„Azon túl, hogy a portás reggel bemegy és kinyitja az intézményeket, minden bizonytalan” – mondta a hvg.hu-nak Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról, hogy egy április 1-jén született kormányhatározat szerint a mindössze három és fél hónappal ezelőtt állami kézbe vett megyei múzeumok és könyvtárak a települési önkormányzatokhoz kerülnének május elsejétől.

Az országosan kétszáztizenkét intézmény fenntartói 2011 végéig a megyei önkormányzatok voltak, az év elején pedig állami tulajdonba kerültek. Az államosítást januárban még azzal indokolta az Orbán-kormány, hogy „az állami szerepvállalás megerősítésével a megyei önkormányzatok és intézményeik komoly lehetőséget kaptak, hogy húsz év nehézségekkel és kudarcokkal teli időszaka után megszabaduljanak az adósságcsapdától, a mindennapi működési gondoktól”.

Az áprilisi kormányhatározatban előirányzott változáshoz törvénymódosításra van szükség; a napokban kezdődtek az egyeztetések a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az egyes ágazatok között, a KKDSZ elnöke pedig úgy tudja, már a törvénytervezet is elkészült.

Veszélyes alternatívák

Az adósságcsapdából való menekülésre most mégis más utat jelölt ki a kormány, az azonban korántsem biztos, hogy a városi önkormányzatok finanszírozni tudják az intézmények fenntartását. A KKDSZ elnöke szerint két „őrült nagy veszély van”.

Az egyik, hogy a település eleve azt mondja, hogy nem tudja átvenni az intézményt, az fenntartó nélkül marad, majd megszűnik. A másik, hogy vállalja ugyan az átvételt, de nem tudja tartani a színvonalat. Ennek hosszú távú következménye szintén lehet, hogy az intézmény kivérzik, és be kell zárni.

Fazekas István

A múzeumoknak és a könyvtáraknak is három évre előre látniuk kéne a gazdálkodási tervüket a megfelelő működéshez, a többszörös fenntartócsere azonban komoly gondokat okoz a mindennapi működésükben. „Olyan káosz van, hogy az felfoghatatlan” – mondta lapunknak Földiák. „Gyökeresen felfordították az intézmények sorsát, majd egy kormányhatározattal töröltek egy három hónapos közjátékot” – tette hozzá.

Nem csiki-csuki

„A legnagyobb probléma az, hogy a kormány úgy vágott bele egy hihetetlen méretű, radikális átalakításba, hogy nem látja a végét, ezzel pedig az alap- és középfokú ellátást is veszélyeztetik” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium nevű, az önkormányzati szférával foglalkozó kutatóintézet ügyvezetője.

"Ez nem csiki-csuki" - tette hozzá az önkormányzati szakértő, aki szerint a kormány a reform kellős közepén kísérletezik olyan dolgokkal, amivel nem szabadna. Úgy véli, az is az átalakítás ellen szól, hogy nem lehet belőle pénzt megtakarítani, sőt drágítja a működést.

Kovács emellett azt mondja, a múzeumok és a könyvtárak esetében olyan identitásmeghatározó intézményekről van szó, amelyek hozzájárulnak az érintett területek helytörténetéhez is, és egy megye teljes lakosságát látják el. Ezért is lenne problémás, ha egy település érdekkörébe kerülnének, hiszen egy város elsősorban a saját közigazgatási határain belüli érdekeket veszi figyelembe.

Fideszes kritika

A határozattal kapcsolatban a kormányoldalról is érkeztek kritikus hangok. Trombitás Károly, a pécsi önkormányzat pénzügyi és gazdasági bizottságnak elnöke április elején a Pécsi Újságnak azt mondta: az ötlet egyenesen furcsa és irreális lenne, és pénz sincs rá a településeknél.

MTI / Oláh Tibor

A fideszes politikus a hvg.hu-nak megerősítette korábbi álláspontját, azzal kiegészítve, hogy a felvetés mégsem olyan irreális, hiszen kormányhatározat is született róla. „Mivel ezek az intézmények tágabb körben szolgálják ki az állampolgárokat, fenntartásuk nem tartozik a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé.”

Hasonló példaként említette a középiskolai kollégiumok fenntartását, amely szintén a települési önkormányzatok költséges, a helyi állampolgárok adóforintjaiból megoldandó feladata, mégsem ők használják őket, a kollégisták többsége más településről érkezik. Trombitás szerint ez a rendszer is igazságtalan.

A fideszes politikus azt sem tartja logikusnak, hogy amíg az iskolák állami fenntartásba kerülnek (a legfrissebb tervezet szerint a működtetést az önkormányzatok végzik majd), a megyei múzeumokat és a könyvtárakat rálőcsölik az önkormányzatokra. A bizottsági elnök szerint logikusabb lenne, ha járási, megyei, vagy állami fenntartásban lennének az érintett intézmények. Trombitás a hvg.hu-nak azt is elmondta: április eleje óta nem kaptak tájékoztatást az ügyben, és a költségvetés módosítását sem kezdeményezték még.

Ki az illetékes?

Egy változásokban érintett forrásunktól úgy tudjuk, az átalakításban az is közrejátszhat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nagyon drágának tartja a kormányhivatalok és a megyei intézményfenntartó központok apparátusának fenntartását. Megkerestük a szaktárcát a kérdéssel, de illetékesség hiányában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) irányítottak, ahol megtudtuk, hogy a kormány még mindig a "Jó Állam" kialakításán munkálkodik.

A KIM válaszlevelében azt írta, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok felállításával átláthatóbbá és gazdaságosabbá vált az államigazgatás működtetése. „Mind a feladatok tekintetében, mind az eszköz- és vagyongazdálkodás kérdésében jelentős racionalizálás kezdődött meg, amely már a kormányhivatalok működésének első évében jelentős eredménnyel járt és az állam lényeges megtakarítást ért el az új rendszer működtetésével” – olvasható válaszlevelükben.

„A kormányhivatali feladatellátást azonban nem érinti a megyei intézményfenntartó központok és az általuk fenntartott intézmények szervezeti átalakítása, miután azok elkülönült szervezetben, feladat- és hatáskörrel működnek” – teszik hozzá. A KIM válaszában azt is hozzáteszi: „2012 januárjában a létszámgazdálkodás tekintetében – a 10 százalékos létszámcsökkentéssel – is racionalizálás történt, így is elősegítve a hatékony, gazdaságos működést”.

Bánkuti András

A Nefmi még tárgyal

Mivel a kormányhatározat szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) együtt felel az átalakításért, megkérdeztük a Nefmit is, mi indokolja három hónap után az újabb átszervezést; mi garantálja, hogy az eladósodott önkormányzatok vállalni tudják az érintett intézmények fenntartását; ha pedig nem tudják vállalni, mi a menetrend. Arra is kíváncsiak voltunk, hol tartanak jelenleg az egyeztetések

A szaktárca válaszából kiderül, hogy a tárgyalások előkészítése folyik a minisztériumban, és számos kérdésben egyeztetés szükséges a társtárcákkal. Ahogy megfogalmazták: a közgyűjteményi, közművelődési intézmények helyzete – eltérő sajátosságaik miatt – nem feltétlenül rendezhető egységes szempontok szerint, a céljuk pedig az, hogy "a közgyűjtemények sajátosságaiknak megfelelő fenntartókhoz kerüljenek és így váljon hatékonyabbá az állami támogatás, és ezzel a gyűjtemények megfelelő színvonalon történő fenntartása".

A finanszírozást illetően azt írták, idén az új fenntartó az intézmény 2012. évre megállapított (ún. kincstári) költségvetésének az átadás időpontjába arányos részét kapja meg. Tehát ha például a megyei könyvtár megállapított költségvetése 2012-re 240 millió forint, akkor a július elsejével történő átvételkor az új fenntartója 120 millió forintos költségvetéssel számolhat.

A Nefmi szerint a következő években az önkormányzat az állami feladatellátásához járó támogatáshoz a feladatalapú finanszírozással fog jutni. Ez segít abban, hogy az önkormányzatok átvegyék a megyei múzeumok, könyvtárak feladatait, hiszen a finanszírozás a feladatra vonatkozik. Olyan feladatalapú finanszírozási rendszer kialakításán dolgoznak, amely követi az önkormányzati törvényben megfogalmazott elvet: „Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.”

"Az önkormányzat gazdasági erejéhez mérten járulhat hozzá a nyilvános könyvtári ellátás biztosításához és a kulturális örökség helyi védelméhez, ezzel emelve a helyi közszolgáltatás színvonalát, melynek hozadékát élvezni is fogja" - zárul a minisztérium válaszlevele.

Egy április elején kiadott közleményében a Nefmi azt írta: a kulturális kormányzat már 2011 végén is tisztában volt azzal, hogy a konszolidáció több lépcsőben történik, és hosszú távon ezek az intézmények nem maradnak az államnál.

Nem egyedi jelenség

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az állam nem csak a közintézmények fenntartásából száll ki, de az általános iskolák esetében is visszább lépett. A legújabb menetrend szerint mégis az önkormányzatok működtetik januártól az általános iskolákat. Az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át és azokat finanszírozza.

A közüzemi számlákat, a karbantartást és a felújítást tehát az önkormányzatok állják, az intézményfenntartásért, vagyis az osztályok számának meghatározásáért, a pedagógus-álláshelyek betöltéséért, az intézményvezetők kinevezéséért, illetve a pedagógusok munkájának ellenőrzéséért pedig az állam felel 2013. január elsejétől.