„Nagyon remélem, hogy nincs köze a szavazás elhalasztásának ahhoz, hogy a pártunk képviselői hangosan tiltakoztak a földtörvény szavazásakor” – mondta a hvg.hu-nak Schiffer András arról, hogy az LMP frakcióalakítását lehetővé tévő házszabály-módosítás a héten lekerült a parlament napirendjéről.

A parlament alkotmányügyi bizottsága június közepén döntött úgy, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) határozatát figyelembe véve javasolja a házszabály módosítását, és lehetővé teszi, hogy 12 főnél kevesebb képviselő is alakíthasson frakciót. Ha az Országgyűlés még a tavaszi szezonban megszavazná a javaslatot, akkor az LMP-nek szeptember 1-jétől lehetne újból képviselőcsoportja.

Az Országgyűlés fideszes többségű testülete több hétig halogatta a döntést: Schiffer András még május elején jelezte a parlament elnökének, hogy az Ab döntése értelmében hét társával újból megalakítanák a képviselőcsoportjukat, de Kövér László a bizottság véleményét kérte. A testület május 10-re ígérte a javaslatát, de csak júniusban vette elő az ügyet, így a nyárra már nem alakulhatott meg a frakció, és az állami támogatáshoz sem juthattak hozzá az LMP képviselői.

„Pedagógiai okokból”

A párt három képviselője, Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett egy „Földfosztást helyett földosztást!” feliratú molinó kifeszítésével és megafon használatával tiltakozott a földtörvény megszavazása ellen múlt pénteken, és egy kis talicskában földet tettek Orbán Viktor asztalára. (Úgy tudjuk, a miniszterelnök csodálkozó mosollyal fogadta a gesztust.) Ezért a házelnök tiszteletdíjuk egyharmadának megvonását kezdeményezte: Osztolykán Ágnestől 154 600 forintot vonhatnak le, míg a másik két képviselőtől 131-131 ezer forintot. Szél Bernadett a hvg.hu-nak azt mondta, megkapta Kövér levelét, amelyben a büntetés mértékéről értesítették: valóban a korábban bejelentett összeget vonják meg tőlük. Az LMP-s politikusok korábban azt mondták, az ügyben, ha kell, akkor a strasbourgi bíróságig is elmennek.

Tiltakozó LMP-sek a parlamentben – körmöst kaptak

MTI / Soós Lajos

Ezzel egy időben a Jobbik képviselői – három politikusuk kivételével – egy nagy méretű, „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinóval az elnöki pulpitusra vonultak, és a levezető elnök többszöri figyelmeztetése ellenére sem hagyták el, és percekig azt skandálták, hogy „Hazaárulás! Hazaárulás!”, miközben Novák Előd az elnöki csengőt rázta. Az elnöklő Latorcai János kénytelen volt elhagyni a pulpitust, és név szerinti szavazást sem tudtak elrendelni (ezért az ellenzék szerint szabálytalan volt a szavazás, és Áder János köztársasági elnök beavatkozását kérték).

„Pedagógiai okokból” vették le a napirendről az LMP-frakció újraalakításáról szóló parlamenti határozati javaslatot – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egyik vezetője. A politikus szerint a Fidesz-frakcióban többen is felháborodtak az LMP akcióján a földtörvény megszavazásakor. „A körülöttem ülő képviselőtársaim közül többen is felháborodtak, és azt mondták hangosan, hogy ha az LMP ilyen velünk, akkor mi miért is akarjuk nekik visszaadni a frakciót” – mondta egy fideszes képviselő.

Pedig a frakció megszünését eredményező februári pártszakadás után a LMP-ben maradt képviselők már nagyon örültek az Ab, és az alkotmányügyi bizottság döntésének. A javaslat megszövegezése után Ertsey Katalin a Facebook-on, Sólyom Lászlót idézve így ünnepelte a döntést: "A tisztesség hosszú távon megéri". A már idézett pártvezető is azt mondta, nekik is sokan szóltak, így – a hangulatot érzékelve – úgy döntöttek, a két héttel meghosszabbított ülésszak miatt amúgy sem túl motivált frakció idegeit nem borzolják tovább azzal, hogy még ezt is megszavaztatják velük. „A politikai döntés ugyanakkor a Fidesz elnökségéé, ez pedig továbbra is érvényben van, lesz frakciója az LMP-nek, de most jegelni kell a témát egy kicsit, már csak azért is, hogy 'érezzék a törődést' az LMP-sek” – mondta.

Októbertől?

Információink szerint a – napirendet előkészítő – szerdai házbizottsági ülésen nem került elő a téma, tehát nagy valószínűséggel a jövő héten záruló parlamenti szezonban már nem lesz szavazás róla. Így leghamarabb a határozatot az őszi ülésszak első napján fogadják majd el, ez azt jelenti, hogy október 1-ével alakulhat meg az LMP-frakció. „Ne gondolja már azt a Fidesz, hogy ’pedagógiai’ eszközként használhatja az Alkotmánybíróság által is megállapított jogunkat a frakció alapításához. Nyilvánvalóan nem fogunk másképp viselkedni ezután sem, nem is értem, miért gondolja ezt Kövér László, ráadásul ők viselkednek maffia módjára” – mondta Vágó Gábor. A képviselő szerint mivel havi 1-2 milliós bevételkiesést jelent a pártnak, hogy nincs frakciója, őszi programjaik tervezését ellehetetlenítheti, hogy nem tudják, ezzel a pénzzel végül is gazdálkodhatnak-e, vagy sem, de parlamenti felszólalásaikat is befolyásolja a lebegtetés.

Ugyanakkor volt olyan LMP-s politikus, aki megértőbb volt, bár ő is hangsúlyozta, hogy a „pedagógiai módszerekre” való hivatkozás, „minden határon túlmegy”. A neve elhallgatását kérő képviselő szerint látható, hogy a fideszesek a szezon elhúzódása miatt – melyet a kormánypártok újabb és újabb javaslatai miatt kellett megnyújtani – nagyon bosszúsak, szinte „lehetetlen összeszedni őket”, nem lenne meg a kétharmad.

Fogadjisten 

A Fidesztől korábban sem állt távol a politikai bosszú. Ennek egyik emlékezetesebb példája az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása. Erre azután került sor, hogy 2010. október 26. után az Ab elmeszelte a – a kormánypárt retorikája szerint – „pofátlan végkielégítésekre” kiszabott 98 százalékos különadót. A döntés kétség kívül nagy politikai pofon volt a kormánypártnak, amely már ellenzékben, a BKV-botrány kirobbanása után kommunikációja egyik központi témájává tette, hogy az adóval gyakorlatilag megszünteti a gyakorlatot. Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata nem is titkolt felháborodást keltett a Fideszben, és napokkal később jött is a válasz: Lázár János egyéni képviselői indítványban a testület hatásköreinek megnyirbálását javasolta, kimondva például, hogy az Ab nem dönthet olyan ügyekben – így adóügyekben –, amikről népszavazást sem lehet kiírni.

Felvonul az Alkotmánybíróság – pofozóbábuk

MTI / Szigetváry Zsolt

A javaslat  indoklásában Lázár János úgy fogalmazott, hogy „a jogállam megszilárdulásával az Alkotmánybíróság ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált”, az akkori fideszes frakcióvezető nyilatkozataiban még hozzátette, hogy az Ab döntése „számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon", és a módosításra szerinte azért is szükség volt, hogy az Ab ne dönthessen az államosított nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Szijjártó Péter szóvivő is arról beszélt, hogy „új korszak van” a választások óta, ehhez pedig nem lehet a régi alkotmányt alkalmazni.

A jogkörök szűkítése után többször előfordult, hogy az Ab döntését úgy írta felül a Fidesz és a KDNP kétharmados többsége, hogy a testület által kifogásolt passzusokat bepakolták az alkotmányba, melyhez az alkotmánybírók már nem nyúlhattak hozzá. 2011. december közepén kiszivárgott az Ab-ről, hogy az egyházügyi törvény megsemmisítésére készül. Mire hivatalossá vált a döntés – néhány óra alatt –, megszavazta a parlament, majd aláíratták Schmitt Pál államfővel is a törvényt visszavonását, és passzusait változatlanul bepakolták az átmeneti rendelkezésekbe (amit az Ab szintén megsemmisített). Végül a régi és az új alaptörvény közti átmenetet biztosító – az Ab szerint számos oda nem illő passzust tartalmazó – törvényt is kihúzta az alkotmányvédő testület, erre a Fidesz felvetette a parlamentben, hogy tiltsák meg az alkotmánybíráknak, hogy a régi – például Sólyom László Ab-elnöksége idején született –, precedensértékű határozataira, döntéseire hivatkozhasson. Ezt végül felpuhították, a negyedik alkotmánymódosításba már az került bele, hogy a határozatok hatályukat veszítették. Ám ettől függetlenül az Ab legutóbb úgy döntött, indokolt esetben mégis felhasználja a régi határozatokat.   

Kritikátlanítás

Rosszabbul járt az Alkotmánybíróságnál az adatvédelmi ombudsman. Jóri András 2011 tavaszán kifogásolta a nemzeti konzultáció, levelezés adatkezelési gyakorlatát: éles vitába keveredett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, azzal vádolták egymást, hogy a másik nem mond igazat (ebből még bírósági per is lett, amit Jóri elveszített). Végül az adatvédelmi ombudsmani hivatalt a közjogi rendszer átalakításával megszüntették – ebben az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen – és létrehozták helyette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, melynek élére a miniszterelnök javaslatára Péterfalvi Attilát nevezte ki az akkori államfő.

Szintén kritikus volt a kormánytöbbséggel, illetve az alaptörvény tervezetével Fülöp Sándor zöldombudsman. Végül a Fidesz alkotmányozói úgy döntöttek, hogy hivatalát lefokozzák, és az általános parlamenti biztos helyettese lesz – Fülöp tiltakozásul lemondott. Idő előtt kellett távoznia Baka András főbírónak is.

Baka és Fülöp – nem volt maradásuk

Túry Gergely

A hvg.hu-nak távozása előtt több befolyásos fideszes politikus is elismerte – persze név nélkül nyilatkozva –, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének kritikái miatt kell távoznia. A források szerint Baka akkor haragította magára a kormánypárti jogász-szakpolitikusok egy részét, amikor a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentése ellen tiltakozva – több bírósági vezetővel együtt – 2011. április 15-én aláírta az Európai Unió nyilvánosságához címzett levelet, mely „a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a nagyobbik kormánypárt törvénytervezetét. A bírósági igazgatás átalakításával végül megszüntették az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, melyet Baka elnökölt, helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt – élére Handó Tünde, Szájer József felesége került –, a Legfelsőbb Bíróságot pedig átkeresztelték Kúriára, melynek úk elnöke Baka helyett Darák Péter lett. 

Legyalult bizottság

Hasonlóan nyilvánvaló volt a politikai bosszú a Fidesz részéről, amikor 2011 tavaszán legyalulta a Tárcaközi Földrajzinév-bizottságot. Az akadémikusokból álló testület azután kapott komoly szerepet, hogy a NER kiépítésén fáradozó kormánypárt sorra kezdte megváltoztatni korábbi közterek, intézmények nevét. Erre a sorsra jutott a Ferihegyi Repülőtér is, a kormány javaslata szerint Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett volna az új neve. Az ügyben azért kikérték a tanácsadó testület véleményét is, de a bizottság nem volt hajlandó rábólintani a kormányjavaslatra, hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér-Ferihegy elnevezést indítványozta.

Dutkó András, a bizottság vezetője az Indexnek elmondta, a két név között lényegi különbség, hogy a testület által támogatott verzióban benne maradt a Ferihegy védendő földrajzi név is, aminek az elhagyása nem lenne szerencsés. A kormány által javasolt névvel probléma, hogy „tulajdonképpen egymás mellé szórt tulajdonnevek halmozásából áll, ami így valószínűleg nem is tud elterjedni a köznyelvben”.

Dutkó András arról is beszélt, úgy hallották, a kormány válaszképpen megpróbálja ellehetetleníteni a testület működését. Félelmei hamar beigazolódtak: alig tíz nappal később megjelent a rendelet, amely szerint a kormány egyedi döntésekkel gyakorlatilag bármit bármire átnevezhet. A bizottság megmaradt ugyan afféle tanácsadó testületnek, de a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerül, így korábbi tagjainak megszűnt a mandátuma. A hivatalos indoklás itt sem köntörfalazott: "a kormánytisztviselők támogassák a kormány kinyilvánított és egyértelmű kérését”.