Több mint hat és fél éves múltra tekinthet vissza a hvg.hu NetHangulat index. Ez idő alatt rengeteg látványos emelkedést, mélyrepülést, fordulópontot jegyezhettünk fel. Az egyik legutóbbi fordulatot a 2010-es országgyűlési választások hozták, hiszen a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként két éve április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. A következő fordulat tavaly novemberben következett be, arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt a netes közhangulatra. 

Az index ettől kezdve hónapról hónapra alacsonyabb értéket vett fel, az év végére pedig már csak 13 ponton állt, amely 27 ponttal múlta alul a választások utáni értéket, és mindössze 3-mal volt magasabb, mint az eddigi abszolút minimum (amely a Gyurcsány Ferenc távozását követő kormányfőkeresés időszakához kötődik). 

Ez a negatív tendencia tört meg januárban, és az év első negyedében a tavaly évvéginél rendre magasabb indexértékeket mértünk. Április végére azonban ismét csökkenést – ráadásul jelentős, 3 pontos visszaesést – tapasztaltunk, így a mutató jelenleg ugyanúgy 13 ponton áll, mint decemberben. Az internetes közhangulat a választások óta még nem volt ennél rosszabb; sőt az index 10 ponttal alulmúlja a 2010-es választások előtti értéket is. 

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt:

Általában milyennek látja a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? 

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt hat évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A választások előtt márciusban 81 százalék volt a pesszimisták aránya, májusban viszont csupán 58 százalék. Legutóbbi mérésünkkor 90 százalék gondolta úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, és mindössze 7 százalék volt ellenkező véleményen.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? (%)

 A férfiak (19 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (13 pont), ugyanakkor az egyes életkori csoportok, illetve a különböző településtípusokon élők hangulatában már nem figyelhető meg számottevő különbség.

Áprilisban az index leginkább – az általában optimistább – férfiak körében csökkent, így már esetükben is alig mérünk magasabb (14 pontos) értéket, mint a nők körében (12 pont). Bár az ötven felettiek kevésbé borúlátók, mint a fiatalabbak, igazán jelentős eltérés nem figyelhető meg az egyes életkori csoportok között,ahogy a különböző településtípusokon élők hangulatában sincs számottevő különbség.

 Egy év múlva még rosszabb lesz 

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. 

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. 2011 jelentős részében 25 pont körüli értéket mértünk – ehhez képest novemberben következett be egy nagyobb törés, amikor 3 pontot esett az index, majd decemberre újabb egy pontos csökkenést regisztráltunk, így az év végén 21 pontra esett. Januárban ennek a mutatónak is nőtt az értéke 3 ponttal, ám ez a növekedés átmenetinek bizonyult. Jelenleg 22 ponton áll az index, éppen azon a szinten, mint március végén. Az internetezők mindössze a demokrácia működését látják kicsit rosszabbnak, mint egy hónappal korábban, a többi területen az elmúlt egy hónapban nem észleltek változást. 

Változást várnak ugyanakkor egy éves viszonylatban, ráadásul negatív irányút, amire ebben az évben még nem volt példa. A jövőbeli várakozásokra vonatkozó index 20 ponton áll, 2 ponttal alacsonyabban, mint az aktuális mutató, ami arra utal, hogy a netpolgárok nemhogy nem bíznak az ország állapotának javulásában, hanem ellenkezőleg: a helyzet kismértékű romlására számítanak. A gazdasági helyzet javulásában ugyan még bíznak (bár már itt sem feltételeznek komoly előrelépést), mint ahogy nemzetközi megítélésünkben is várnak pozitív fejleményeket, ugyanakkor minden más területen (közlekedésben, egészségügyben, szociális ellátásban) a helyzet rosszabbodását valószínűsítik.  

 Fogyóban a személyes optimizmus

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Ellentétben az országindexszel, a személyes helyzetre vonatkozó mutató hat év alatt egyetlen alkalommal sem vett fel kifejezetten alacsony értéket – többnyire a 40-50 közötti tartományban mozgott, és legalacsonyabb értéke is meghaladta az országindex maximumát. Április végére azonban ennél az indexnél is 2 pontos csökkentést mértünk, és története során először került 40 pont alá.

Úgy tűnik tehát, hogy az ország helyzetében tapasztalható negatív változásokat az internetezők egyre inkább kezdik saját bőrükön is érezni. Ennek ellenére személyes helyzetükben még mindig számítanak némi javulásra, igaz már korántsem olyan mértékűre, mint az elmúlt két hónapban. Márciusban a jövőbeli várakozásokat jelző index még 5, áprilisban már csak 2 ponttal haladta a jelenlegi helyzet indexét. Az átlaginternetező az új adókról szóló hírek ellenére még mindig anyagi helyzete kismértékű javulására számít egy éven belül.

Kezdünk újra bízni az unióban

Az elmúlt hónapban egyetlen intézmény bizalmi indexe sem változott a hibahatárt meghaladó mértékben. Érdemes azonban kiemelni az Európai Uniót, hiszen ennek a szervezetnek a presztízse februárra jelentősen csökkent, az elmúlt két hónapban viszont valamelyest nőtt (áprilisban 2 tizedponttal), így újra az élbolyban található.

Márciusi mérésünk még azelőtt készült, hogy lezárult volna Schmitt Pál doktori címével kapcsolatos vizsgálat eredménye, az áprilisira pedig természetesen már a volt államfő lemondását követően került sor. A jelenlegi érték 2 tizedponttal alacsonyabb, mint a március végi, ugyanakkor az elmúlt egy hónapban ez a mutató minden bizonnyal komolyabb ingadozáson ment át. Kérdés, hogyan alakul majd a köztársasági intézmény iránti bizalom az új államfő beiktatása után.

Intézmények bizalmi indexe (1-10 skálán)

A felmérést az NRC 2012. április 23. és 27. végezte ezer internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.