szerző:

Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség – mondta a miniszterelnök a The Wall Street Journal európai kiadásában pénteken megjelent interjúban. Orbán beszélt a demokráciafelfogásáról, a közmunkaprogramról, és az EU kérdéseiről is.

Az ilyen politikára mondják az emberek, hogy unortodox. Pozitívabb szemlélettel nézve innovatív és célirányos – tette hozzá Orbán Viktor. A kormányfő szerint a nagy cégek általános, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát akarnak, de erre válságkezelés idején nincs mód. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2002-ben még Közép-Európa élvonalában volt, 2010-re viszont a leggyengébb lett. Közölte: amikor átvették az ország irányítását, világos elképzelésük volt arról, miként győzzék le a válságot, hogyan tegyék Magyarországot versenyképessé.

Orbán Viktor azt mondta, hogy 2010-ben az államadósság még növekedett, ma viszont csökken, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A külkereskedelem ugrásszerűen növekszik, a külső fizetési mérleg pozitív, ami "nagyon értékes válság idején".

2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát – tette hozzá.

©

A miniszterelnök kijelentette: a magyarok kötvényeket vásárolnak, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság növekszik. Elmondta, hogy amikor hivatalba lépett, 1,8 millió adófizető volt, most 4 millióhoz közelít a számuk. A jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek. A gazdaság ismét növekszik – mondta a kormányfő.

Ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk – jelentette ki.

"Ismét fel fogunk zárkózni Közép-Európához, ez fontos. Európa jövője ugyanis Közép-Európa", mivel a térség nélkül nem lenne növekedés az unióban – jelentette ki.

"Az irányítás számít"

A kétharmados parlamenti többséggel összefüggő kérdésre azt mondta: sokat számít, hisznek-e az emberek a nemzeti intézményekben. Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. Különösen fontos ez olyankor, amikor az európai intézményekbe vetett bizalom mindenütt csökken. Bizalom nélkül ez egy vezetési probléma, és végső soron demokráciaprobléma – közölte a miniszterelnök.

Hozzátette: az emberek bírálják a kormányt, de senki nem mondja azt, hogy Magyarországnak nincs vezetése, ami válságos időkben fontos. A kétharmados többség előfeltétele a jó vezetésnek ebben a válságban. A kétharmados többség alapvető fontosságú, és jól használtuk fel – mondta Orbán Viktor. Rámutatott: kormányának gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette.

Ha nem akarjuk, hogy a gazdasági válság politikai válságba forduljon, meg kell védeni a középosztályt. A kultúrára, a sportra és a tudományra fordított kiadások nagyobbak, mint az elmúlt 20 évben bármikor, és mégis sikerült kijutnia az országnak a túlzottdeficit-eljárás alól – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta: Magyarország rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a válságból kijusson. Hozzátette: mivel a Fidesz támogatottsága, dacára a nehéz időknek, meglepően jól tartja magát, van esélyük a győzelemre a következő választáson is.

"Azt hiszem, az irányítás számít. Három évvel ezelőtt az volt a benyomás, hogy a baloldali-liberális kormány a vezetés hiányában esett szét. Az embereknek érezniük kell, hogy a vezetők törődnek velük, odafigyelnek gondjaikra" – mondta a kormányfő. Ez a kormány ezt teszi: megpróbál segíteni azokon a családokon, amelyek súlyos devizaadóssággal, vagy magas rezsiköltséggel küszködnek – fűzte hozzá.

"Az élet nagyon nehéz itt"

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy kormányzása alatt fogadták el "Magyarország első demokratikus alkotmányát", amely kimondja: a gazdaság a munkán és a vállalkozás szabadságán alapul, és megköveteli a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetést, valamint korlátot szab az államadósságnak.

Erről nem sokan beszélnek. A nemzetközi bírálatok az olyan puha témákra összpontosulnak, mint a család meghatározása, az emberi jogok és a média. Az élet nagyon nehéz itt, a munkanélküli segély csak három hónapig tart, utána nincs semmi – jelentette ki Orbán Viktor.

A közmunkáról szólva elmondta, hogy aki azt elutasítja, nem kaphat szociális segélyt. "Kísérletet teszünk arra, hogy az alanyi jogú juttatásokon alapuló társadalmat érdemeken alapuló társadalommá változtassuk. Nagyon közel vagyunk hozzá. Az ilyen átalakulás nagyon bonyolult. Már csak az maradt hátra, hogy kiderüljön, ezt megvalósítva is lehetséges-e választást nyerni" – közölte a kormányfő.

Orbán Viktor az interjúban olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását. "Ez egy igazi kihívás, nem olyasmi, mint egy bürokrácia újjászervezése. A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt. Tulajdonképpen három alkalommal adatott ez meg nekem. Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám" – közölte.

"Erős nemzeti vezetők kellenek"

Az EU-ról szólva kiemelte, hogy azt a nemzetállamok tevékenységének összehangolására hozták létre. Ebből kifolyólag finomra hangolt, bonyolult intézményi felépítménye van. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak intézményi vezetése van. "Ha a dolgok jól mennek, az intézmények kielégítik az emberek vezetés iránti igényét. Ha viszont válság van, nem az intézményekben, hanem az emberekben bíznak. Olyanokra van szükség, akik megmondják, hogy kockázatos döntéseket kell hozni, cselekedni kell, és azt mondják az embereknek, kövessetek" – jelentette ki Orbán Viktor. Most erős nemzeti vezetők kellenek, erős vezető személyiségekre van szükség – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, mikor csatlakozhat Magyarország az eurózónához, Orbán Viktor kifejtette: szeretné kihasználni annak előnyeit, hogy az ország még nem vezette be a közös valutát. Az egyetlen racionális megközelítés, hogy Magyarország a saját, célzott politikáját kövesse – jelentette ki, emlékeztetve, kétharmados döntés kell ahhoz, hogy ne a forint legyen Magyarország fizetőeszköze. Ez garantálja, hogy ez az ügy ne váljon megosztó kérdéssé – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Magyarország belépése az eurózónába nagyban függ majd attól, hogy mennyire működik jól az új, integrált eurózóna.

A haladás helyett Isten irányít

A Tavares-jelentést érintő kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: nagyon veszélyes az Európai Parlament eljárása, amely véleménye szerint nem más, mint egy bürokratikus birodalom rejtett kiépítése. Arra is kitért, hogy a magyar kormány az unióhoz képest néhány alapelvről "egész más nézeteket vall".

"Az a kérdés, hogy együtt tudunk-e élni ugyanabban a politikai rendszerben olyanokkal, akiknek ennyire különböző meggyőződéseik vannak" – mondta Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette: az európai politikai gondolkodás fővonalát ma a haladás képzete határozza meg. A magyar kormány ezzel szemben abban hisz, hogy Isten teremtényeiként élünk, és nem gondolja, hogy létezne bármiféle célkitűzés Európa történelme számára. "Az európai politikai gondolkodás fővonala szerint el kellene hagynunk a gyökereinket. A gyökereket a szabadság ellenségeinek tartják. A gyökereink nélkül azonban elvesztünk" – hangsúlyozta.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a főáram szerint a magyar kormány hozzáállása nem modern, nem európai. Ő azonban úgy látja, hogy azok az értékek és hagyományok, amelyeket kormánya védelmez, európai értékek. Elmondta, hogy kész megvitatni ezeket a kérdéseket, de nem olyan módon, hogy a politikai gondolkodás fővonala határozza meg, mi a modern vagy az európai. A miniszterelnök elmondta: gyűlöletet érzett az Európai Parlamentben, amikor részt vett a Tavares-jelentéssel foglalkozó strasbourgi ülésen.

"Nem racionális érvet adtak elő. Sokkoló élmény volt, mint egy inkvizíció. Ami a Tavares-üggyel történt, az idegen az EU kultúrájától" – fogalmazott. Hozzátette: hogyan lehetséges, hogy egy ügyben ugyanaz a csoport lehet ügyész és bíró is egyben.

Keleti nyitás és ázsiai demokrácia?

A WSJ azon felvetésére, hogy a "keleti nyitás" jegyében a magyar kormány a jövőben vajon egyre inkább az ázsiai demokrácia-modellekből fog-e meríteni, Orbán Viktor leszögezte: az ázsiai demokrácia-modell nem hozható kapcsolatba a magyar demokráciával, mert a kereszténységen alapuló demokráciák mindig különböznek a nem kereszténységen alapuló demokráciáktól.

"A mi felfogásunkban a demokrácia két kulturális alapelvre támaszkodik: az első az, hogy Isten teremtett bennünket a saját képmására, a második pedig, hogy ebből adódóan bűn annak elpusztítása. Az ázsiaiaknak más alapelveik vannak, ami érdekes és izgalmas kérdés, de mintaként nem szolgálhat számunkra" – mondta.

©

A miniszterelnök hozzátette: amikor keleti nyitásról beszél, akkor alapvetően a kultúrára és a gazdaságra gondol, olyan együttműködésre, amelyet a franciák és a németek már régen kialakítottak. "Nincs ebben semmi egyedülálló, utol akarjuk őket érni" – mondta a kormányfő.

"A válságnak akkor van vége, ha mindenkinek van munkája"

Arra a kérdésre, hogy az államnak milyen szerepet kell játszania a gazdaságban, Orbán Viktor elmondta, ha jól mennek a dolgok, az állami szerepvállalásnak korlátozottnak kell lennie, válságban viszont az a feladata, hogy kivezesse az országot a krízisből. A magyar kormány stratégiája teljesen világos: "mi azt mondjuk, hogy a válságnak akkor van vége, ha mindenkinek van munkája". A munkához jutás tehát nem a sikeres válságkezelés eredménye, hanem eszköz ahhoz, hogy kijussunk a válságból – fogalmazott.

A közmunkaprogramra utalva kijelentette: "Azt mondhatom majd novemberben a magyar embereknek, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, megvan erre a lehetősége". Hozzátette, hogy a közmunka természetesen nem "álmaink munkája", de legalább "van lehetőség dolgozni a létfenntartásért".

A miniszterelnök a devizahiteleket a szocialista kormányok "legszörnyűbb örökségének" nevezte. A költségvetéssel összefüggésben elmondta, hogy a kérdés nem az államháztartási deficit, hanem az államadósság. "Felfogásom szerint az elsőszámú célpont az adósság. A költségvetés csak következmény. Le kell nyomnunk az adósság szintjét 50 százalék alá. Ez a cél. (...) Amint ezt megtettük, és biztosított, hogy a költségvetési deficit nem vezethet növekvő adóssághoz, mindent újra lehet tárgyalni" – jelentette ki Orbán Viktor a bevétel szerkezetére utalva.

Amikor több a pénz, mindig van kísértés a szétosztására az adósság visszafizetése helyett. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a forrásokat az adósság csökkentésére használják, amíg az vissza nem esik a GDP 50 százalékára. Ez ésszerű és felelős politika – tette hozzá. A miniszterelnök hozzáfűzte, hogy az adósság struktúráját is meg kell változtatni, egyre több adósságot kell finanszírozni belső megtakarításokból.