"Az Európa Tanács észrevételeiről a kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a javaslat a médiahatóság független feladatellátásának garanciáit tovább erősíti" - indokolta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a médiatörvény módosításáról szóló javaslatot, amit pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek.

A javaslat több apróság mellett két lényeges ponton változtatna a sokat vitatott médiatörvényen: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét - aki egyben a Médiatanács elnöke is - a jövőben nem a miniszterelnök nevezné ki, hanem a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök. A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kellene egyes szakmai szervezetekkel, de a jelölés joga az övé marad.

A másik fontos változtatás az lenne, hogy az NMHH elnökét kilencéves mandátuma lejárta után nem lehetne újraválasztani. A Médiatanács tagjait viszont másodszor is megválaszthatná a parlament, ha megbízatásuk nem felmentéssel vagy kizárással szűnt meg. A javaslat pontosítja azt is, hogy milyen végzettséggel, illetve szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a tagoknak.

Kisebb jelentősége van annak a módosításnak, amely szerint a tévék és rádiók hírműsorainak a jövőben csak „kiegyensúlyozottan” kellene tájékoztatniuk, a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen és tárgyilagosan” jelzőket törölnék a törvényből, mert "a nemzetközi megítélés szerint" értelmezési problémákhoz vezethetnek.

A strasbourgi székhelyű, az EU-tól függetlenül működő Európa Tanács régóta vizsgálja a magyar médiaszabályozást. Daniel Höltgen, az Európa Tanács szóvivője január végén a hvg.hu-nak azt mondta: a magyar kormány végig „teljesen együttműködően” viselkedett a vizsgálatok alatt. A kormány korábban még látványosan negligálta a szervezetkifogásait is, egyszerűen "magánvéleménynek" nevezve azokat.