"Sajnos nem számolhatunk be jó eredményekről, valamennyi területen az OECD-átlag alatt vagyunk. Ez volt az első olyan év, amikor egyik területen sem vagyunk az átlagnál jobbak" – mondta Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár a 2012-es nemzetközi PISA-kutatás magyarországi adatait bemutató sajtótájékoztatón.

A PISA-felmérés 2000 óta 3 évente méri az alkamazásképes tudást 15 éves tanulók körében, három területen, (szövegértés, matematika, természettudomány) A legutóbbi, 2009-es felméréshez képest minden mutató romlott. Az egyetlen pozitívum, hogy a szövegértés az első magyarországi méréshez képest javult, a matematikai képességek viszont negatív csúcsot értek el, és folyamatosan romlanak, most már ezen a képzési területen vagyunk a legrosszabbak.

Mint ahogy Hoffmann Rózsa utalt rá, a felmért generáció 2003-2004-ben kezdte az iskolát. Elmondása szerint a kutatások is alátámasztják, az első néhány osztály alapozza meg a PISA-felmérés során mért képességek eredményeit.

A közoktatási államtitkár elmondta, 2003-ban változtatták meg a Nemzeti Alaptantervet, és vettek ki több, kötelezően tanítandó dolgot. Ekkor vezették be a szöveges értékelést az alsó tagozaton, és azóta nem lehet az első iskolai években buktatni – mindez Magyar Bálint (SZDSZ) minisztersége idejére esett, még a Medgyessy-kormány idején. Hoffmann Rózsa szerint a PISA-jelentés igazolja, hogy szükség volt a közoktatás 2012-ben elkezdett reformjára.

 Balázsi Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a 2003-as felmérésnél 490 pont volt az átlageredmény, míg tavaly 477. Szövegértésből az OECD-átlag 496 pont volt, matematikából 494, természettudományokból pedig 501. A magyar tanulóknak szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományokból 494 pont volt az eredményük.

Matematikából és természettudományokból szignifikáns a romlás - vetette össze a mostani adatokat korábbi felmérésekkel. Megjegyezte, hogy az idén először mért digitális szövegértés területén az átlageredmény a 27-29. helyre volt elegendő. Az esélyegyenlőség területén az eredmények 2000 óta változatlanok - jegyezte meg, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók között, és a családi háttér jobban befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál.

Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának magyar tagja és alelnöke elmondta, a három terület közül a matematika pozíciói a legrosszabbak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e tárgy eredményeinek a javítása nélkül a természettudományos eredmények tovább fognak romlani. Az olvasás-szövegértés viszont feljött a középmezőnybe - tette hozzá.

 Az oktatás minőségének javítása nem pénzkérdés - jelentette ki, hozzátéve: vannak országok, amelyekben a magyarországinál kevesebb pénzt fordítanak oktatásra, és mégis sikereket érnek el. Szerinte tanulni lehet akár Lengyelország és Észtország példájából is, tehát lehet javítani az eredményeken szívós, kitartó fejlesztéssel.