„Elváltam, de a gyerekről nem mondtam le”

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: válás; családjog; gyermekelhelyezés; szülői felügyelet; új Ptk.; közös szülői felügyelet;

A válni készülő házaspárok úgysem képesek együttműködni, ezért felesleges lett volna nálunk is bevezetni a gyerekek közös szülői felügyeletét az új Ptk.-val – erre az elkeserítő megállapításra jutottak a törvényhozók. Így inkább kivették a törvényből a szétbútorozó szülők egyenlőségét erőltető intézményt, miközben más uniós országok sorra vezetik azt be. Szülőségből kitúrt apák, a felelősséggel egyedül küszködő anyák meséltek a hvg.hu-nak pro és kontra, miért (nem) megy a közösködés – még akkor se, ha ez a gyerekek érdeke.

Főszabályként vezetné be a gyerek közös szülői felügyeletét a Páneurópa Jogász Unió, amely ennek érdekében már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM) lobbizik. Ez azt jelentené, hogy egy gyermek-elhelyezési perben a bíróság akkor is közös felügyeletet ítélhetne meg, ha abba nem egyezik bele az a szülő, akinél a gyerekek maradnak. Jelenleg ugyanis csak abban az esetben osztozhatnak egyenlően a szülői jogokon, ha ebbe – az esetek többségében a gyereket tovább nevelő – édesanya és az édesapa egyaránt beleegyezik, ilyenkor a bíróság egyszerűen jóváhagyja a megállapodásukat. Mivel a válást kevesen tudják sérelmektől, vitáktól mentesen végigcsinálni, a többség ebben sem képes dűlőre jutni, így valamelyik fél – a statisztikák alapján jellemzően az apa – szülői jogai mindenképpen csorbulnak.

„Az új polgári törvénykönyv családjogi könyvéből közvetlenül az elfogadás előtt került ki a közös felügyelet általánossá tételére vonatkozó szakasz, nem tudjuk, miért. A végső verzió indoklásában már az szerepelt, hogy a bíróság azért nem rendelhet el közös felügyeletet, mert ez csak a szülők egyetértésével valósítható meg. De ez egy rég meghaladott jogelv” – mondta Illés Blanka ügyvéd, aki a jogász szervezet nevében kidolgozta az erre vonatkozó javaslatot. „Az Európai Unióban 2000-től valóságos módosítási hullám kezdődött, így jelenleg rajtunk kívül csak Ausztriában és Lengyelországban nem érvényesül főszabályként a közös felügyeleti jog. Viszont az osztrák párok 60 százaléka magától eleve ebben állapodik meg, a lengyeleknél pedig nagyon alacsony a válások száma” – érvelt a családjogász.

Az intézmény szerinte azért terjedt el ennyire, mert számos pozitív hatása mutatható ki. „Ha az egyik szülő sem bántalmazó, nem hanyagolja el a gyereket, vagy nincs ezt kizáró betegsége, akkor a közös szülői felügyeleti jog fenntartása szolgálja legjobban a gyerek érdekét. Azokban az országokban, ahol a bíróság szabadon kimondhatja a közös szülői felügyeleti jogot, kimutathatóan jobb a gyerekek pszichés állapota és minden más mutató is, így például az elvált szülők sokkal kevesebb eljárást kezdeményeznek később egymással szemben. A kedvenc példám párhuzamba állítani ezt a kérdést azzal, mikor valaki felmond a munkahelyén: ha tudja, hogy soha többé nem kell visszajönnie, szívességet kérnie a volt főnökétől, akár úgy érzi, bármit megtehet, akár jól be is olvashat neki. Ha viszont tudja, hogy az új munkahelye gazdasági kapcsolatban van a régivel, akkor mindent meg fog tenni, hogy távozása ellenére a jó kapcsolat fennmaradjon. A válópernél miért ne működne ugyanígy?” – mondta Illés Blanka.

Fotó:

Ma, Magyarországon: „illúzió”

„Az új Ptk.-ban valóban nincs közös szülői felügyeleti jog, illetve csak akkor, ha a szülők erre vonatkozóan megállapodnak. Megállapodás hiányában a bíró az egyik szülőnek ítélheti a szülői felügyeleti jog gyakorlását. A hatályos szabályozáshoz képest viszont annyival bővebb az új szabályozás, hogy a bíróság a különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek nevelésével, gondozásával összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására” – válaszolta a hvg.hu-nak Répássy Róbert. A KIM igazságügyért felelős államtitkára szerint korábban, még a parlamenti szakban valóban bekerült a jogszabályba a közös szülői felügyelet lehetősége megállapodás hiányában is, de ezzel a kodifikáción dolgozó Kőrös András-féle családjogi munkacsoport nem értett egyet.

Így megkerestük az új polgári törvénykönyv családjogi részének egyik kidolgozóját, Kőrös András bírót, aki szerint viszont így is kiemelt helyet kap a közös szülői felügyelet az új szabályozásban. „Ezt mutatja például, hogy automatikusan közös lesz a gyerekek felügyelete, amikor a felek életközössége megszakad, egészen addig, míg megállapodással vagy bírósági úton ettől eltérően nem rendezik a kérdést” – mondta a hvg.hu-nak a Kúria családjogi tanácsának elnöke, aki szerint más országokkal szemben nálunk ez nem működne főszabályként. „Ez annyira nagyfokú együttműködési készséget feltételez, hogy megvalósíthatatlan, ha az egyik fél nem akarja. 38 évi bíráskodás után illúziónak tartom, hogy bírói döntéssel rá lehetne kényszeríteni a feleket ilyen mértékű együttműködésre. Én is jónak tartom a közös szülői felügyelet intézményét, de lássuk be: jelenleg Magyarországon nem reális a bevezetése” – magyarázta Kőrös, megjegyezve, hogy „a jog nem képes változtatni az egymással pereskedő szülők hozzáállásán”.

Ugyanakkor az államtitkárhoz hasonlóan a kúriai bíró is arra hivatkozott: a jövő tavasztól hatályba lépő szabályozás így is erősíteni fogja a gyerekekkel kapcsolatos jogok egyenlőbb megosztását a szülők között. „A közös gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben – mint, hogy hol lakjon vagy melyik iskolában tanuljon tovább – a különélő szülőnek eddig is együttdöntési joga volt. Az új törvényben ez ki is bővül, mert lehetőséget ad arra, hogy a bíró többletjogokat adjon a gyerekkel nem együtt élő szülőnek a gondozás, nevelés területén. Például ha sportol a gyerek, akkor ezen a téren nagyobb szerepet adhat a másik félnek” – mondta Kőrös András, aki szerint ez „tartalmilag már majdnem olyan, mint a közös szülői felügyelet”.

Hogy a legkényesebb és legérzékenyebb családi kérdésekben döntő bírók mennyiben fognak törekedni az új szabályok alapján a másik szülő – az esetek több mint kétharmadában az édesapa – jogainak kiegyensúlyozására, szerinte sem lehet előre megmondani, viszont már most képezik a kollégákat az új szemléletre. „De már mostanra óriási a változás az elmúlt évtizedekhez képest, tévhit például, hogy a bíróságok anyapártiak lennének” – tette hozzá.

A válás nem egyenlő a gyerekről lemondással

„A jognak igenis támogatnia, sőt akár kényszerítő erővel érvényesítenie kell azt az alapelvet, hogy a közös gyermek sorsáért mindkét szülő egyenlően felelős” – jelentette ki Lengyel Péter, aki évek óta harcol volt feleségével a közös szülői felügyelet fenntartásáért. „A gyerek joga és érdeke, hogy mindketten támogassuk, segítsük az életben, sajnos, a válással már önmagában is torzul ez a helyzet. De utána a gondviselő szülők többsége szándékosan visszaél azzal a helyzettel, hogy a gyerekek vele vannak többet, eszköznek dobják be a másik szülő elleni értelmetlen harcban, amit az anyagi igények, illetve a személyes sértettség motivál. Nálunk is ez történt, és nekem, a távol élő szülőnek a közös szülői felügyelet az egyetlen mód, hogy a kisfiam és a kislányom életét terelgetni tudjam” – mondta.

A kapcsolatuk felbomlásakor eredetileg közös felügyeletben állapodtak meg, sikerült kompromisszumosan megoldani a láthatásokat is, de a válás során felmerült anyagi vitákkal párhuzamosan egyre éleződtek a feszültségek feleségével, és így egyre kevésbé működött az osztozás a szülői jogokon. „Két felnőtt ember házasságának a felbomlása nem jelenti a gyermekről való lemondást. Miért teszünk mégis egyenlőségjelet a férj-feleség, illetve a szülő-gyerek kapcsolat megszakadása közé?” – tette fel a kérdést a kétgyerekes apa.

„A közös felügyelet legyen a kiindulópont, mert a gyerek számára így a legkisebb megrázkódtatás a család szétszakadása. Ha pedig a szülőkben ehhez nincs meg az együttműködési készség, akkor igenis legyen számon kérhető és szankcionálható. Például a volt feleségem a többszöri, több százezres hatósági bírság után már legalább a láthatást nem akadályozza, de a nálunk papíron, sajnos tartalom nélkül meglévő közös felügyelet többi részét másképp képtelenség kikényszeríteni” – mondta Lengyel Péter, aki kérdésünkre erre mindennapi példákat is hoz. „Édesanya sérelmezi, hogy kapcsolatban vagyok a fiam tanáraival, pedig miért ne járhatnék be én is az iskolájába, hogy közvetlenül tájékozódjak? Vagy amikor szemüveget kellett csináltatni a gyereknek, ami mégiscsak fontos egészségügyi kérdés, nem szólt, de utólag hozta róla a számlát, hogy fizessem ki a felét.”

Ellenpéldaként ismer olyan elvált házaspárt, ahol remekül működik a közös felügyelet, ők „kéthetente gyakorlatilag szülői értekezletet tartanak: leülnek, és minden gyerekkel kapcsolatos dolgot átbeszélnek”. „Ehhez persze ketten kellenek, de a jog ezt kikényszeríthetné, és innen kiindulhatna a változás. Ahol a szülő alkoholista, vagy ahol családon belüli erőszak van, ott nyilván szóba sem jöhet, de a többi esetben én a válás benyújtásával egyidejűleg családterápiára, mediációra kötelezném a feleket. És addig nem állhatnának fel az asztaltól, amíg nem jutnak dűlőre a gyerek érdekében, mert érte mindketten felelősséggel tartoznak, amit nem lehet csak úgy elvenni a másiktól.”

Válás után nincs fifti-fifti

„Én vagyok vele 24 órában, én kelek fel hozzá éjjel, én viszem óvodába, és sorolhatnám bármeddig. Miközben ő kéthetente – már az új barátnőjével – jön érte, hogy elvigye hétvégére. Úgyhogy szerintem pont az lenne igazságtalan, ha a szülői jogok fifti-fifti oszlanának meg, amíg abban sincs egyenlőség, ki mennyit tesz a kislányunkért” – mondta egy harmincas, fővárosi édesanya névtelenséget kérve. Öt évig voltak együtt korábbi párjával, nem házasodtak össze, ezért a „széthurcolkodást, te viszed a kocsit, én a bútorokat-részt” viszonylag hamar le tudták zárni, de az apa kifejezett kérésére sem ment bele, hogy közös legyen a szülői felügyelet. „Írogatott az ügyvédje, kérte a családgondozónál a mediációs tárgyalást, hogy majd ott megbeszéljük a problémákat, de nem mentem el, utána majdnem bírósághoz is fordult” – mondta az asszony, aki kitart amellett, hogy bármennyit lehet apjával a kislányuk, de a kizárólagos szülői jogából nem enged. „Ő döntött úgy, hogy elhagy minket, akkor nem várhatja el, hogy ilyen nagy mértékben benne marad az életünkben, csak mert a tartásdíjat fizeti. Ráadásul akkor egy csomó ügyintézéshez kellene a hozzájárulása, napi szinten nehezítené a helyzetemet” – magyarázta.

Fotó:

Más érintett szülő is ezekre a mindennapi „menedzselési” nehézségekre hivatkozott, amelyek különösen olyan helyzetekben jönnek elő, amelyben mindkét – már különvált – szülő aktivitására szükség lenne. „Nem sokkal a válás után lett súlyos beteg a kisebbik gyerekünk, több hónapon át volt intenzíven, ahol a közös felügyeletünk miatt napi szinten hamisítottam alá az apa helyett is a beleegyező nyilatkozatokat, hogy 'igen, altassák', 'igen, átvihetik vizsgálatra'. Ezzel törvényt sértettem, pedig nem akartam, csak épp kényszerhelyzet” – mondta a hvg.hu-nak M. I., aki a következményektől tartva csak nevének mellőzésével nyilatkozott. Hozzátette, együtt élő szülőknél is gyakori, hogy egy ilyen helyzetben egyikük van a kórházban, a másiknak pedig muszáj dolgoznia, távol lennie, csak épp náluk bármelyik maga dönthetne ezekben a kérdésekben.

„Ugyanez ment utána egy évig a rehabilitációs intézetben, hiszen akkor is én voltam végig a kicsivel. Ezek miatt a volt férjem akár eljárást is kezdeményezhetne ellenem, hiszen szabálysértés, de tulajdonképpen nem erőlteti a közösködést, egy klasszik hétvégi apuka” – mondta az asszony, aki ezért a közös szülői felügyelet megszüntetése iránt eljárást indított. „Nem tudtuk, mit vállalunk, amikor közös felügyeletben állapodtunk meg, nem értettünk hozzá, és senki nem szeret lemondani a szülői jogairól. De ha tudtam volna, mivel jár, nem egyezek bele” – tette hozzá az asszony. Szerinte a közös felügyelet jó oldalán kívül azt is figyelembe kell venni, hogy „életszerűtlen”, hacsak a szülők nem maradnak napi kapcsolatban a válás után – és ellenére.

Mibe (nem) szólhat bele a másik szülő?
Ha a gyermeket a gyermek-elhelyezési per vagy a házasság felbontása során valamelyik szülőnél elhelyezik, a felügyelet gyakorlása ezt követően már csak azt a szülőt illeti meg, akinél elhelyezték a gyermeket. A szülők azonban ebben az esetben is kérhetik a bíróságtól, hogy maradjon fenn a közös szülői felügyelet, akkor ezt jóváhagyják. Viszont utólag is lehet kérni ennek megszüntetését arra hivatkozva, hogy már nem tudnak együttműködni.
A szülői felügyelettel rendelkező szülő joga – és egyúttal kötelessége is – a kiskorú gyermek gondozása, nevelése, a gyermek vagyonának a kezelése, valamint a gyermek törvényes képviselete. A lényegi kérdésekbe – lakóhely, névviselés, iskolaválasztás – a másik szülő is beleszólhat, de ezen túl a nevelésbe, gondozásba nem. Ennek érzékeltetésére Illés Blanka elmondta: közös felügyelet nélkül a különélő szülő például nem szólhat bele a gyermek különóráiba, nem mehet el a szülői értekezletre, nincs döntési joga egy műtétnél, gyógykezelésnél. Nem akadályozhatja meg, hogy elköltözzön az anyuka a gyerekekkel, még ha ez nehezíti is a kapcsolattartást, és nem szólhat bele a gyerek nevelésének olyan napi kérdéseibe, hogy mennyit néz tévét, mit eszik, vagy mit csinál szabadidejében.

Ha tetszett a cikk, kommentelheti itt vagy a hvg.hu Facebook-oldalán!

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X