Kormányt is buktathat Schmitt utódja - mit tesz majd az új elnök?

2012. április 10., kedd, 06:30 • Utolsó frissítés: 2012. április 10., kedd, 08:02
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ;

Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.

Nem lesz sok feladata az új köztársasági elnöknek az elkövetkező években, mivel a kétharmados törvények többségén már túl van az Országgyűlés, és a 2010-es kormányváltás óta a független intézmények vezetőinek java részét már lecserélték. Az elmúlt két évben kinevezett, megválasztott tisztségviselők megbízatása túlnyúlik a megválasztandó államfő 2017-ig tartó mandátumán, ugyanakkor az új alkotmányba bekerült egy olyan pluszjogosítvány, amellyel az államfő meg is buktathatja a kormányt a parlament feloszlatásával.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfő este jelentette be: a két kormánypárti képviselőcsoport arra kérte Orbán Viktort, hogy április 16-án nevezze meg a Fidesz és a KDNP államfőjelöltjét. Mindennek előzménye, hogy Schmitt Pál hétfőn a parlament plenáris ülésén jelentette be lemondását a plágiumbotránya miatt. Az új köztársasági elnök megválasztásáig az alaptörvény előírásainak megfelelően Kövér László házelnök látja el az államfői teendőket.

A múlt hétfő reggeli frakcióülésről kiszivárgott információk szerint Orbán azt mondta a képviselőknek, olyan új államfőt kell majd találni, aki jobbra áll tőle, képes lesz megvédeni a januárban hatályba lépett új alkotmányt és már az első szavazási napon megkapja az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását. A hvg.hu-nak ezt több kormánypárti képviselő is úgy értelmezte, a miniszterelnök-pártelnök olyan politikust szán Schmitt utódának, aki érti az általa meghirdetett „centrális erőtér” lényegét, és a 2014-es választásokat követően, a parlamenti erőviszonyok megváltozása esetén is képes megvédeni az új alkotmányos berendezkedést, a 2010 után kinevezett intézményvezetőket.

Nincs kit kinevezni

Az új és a régi alkotmány is főleg szimbolikus, protokolláris szerepet szán a köztársasági elnöknek, a magyar közjogi berendezkedésben ugyanis a legtöbb hatalma a mindenkori kormányfőnek és az őt ellenőrző Országgyűlésnek van. A mindenkori államfő szerepe akkor értékelődik fel, amikor az egyes független intézmények élére új vezetőket kell jelölnie, vagy ha él azzal a jogosítványával, amely lehetővé tesz számára az egyes törvények megállítását: ilyenkor az eléje kerülő jogszabályt visszaküldheti a parlamentnek vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Handó Tünde és Darák Péter - 2020-ig maradnak a posztjukon

Fotó:

A várhatóan április végén hivatalba lépő új köztársasági elnöknek viszont nem igazán lesz alkalma arra, hogy jelentősebb változásokat hajtson végre az intézmények élén, és a jelölésekkor szembe menjen a jelenlegi kormányfő elvárásaival. Az alkotmány szerint az államfő jelöli és az Országgyűlés választja meg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, a legfőbb ügyészt és a Költségvetési Tanács elnökét. Ám a bírói szervezetről szóló sarkalatos törvény tavalyi elfogadásával egy időben, mandátumának lejárta előtt távoznia kellett Baka András legfőbb bírónak, a Kúria élére került Darák Péter pedig 2019 végéig marad a hivatalában, miután a parlament kilenc évre emelte a főbíró mandátumát – a hat évre választott köztársasági elnök viszont még 2017-ben távozik.

Ugyanez vonatkozik a decemberben létrehozott OBH elnökére, Handó Tündére, illetve a 2010 végén megválasztott Polt Péter legfőbb ügyészre is: mindketten 9 évig töltik be a posztjukat. A Költségvetési Tanács (KT) elnökének mandátuma csak hat éves, de miután Járai Zsigmond lemondott a posztjáról, és januárban Kovács Árpád lett az intézmény vezetője, 2018 előtt csakis akkor élhet a kinevezési jogosítványával az államfő, ha a KT elnöke idő előtt lemond.

Még 2017 előtt jár le viszont a megbízatása a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által gyakran bírált Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, illetve a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) élére 2010 júliusában megválasztott Szász Károlynak. Simor mandátuma 2013 márciusában, Szász megbízatása 2016 júliusában jár el, de a köztársasági elnök szerepe mindkét kinevezésnél formális lesz. Az új jegybanktörvény szerint az MNB elnökének és alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot, akiket aztán az államfő csak kinevez, és hasonlóan zajlik majd az új PSZÁF-elnök kinevezése is.

Szintén a köztársasági elnök nevezi ki a bírákat, de ők előbb pályáznak a tisztségekre, a pályázatokat pedig az OBH elnöke bírálja el. Az államfő bízza meg az egyetem rekorait, de ez is csak formális eljárás, hiszen az intézmények szenátusa rangsorolja pályázókat és választja meg a vezetőt. A köztársasági elnök erősíti meg tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, viszont itt sincs választási lehetősége: azt kell megerősítenie, akit az MTA közgyűlése megválasztott.

„Ehhez értünk, ezt ismerjük”

„Számos érv szólt amellett, hogy inkább a prezidenciális, elnöki rendszer felé mozduljunk” – mondta Orbán Viktor március 30-án a Kúrián rendezett ünnepi konferencián, kiegészítve azzal, hogy a tavalyi alkotmányozás idején felmerült, bővíteni kéne a köztársasági elnök jogköreit. A miniszterelnök szerint „végül történeti és jogtiszteleti okokból” elálltak a tervtől, mert „ehhez (a rendszerhez – a szerk.) értünk, ezt ismerjük”.

Viszont a januárban hatályba lépett alkotmány és az elmúlt két évben elfogadott kétharmados törvények nem növelték, ellenkezőleg: tovább csökkentették a köztársasági elnök kinevezési jogosítványait. Schmitt elődjének, Sólyom Lászlónak 2007 és 2010 között számos konfliktusa volt az Országgyűléssel, mert a frakciókkal való egyezetést mellőzve jelölt személyt az általános, az adatvédelmi, a kisebbségi és a jövő nemzedékek ombudsmani posztjára: jelöltjeit a parlament több alkalommal is leszavazta.

Orbán Viktor és Sólyom László - mert önálló lenni

Fotó:

Az új köztársasági elnöknek viszont az ombudsmani rendszer átalakítása miatt nem lesz ilyen nehéz dolga. Egyedül az alapvető jogok biztosát jelölheti mandátuma alatt: Szabó Máté hat éves megbízatása 2013 szeptemberében jár le. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései szerint a zöld és a nemzetiségi ombudsman – akik hivatalosan már Szabó helyettesei – mandátuma is lejár 2013-ban, viszont őket már nem az államfő jelöli. Az ombudsmanokról szóló, tavaly elfogadott törvény szerint az alapvető jogok biztosa teheti ezt meg, majd az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg őket – a köztársasági elnöknek ebben már nincs szerepe.

Kikerült a köztársasági elnök jogköréből az adatvédelmi biztos jelölése is. Bakához hasonlóan mandátumának lejárta előtt távozott tavaly Jóri András, miután a posztját a parlament egyszerűen megszüntette, és helyette létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ennek az intézménynek az elnökét viszont már nem az államfő, hanem a miniszterelnök jelöli, a köztársasági elnök csak kinevezi.

Nincs ráhatása az internetes, a nyomtatott és az elektronikus sajtót felügyelő médiahatóságra sem a köztársasági elnöknek. Korábban a rádiókat és tévéket ellenőrző ORTT elnökét az államfő és a miniszterelnök közösen jelölte – tehát a személyről előzőleg meg kellett egyezniük – és a parlament választotta. A 2010-ben elfogadott médiaszabályozás szerint az új médiahatóság elnökét a kormányfő nevezi ki 9 évre, a köztársasági elnököt még csak megkérdeznie sem kell már. (Az így beiktatott Szalai Annamária megbízatása 2019-ben jár le.)

Az elnök, aki megküzdött a politikusokkal

Hogy miként él a jogosítványaival a köztársasági elnök, nagyban függ attól, hogyan fogja fel az államfői szerepkört a tisztséget betöltő személy. A Schmitt előtti köztársasági elnök, Sólyom László a kormányzat ellenőreként lépett fel, háromszor annyi törvényt küldött vissza a parlamentnek, mint elődei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc együttvéve. Ugyanakkor az intézményvezetők jelölésénél egyszer sem egyeztetett a parlamenti pártokkal, amiért az ombudsmanoknak, legfőbb bírónak és legfőbb ügyésznek jelölt személyeket az Országgyűlés rendszerint leszavazta.

 

Schmitt Pál ezzel szemben már a megválasztása előtt kijelentette: „nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt, inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”. A hétfőn lemondott államfő minden eléje került törvényt aláírt, az intézmények élére pedig rendszerint olyanokat jelölt, akik közel álltak a Fideszhez. Szemlélete közel állt Orbán Viktor felfogásához, aki a köztelevízió Az Este című műsorában 2010 augusztusában azt mondta, a hatalom megosztása a különböző hatalmi ágak közötti egyensúlyban fontos, ám az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része.

Betonba öntött tisztségek

Az április 16. után megválasztandó köztársasági elnöknek az esetleges leváltásokkal sem lesz dolga – így arra sincs ereje, hogy megvédje az intézményvezetőket (már amennyiben ezt várja el az államfőtől Orbán Viktor). A kormányváltás óta kinevezett, illetve a következő években kinevezendő vezetők a 2010-2011-ben elfogadott kétharmados törvények szerint csak nagyon indokolt esetben mozdíthatók el, legfeljebb lemondhatnak – az utóbbit a köztársasági elnök csak tudomásul veszi, nem akadályozhatja meg. A legtöbb intézményvezetőt ráadásul védi a mentelmi jog.

Ők csak akkor foszthatók meg a hivataluktól, ha kiderül, hogy hibás vagyonnyilatkozatot adtak le, és azt nem hajlandóak kijavítani. Vagy akkor, ha valamilyen összeférhetetlenségi ügybe keveredtek, esetleg kiderül, hogy a szakmai tapasztalataikról, diplomájukról kinevezésük előtt nem mondtak igazat. Illetve abban az esetben meneszthetők, ha hosszú hónapokon keresztül nem tudják ellátni a feladatukat vagy szándékosan akadályozzák az intézményük működését. Az elmozdításukat kimondó döntés ellen az intézményvezetők rendszerint munkaügyi pert indíthatnak – így tett a Medgyessy-kormány idején eltávolított Szász Károly is, akinek végül a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben igazat adott a pénzügyminiszterrel szemben.

Mikor és hogyan lesz elnökünk?

Ha a Fidesz elnöke tartja a 16-i határidőt és 78 parlamenti képviselő aláírásával támogatja is a jelöltet, akkor még ebben a hónapban lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak. Az alkotmány ugyanis két napot biztosít az államfő megválasztására, és ha a jelölt megkapja a parlament támogatását, akkor az eredmény kihirdetését követő nyolcadik nap – jelen esetben leghamarabb árpilis 24-én vagy 25-én – már hivatalba is lép.

 

Az alkotmány szerint a jelölt megnevezése után az Országgyűlés elnöke – jelen esetben a Kövért helyettesítő Lezsák Sándor alelnök – kijelöli a választás napját. Az alaptörvény előírja, hogy az első szavazási napon az lesz a köztársasági elnök, aki megkapja az összes képviselő szavazatának kétharmadát, azaz 258-an kell igennel voksoljanak a titkos szavazáson.

 

A Fidesznek és a KDNP-nek jelenleg 263 képviselője van, de az alkotmány szerint a Schmittet helyettesítő Kövér nem gyakorolhatja a képviselői jogait, tehát nem szavazhat. Így a kormánypártoknak néggyel több képviselőjük van, mint amennyi a megválasztáshoz szükséges.

Ha 16-ig a pártelnök olyan jelöltet állít, aki nem nyeri el a frakció tetszését, a jelölt akár protestszavazatokat is kaphat. Decemberben, amikor Schmitt Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét jelölte az OBH élére, Handó Tünde épp hogy vette az akadályt 258 szavazattal. Ha az első nap nem sikerül államfőt választani, a második nap az az államfőjelölt lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja, ekkor már nem kell minősített többség - viszont ez komoly presztízsvesztességet okozna a kétharmados többségű kormányoldalnak.

A parlament mozdíthatja el – de csakis kétharmados többséggel – a Kúria és az OBH elnökét, az államfőnek ebben nincs szerepe. Bár a köztársasági elnök kezdeményezheti a legfőbb ügyész tisztségétől való megfosztását, ha nem tudja ellátni a feladatát, esetleg méltatatlanná válik a hivatalára, a végső szót itt is az Országgyűlés mondhatja ki. Az a törvényekből nem derül ki, hogy feles vagy kétharmados többséggel, de mivel az alkotmány a megválasztását minősített többséghez köti, vélhetően az elmozdításához is kétharmad kell. Szintén a parlament képviselői dönthetnek az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek elmozdításáról.

A miniszterelnök kezdeményezésére – és a leváltás szigorú feltételeinek teljesülése esetén – válthatja le a köztársasági elnök az MNB elnökét és alelnökeit vagy a PSZÁF elnökét. A jegybank elnökének leváltását még külön ellenjegyeznie is kell a kormányfőnek.

Simor András kinevezésekor - egy éve maradt

Fotó:

Az adatvédelmi hatóság elnökét összeférhetetlenség esetén az államfő mentheti fel, de csakis akkor, ha a miniszterelnök indítványozza. Az Európai Bizottság kritikái miatt márciusban elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás szerint bárki kérhet eljárást a hatóság elnöke ellen, ha hiányosan tölti ki a vagyonnyilatkozatát – esetleg hamis adatokat ír bele –, ám az eljárást csakis a miniszterelnök indíthatja el. Bár a leváltást a köztársasági elnök hajtja végre, a döntés ellen a hatóság vezetője pert indíthat, igaz, ilyen esetben egyenesen a miniszterelnököt kell perbe hívnia.

Egyedül a Költségvetési Tanács elnökét mentheti fel miniszterelnöki ellenjegyzés vagy országgyűlési engedély nélkül az államfő. De csakis abban az esetben, ha 60 napig nem tudja ellátni a feladatait, vagy ha kiderül, hogy nem büntetlen előéletű, nincs állampolgársága, szakmai múltja vagy közgazdász diplomája, ám ezeket a feltételeket maga a köztársasági elnök ellenőrzi a kinevezés előtt.

Jogosítványok plusz-mínusz

Míg a kinevezési, jelölési jogkörei csökkentek, az új alaptörvény megerősítette a köztársasági elnököt a parlamenttel szemben, más jogosítványait viszont csökkentették. Ha valóban igaz, amit a fideszes képviselők a hvg.hu-nak mondtak – hogy Orbán azt szeretné, ha az új államfő a 2014-es választások után is védje meg a most kialakított berendezkedést –, akkor ezzel a jogkörével élve akár meg is béníthatja a következő kormány működését.

Az 1989-1990 kidolgozott alkotmány még lehetővé tette, hogy az államfő feloszlathassa a parlamentet, ha a képviselők egy éven belül legalább négy alkalommal megvonják a bizalmat a kormánytól – azaz, ha négyszer váltják le konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a miniszterelnököt, vagy ha a kormány elbukja a bizalmi szavazást, amit a kormányfő kérhet maga ellen. Igaz, ilyen az elmúlt 21 évben nem fordult elő. (Medgyessy Péter 2004-ben lemondott, Bajnai Gordon pedig egy Gyurcsány Ferenccel szembeni bizalmatlansági indítvánnyal került kormányra 2009-ben, és a 2010-es választásokig nem is kezdeményezte senki az elmozdítását.)

Kövér László - teljes jogú elnök

Fotó:

Viszont az új alaptörvényben kapott egy ennél jóval erősebb pluszjogosítványt a köztársasági elnök: ha az adott évre vonatkozó költségvetést a kormány március 31-ig nem tudja elfogadtatni az Országgyűléssel, akkor az államfő feloszlathatja a parlamentet. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács megvétózhatja a neki nem tetsző költségvetést, ami elhúzódó politikai válsághoz vezethet. (A KT elnökét Schmitt januárban nevezte ki, továbbá tagja az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László, aki 2010-ig fideszes képviselő volt, illetve az MNB elnöke, akit 2013-ban a miniszterelnök nevezhet meg.)

Korábban az államfőnek joga volt ahhoz, hogy a parlament ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhassa. Ez az új alaptörvényből már kikerült, de a parlament előtt fekvő, az Országgyűlésről szóló törvény ismét visszahozná a köztársasági elnök ezen jogosítványát. Eddig az államfőnek 15 napja volt arra, hogy alkotmányjogi szakértőivel megvizsgálja, nem ütközik-e az eléje küldött törvény az alkotmánnyal. Most erre mindössze öt napja maradt.

Az államfő továbbra is kezdeményezhet törvényeket, népszavazást, felszólalhat az Országgyűlésben, de a parlament bizottsági üléseire már nem ülhet be (ezzel a jogosítványukkal egyébként sem éltek az egymást követő államfők). Az új alkotmány szerint viszont már nem köthet a kormányra is kötelező nemzetközi szerződéseket, csak elismeri – miniszteri ellenjegyzéssel – ezek kötelező hatályát.

Kövér teljes jogú elnök

A januárban hatályon kívül került alkotmány szerint az államfő lemondása után őt helyettesítő házelnöknek teljesen meg volt kötve a keze. Semmilyen körülmények között nem oszlathatta fel az Országgyűlést. Nem emelhetett politikai vétót az eléje kerülő törvényekkel szemben, azaz nem küldhette vissza a jogszabályokat a parlamentnek. Nem kérhette az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg az Országgyűlés által megszavazott törvényeket. Ugyanakkor csak azoknak adhatott kegyelmet, akiket a bíróság jogerősen elítélt.

 

Mivel az új alaptörvényből ez kikerült, a Schmitt lemondása után az államfőt helyettesítő Kövér László lényegében teljes jogú köztársasági elnökként járhat el; kérdés persze, hogy élni fog-e ezen jogosítványaival.

Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén
Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén

Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Ennek a furcsa „közömbösségnek” az okát kutatjuk.

Hirdetés
19 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2012. április 10., 22:28 Bogyó és Babóca

Hagyómuki!
Nem hiszem hogy általánosítani kellene a tudjukkal, mivel sokan nem tudják hogy mivel is vádolják Bajnait. De arra sem jöttem még rá, hogy a hozzászólásainak mi köze van a cikkhez? Szerintem semmi és csak ideküldték munkaidőben terelni a témát, nehogy valami nagyon kínos előkerüljön.
De a bizonyítékokat elő lehet kapni és a bíróságra lehet menni velük. Mentelmi joga már úgysincs. Handó Tündi-bündi meg majd elintézi hogy "jó" bíróhoz kerüljön az ügy. De sajnos egyenlőre az a gond, hogy akik vádolták azoknak kellett több tízmilliót kifizetni Bajnainak (gondolom a Közgépen keresztül a 100x-t ellopták már azóta, szóval közvetettem megint az adóból kellet a semmire kidobni a pénzeket).
Amúgy Szili Katalin ugyanolyan kétes megítélésű lenne, mint most Áder vagy Kövér. Nem jó ha pártpolitikus lesz az új köztársasági elnök, mert a magyar nép jelentős része nem fogadná el Őt és ismét Orbán emberének tekintené. Pali bácsinál már láttuk hogy mennyibe nézték az átlagmagyarok. Pedig egykori olimpikonról van szó!

2012. április 10., 20:56 Gulyásné Kati

Ha én rám volna bízva én SZili Katalint választanám.

2012. április 10., 19:14 zemberek zembere

A képeken Handó és Darák kivételével az elmúlt 20 év nemzetvesztőit látjuk. Kivétel nélkül. Sólyom is nemzetvesztő, mert ő akadályozta meg annak idején, hogy az ügynökök nevei nyilvánosságra kerüljenek.
Vesszen mind !

@Hagyómiki:

Orbán fedőneve mi is volt a katonai szolgálata alatt?

2012. április 10., 19:00 prfgil

Nesze nekünk "Jogállamiság"! kérdezem én, akkor minek a köztársasági elnök? Ez nem "gyenge". Nem minősítem, mert a köztársasági elnök is ember és azok is akik választják. T. Képviselő Honfitársaim! T. Kormány! MENJETEK AZ OLVADÓ JÉGRE! Hagyjátok, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt! Mert ti alkalmatlanok vagytok rá! Egyébként jelezze e-mail címemre az a kormánytag vagy képviselő, aki tudja mi az, hogy "NÉPFELSÉG"! Az biztosan tisztában van azzal, hogy "a víz az úr!" Ezt akarja a Magyar Nemzet!

2012. április 10., 17:34 nemdoktor

Hagyómiki!

Én vevő vagyok a legmeredekebb ötletekre, ha nincsen benne logikai bukfenc, vagy nyilvánvaló ellentmondás.
Ebbe a patkányos dologban, meg van.
Pontosabban, nincs.
Említettem párszor, hogy bizonyos társadalmi megbízatásom folytán, van rálátásom a bűnözők lelkivilágara, ha ezt lelkivilágnak lehet nevezni.
Ezt a patkányos dolgot a fidesz kezdte terjeszteni. Mint ahogy azt is, hogy van aki SOHA nem hazudik és nincsenek megszorítások. Nekem valahogy hiteltelen mindenféle fideszes szarkavarás. Szíjártóról valahogy nem az igazmondás, logikus gondolkodás és hasonlók jutnak az eszembe.

A mondókám elején említett lelkivilágról.
Kedvelt stratégia, hogy zsarolnak elítélteket, más elítéltek azzal, hogy köcsög volt bent. Leginkább azokat, akik véletlenül sem.
Két-három évet töltött bent és úgy gondolta, hogy utána elfelejti az egészet, ahogy van. Addig, meg marad az, aki.
Pl. hetero.
Bemártani, meg persze bárkit be lehet.
Ugyan ilyen bemártás a patkány dolog is.
Elmondanám, hogy van olyan országgyűlési képviselő a fidesz soraiban, akit kurválkodásért és lincselésért, emberőlésért csuktak be.
Viszont a kgb juttatott nyugatra, hogy információkat szerezzen és adjon le a „szöktetése” fejében a disszidáltakról.
Egy ilyennek, érdekében áll, hogy bárkit bemártson.
Leginkább, olyanokat érdemes bemártania, akik nem törtek meg a rabság alatt.
Eddig a feltételezés.
Mint ahogy feltételezés hogy Göncz besúgó volt.
Ami, viszont tény és ellenőrizhető, az pedig az, hogy Göncz Árpás ÁLLAMFŐHÖZ méltón látta el az általa viselt hivatalt.
Innentől kezdve, bármi hiteltelen, amit rosszindulatún ráakasztottak.
Egyszerűen, nincsen jelentősége előéletének. Még ha lenne is, amit kizártnak tartok.

A kontraszt kedvéért ott van skiccpali.
Egész életében simlis volt és hivatala idején is az maradt.

A fentieket alapul véve, nekem és gondolom sok más embernek Göncz Árpás A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK.
Akit érdemes példaként állítani, mint akit követni érdemes.
Tettei és nem szavai alapján.

Hogy legyek egy kicsit talán patetikus.
A vitézséget nem szavakban mérik. Hanem, tettekben.

Ha már egyszer példa kell a magyarnak. Legyen ez a példa, Göncz Árpád.

Ettől, persze, mindenki azt hisz, amit akar.
Bizonyosság, meg nincsen az ügyben.

További 14 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Kormányt is buktathat Schmitt utódja - mit tesz majd az új elnök?




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Hirdetés
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X