„Az ügyészséghez vezényelt rendőrök minden bizonnyal rendszeresen informális csatornákon jelentenek a belügyminiszternek és a felső rendőri vezetésnek” – írta a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF) címzett levelében a korrupciós botrányban gyanúsított egyik rendőri vezető, Kalmár Tamás ügyvédje. Arató György azt követően fordult az ügyészséghez, hogy megtudta, a KNYF-en az általuk indítványozott tanúkat (akik vezető beosztású rendőrök) olyan rendőrök hallgatják ki, akiket elvileg a nyomozás támogatására rendeltek át. Ez pedig (tekintettel a rendőrség hierarchikus szervezetére), "felveti, hogy mennyire tudnak elfogulatlanul eljárni a nyomozásban", ráadásul "nem zárható ki, hogy az illetők informálisan jelentenek Pintér Sándornak".

Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét másik három rendőrrel – Gulyás Imrével, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának vezetőjével, az ezen belül működő speciális ügyek osztályának irányítójával, Hopka Lajossal és a BRFK Információs Főosztályának felderítő nyomozójával, Koblencz Attilával – együtt bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség.

Kalmárék ezért abban bíznak, hogy indokaik alapján az általuk kért tanúk meghallgatása előtt "a nyomozásban részt vevő valamennyi rendőrt, akiktől nem várható, hogy az ügyet elfogulatlanul ítélik meg, kizárják".

Kalmár Tamást rendőrök kísérik ki a tárgyalóteremből június 6-án

MTI / Lakatos Péter

Arató György a hvg.hu-nak azt mondta, továbbra sem tudják, miért nyilvánították bűnszervezet tagjává Kalmárt (aki tagadta, hogy ismerné a másik három vádlottat), az ügyészség érvelése továbbra is csak általánosságokat tartalmaz. "A KNYF még az állítólagos illegális rendőri védelemben részesülő szórakozóhelyeket sem tudta felsorolni" – mondta a védő. Ügyvédje szerint Kalmár Tamás azt sem értette, hogy az ügyészség miért gondolja, hogy a helyek bezáratása a rendőrök feladata lett volna, hiszen "az ozorai fesztivállal kapcsolatban is kiderült, hogy arra csak a jegyző a jogosult".

Arató György szerint védence biztos benne, hogy az ügyészség "nemhogy bizonyítani, de megállapítani sem tudja, hogy főosztályvezetői beosztását felhasználva kinél – rendőr, tűzoltó vagy társhatóság illetékese – hogyan, milyen módszerrel – megtévesztés, befolyásolás, vesztegetés – érte el, hogy V. László érdekeltségeit ne ellenőrizzék". Kalmár Tamás ezt "hangulatkeltésnek" tartja, amire hivatkozva előzetesben tarthatják őt, csakúgy, mint az ügyészség három hónapja minden beadványában szereplő kijelentését is, hogy „a rendelkezésre álló adatok alapján a bűncselekmények és az elkövetők számának jelentős mértékű bővülése várható".

A Belügyminisztérium megkeresésünkre csak annyit közölt, nem kommentálnak ügyvédi értesüléseket. A Központi Nyomozó Főügyészség azt válaszolta lapunk kérdésére, hogy az Arató György által beterjesztett – több száz rendőrt felsoroló – meghallgatási indítványt "nem kötelesek azonnal elbírálni". Azt ugyanakkor elismerték, hogy rendőrök segítik az ügyészeket a nyomozásban. Az elfogultsági panasz elbírálása még tart.