök az MNB elnökét és alelnökeit vagy a PSZÁF elnökét. A jegybank elnökének leváltását még külön ellenjegyeznie is kell a kormányfőnek.

Simor András kinevezésekor - egy éve maradt

Fotó:

Az adatvédelmi hatóság elnökét összeférhetetlenség esetén az államfő mentheti fel, de csakis akkor, ha a miniszterelnök indítványozza. Az Európai Bizottság kritikái miatt márciusban elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás szerint bárki kérhet eljárást a hatóság elnöke ellen, ha hiányosan tölti ki a vagyonnyilatkozatát – esetleg hamis adatokat ír bele –, ám az eljárást csakis a miniszterelnök indíthatja el. Bár a leváltást a köztársasági elnök hajtja végre, a döntés ellen a hatóság vezetője pert indíthat, igaz, ilyen esetben egyenesen a miniszterelnököt kell perbe hívnia.

Egyedül a Költségvetési Tanács elnökét mentheti fel miniszterelnöki ellenjegyzés vagy országgyűlési engedély nélkül az államfő. De csakis abban az esetben, ha 60 napig nem tudja ellátni a feladatait, vagy ha kiderül, hogy nem büntetlen előéletű, nincs állampolgársága, szakmai múltja vagy közgazdász diplomája, ám ezeket a feltételeket maga a köztársasági elnök ellenőrzi a kinevezés előtt.

Jogosítványok plusz-mínusz

Míg a kinevezési, jelölési jogkörei csökkentek, az új alaptörvény megerősítette a köztársasági elnököt a parlamenttel szemben, más jogosítványait viszont csökkentették. Ha valóban igaz, amit a fideszes képviselők a hvg.hu-nak mondtak – hogy Orbán azt szeretné, ha az új államfő a 2014-es választások után is védje meg a most kialakított berendezkedést –, akkor ezzel a jogkörével élve akár meg is béníthatja a következő kormány működését.

Az 1989-1990 kidolgozott alkotmány még lehetővé tette, hogy az államfő feloszlathassa a parlamentet, ha a képviselők egy éven belül legalább négy alkalommal megvonják a bizalmat a kormánytól – azaz, ha négyszer váltják le konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a miniszterelnököt, vagy ha a kormány elbukja a bizalmi szavazást, amit a kormányfő kérhet maga ellen. Igaz, ilyen az elmúlt 21 évben nem fordult elő. (Medgyessy Péter 2004-ben lemondott, Bajnai Gordon pedig egy Gyurcsány Ferenccel szembeni bizalmatlansági indítvánnyal került kormányra 2009-ben, és a 2010-es választásokig nem is kezdeményezte senki az elmozdítását.)

Kövér László - teljes jogú elnök

Fotó:

Viszont az új alaptörvényben kapott egy ennél jóval erősebb pluszjogosítványt a köztársasági elnök: ha az adott évre vonatkozó költségvetést a kormány március 31-ig nem tudja elfogadtatni az Országgyűléssel, akkor az államfő feloszlathatja a parlamentet. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács megvétózhatja a neki nem tetsző költségvetést, ami elhúzódó politikai válsághoz vezethet. (A KT elnökét Schmitt januárban nevezte ki, továbbá tagja az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László, aki 2010-ig fideszes képviselő volt, illetve az MNB elnöke, akit 2013-ban a miniszterelnök nevezhet meg.)

Korábban az államfőnek joga volt ahhoz, hogy a parlament ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhassa. Ez az új alaptörvényből már kikerült, de a parlament előtt fekvő, az Országgyűlésről szóló törvény ismét visszahozná a köztársasági elnök ezen jogosítványát. Eddig az államfőnek 15 napja volt arra, hogy alkotmányjogi szakértőivel megvizsgálja, nem ütközik-e az eléje küldött törvény az alkotmánnyal. Most erre mindössze öt napja maradt.

Az államfő továbbra is kezdeményezhet törvényeket, népszavazást, felszólalhat az Országgyűlésben, de a parlament bizottsági üléseire már nem ülhet be (ezzel a jogosítványukkal egyébként sem éltek az egymást követő államfők). Az új alkotmány szerint viszont már nem köthet a kormányra is kötelező nemzetközi szerződéseket, csak elismeri – miniszteri ellenjegyzéssel – ezek kötelező hatályát.

Kövér teljes jogú elnök

A januárban hatályon kívül került alkotmány szerint az államfő lemondása után őt helyettesítő házelnöknek teljesen meg volt kötve a keze. Semmilyen körülmények között nem oszlathatta fel az Országgyűlést. Nem emelhetett politikai vétót az eléje kerülő törvényekkel szemben, azaz nem küldhette vissza a jogszabályokat a parlamentnek. Nem kérhette az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg az Országgyűlés által megszavazott törvényeket. Ugyanakkor csak azoknak adhatott kegyelmet, akiket a bíróság jogerősen elítélt.

 

Mivel az új alaptörvényből ez kikerült, a Schmitt lemondása után az államfőt helyettesítő Kövér László lényegében teljes jogú köztársasági elnökként járhat el; kérdés persze, hogy élni fog-e ezen jogosítványaival.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X