Paczolay: "a jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni"

2013. január 27., vasárnap, 11:39
Szerző:


Címkék: ; ;

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő - többek között erről beszélt az MTI-nek Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, aki szerint ugyanakkor a pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa.

Az "alaptörvény" kifejezés olyan alkotmányfelfogást tükröz, amelynek alapján az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI-nek.

Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető - hangsúlyozta az Ab elnöke.

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte, hogy az Ab feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület - szögezte le az Ab elnöke.

A köztársasági elnök választási regisztrációra vonatkozó indítványa nyomán idén meghozott határozattal összefüggésben Paczolay Péter kifejtette: a határon túl élő magyar állampolgárok regisztrálása szükséges lehet, de ez önmagában nem teszi indokolttá a jogintézmény általánosan kötelező bevezetését a magyarországi lakóhellyel rendelkezők részére. Az Ab nem a cél, hanem az eléréséhez igénybe vett eszköz alkotmányosságát vizsgálta.

Az Ab elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni. A határozat bőven hagy mozgásteret a jogalkotónak, hogy megnyugtatóan és alkotmányosan rendezze a kérdést. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az Ab tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak - jelentette ki Paczolay Péter.

Nem politikai szereplő

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő - fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa. Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosításokkal vagy a döntések tiszteletben tartásával. Szlovéniában például megpróbálták belefullasztani az alkotmánybíróságot az ügyek áradatába, Ukrajnában pedig a törvényhozás nem adott lehetőséget a megválasztott alkotmánybíráknak, hogy esküt tegyenek és megkezdjék munkájukat. Nyugat-Európában azonban a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt, nem próbálja különböző trükkökkel ellehetetleníteni az intézményt. A fejlett demokratikus jogállamokban az alkotmányos kultúra kikezdhetetlen eleme az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása - mondta az elnök.

Az alkotmányozó hatalommal rendelkező politikai erő számára nagy a kísértés, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésekre rutinszerűen úgy reagáljon, hogy bizonyos kérdéseket kivon a testület hatásköréből, és alkotmányos védelem alá helyez, ahogy ez Magyarországon az elmúlt két évben megtörtént például a különadó vagy a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági megsemmisítése után - emlékeztetett Paczolay Péter, aki szerint a pénzügyi, adózási tárgykör feletti alkotmányossági kontroll szinte teljes felszámolása nem helyeselhető.

Hozzátette: a politikai erők más esetekben oly módon állíthatják nehéz helyzet elé az Alkotmánybíróságot, hogy nem vállalják fel a rájuk háruló felelősséget egy adott kérdés eldöntésében, inkább áttolják a problémát a testület asztalára.

Az Ab hatásköreivel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az actio popularis, az Ab-hez fordulás minden állampolgárt korábban megillető joga megszűnt, de nem következett be az, amitől sokan tartottak, hiszen a fontos ügyek azóta is eljutnak a testülethez. Így volt ez például az egyházügyi törvény, a hallgatói szerződések vagy a bírák nyugdíjazásának ügyében. Az Ab törvényhozásikontroll-funkciója tehát továbbra is működik - szögezte le. 

A jelenlegi szabályozásban az ombudsman Ab-hez fordulásának lehetősége az alkotmányos rendszer egyik alapvető jogintézménye. Ennek köszönhető, hogy nem árasztják el magánszemélyektől származó, egyenetlen szakmai színvonalú indítványok az Ab-t, ami az intézmény hatékony működését óhatatlanul veszélyeztethetné. Az alapvető jogok biztosa és hivatala a szerepköréből adódó társadalmi érzékenységgel és valóságismerettel érzékeli, melyek a leghangsúlyosabb alkotmányos dilemmák, és azokat szakszerűen előkészítve az Ab asztalára teszi. Tavaly az ombudsman 24 utólagos normakontroll-indítványt nyújtott be az Ab-hez - összegzett Paczolay Péter.

Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén
Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén

Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Ennek a furcsa „közömbösségnek” az okát kutatjuk.

Hirdetés


Paczolay: "a jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni"




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Hirdetés
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X