Jelentse fel a bizniszpártokat!
A parlamenti pártokon kívül 14 jelölőszervezet tudott országos listát állítani az április 6-i választásokra. Ez a korábbiakhoz képest egyszerűbb feladat volt, teljesítését pedig a rendszer az eddigiekhez képest jóval bőkezűbben honorálja. A hvg.hu az olvasók segítségét kéri, hogy "ne legyenek bizniszpártok". A cikk végén rögtön szavazhat is egyet.
Tizennyolc pártnak sikerült országos listát állítania, ami azt jelenti, hogy ezek jogosultakká váltak nemcsak a minden egyes egyéni képviselőjelölt után járó egymillió forintos támogatásra, hanem a jelöltek számától és megoszlásától függően a jelölőszervezeteknek járó 150-600 millió forint kampánytámogatásra is. Az a párt, amely épp 27 egyéni jelöltet állított kilenc megyében és a fővárosban, és ezzel lett országos listája, majdnem 150 millió forintot kap. Ha legalább 54 jelöltje van, akkor már majdnem 300 millió forint a támogatás, 80 jelölt esetén 447 millió, 106 egyéni jelölt esetén pedig 597 millió forint.
Az egyéni jelölteknek a nekik járó egymillió forinttal tételesen el kell számolniuk, és ha ezt elmulasztják, dupla összeget kell visszafizetniük. (Akkor is vissza kell fizetniük, ha nem kapnak legalább kétszázaléknyi szavazatot.) A pártokra viszont nem vonatkozik ilyen szigorú szabály, nekik eleve átutalja a kincstár az összeget, nem személyre szóló kincstári kártyáról kell költeniük, mint az egyéni jelölteknek, nincs eredményességi küszöb és az elszámolás szabályai is jóval lazábbak.
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet szerint emiatt komoly korrupciós veszélyt hordoz magában a választási rendszer, van rá esély, hogy „bizniszpártok” hajtanak rá a pénzre. Ráadásul szerintük az Állami Számvevőszék sem alkalmas arra jelenleg, hogy hatékonyan ellenőrizze, valós kampányköltések vannak-e a benyújtott számlák mögött.
A hvg.hu ezért arra kéri az olvasóit, kísérje figyelemmel az országos listát állító jelölőszervezetek tevékenységét a lakóhelyükön, hogy ezek a pártok, illetve jelöltjeik valóban végeznek-e kampánytevékenységet. Látják-e hirdetéseiket, feltűnnek-e a jelöltjeik, szerveznek-e kampányeseményeket, érzékelhetőek-e az aktivizmusuk. Ha ilyesmit tapasztalnak, kérjük, számoljanak be nekünk. Különösen olyan pártok kampányáról várunk visszajelzéseket, melyekről esetleg nemrég hallott először vagy eddig nem tudott róluk semmit. Észrevételeiket a valasztas@hvg.hu címre várjuk, az üzenet témája „Ne legyenek bizniszpártok”.
Annak érdekében, hogy el tudjon igazodni, helyben milyen pártok indítottak jelölteket és melyeknek van közülük országos listája, tekintse meg először a Nemzeti Választási Iroda vonatkozó oldalát. Rákattintva az egyes pártok nevére, megtalálja mely országos listával rendelkező szervezetek indítanak jelölteket az Ön körzetében. Arra kérjük, az ő kampányaktivitásukat figyelje!
A parlamenten kívül ez a kínálat
A négy parlamenti erőt (Fidesz–KDNP, baloldali pártok szövetsége, Jobbik és LMP) mindenki ismeri, röviden bemutatjuk azonban a 14 további, országos listát állító pártot. Közöttük ugyanúgy akadnak régi ismerősök, mint igazi sötét lovak is. A pártokat egyéni jelöltjeik száma szerint rangsoroltuk, ahogyan az a Nemzeti Választási Iroda listáján is olvasható.
1. Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja (Szociáldemokraták): a jelölőszervezetek regisztrációjánál már kiderült, hogy három szervezet is megpróbált „szociáldemokrata” néven elindulni, de ebből csak a Schmuck Andor nevével fémjelzett szervezet, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja tudott listát állítani, miután 82 egyéni körzetben is van jelöltjük. Az nem meglepetés, hogy a Tisztelet Társasága nevű, nyugdíjasokat szórakoztató szervezettel a háta mögött Schmuck képes elegendő aláírást gyűjteni, az már sokkal inkább, hogy tényleg nekivágott: pár héttel ezelőtt vezető szocialista politikusok még biztosra mondták, hogy a Szociáldemokraták nem indulnak majd, mert megegyeztek Schmuckkal.
A párt honlapján az utolsó hír épp a listaállításról szól, Facebook-oldalukon (amelyet mindössze 202-en kedvelnek) pedig a nőnapi köszöntés mellett az az utolsó hír, hogy „a Szociáldemokraták összefogást javasolnak a Jobbik előretörésével szemben”. Programként a honlapon a nyugdíjasoknak szóló 15 pontot, és az erős Kádár-nosztalgiát sugalló „8 óra munka – 8 óra pihenés – 8 óra szórakozás” szlogent találjuk, eseménynaptár nincs, így ha akarnánk, sem találnánk el a párt következő rendezvényére.
2. Jólét és Szabadság Demokrata közösség (JESZ): a parlamentből 2010-ben kiesett rendszerváltó párt, az MDF vezetését a bukás után Makay Zsolt, az országos választmány korábbi elnöke, és a főleg 30-as fiatalokból álló csapata vette át, akik gyorsan átnevezték a pártot, most viszont mégis JESZ-MDF néven kampányolnak. 81 egyéni jelöltjük azt jelzi, hogy maradt még valami a párt hálózatából, eddig mégis leginkább azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy pénzt ígértek az autósoknak, akik hajlandók a párt hirdetéseit a kocsijukra ragasztani, illetve iPhone-t azoknak, akik JESZ-kitűzős fotót töltenek fel a Facebookra.
A párt honlapján elérhető az Új Polgári Magyarország című program, aminek címe jobboldali, konzervatív értékrendet, és „a III. évezred közpolitikát" vetít előre, de a külön kiemelt, szórólapokon is terjesztett ígéret mégis szociális jellegű: európai fizetéseket, vagyis négy év alatt 40 százalékos béremelést ajánlanak. Bár a honlapon van eseménynaptár, ez egyelőre üres, így nem derül ki, hol lehet találkozni a párt jelöltjeivel.
3. Seres Mária Szövetségesei (SMS): a képviselői költségtérítések elleni népszavazási kezdeményezéssel ismertté vált Seres Mária akkori pártja, a Civil Mozgalom már 2010-ben is képes volt országos listát állítani, de akkor még nem lehetett minden megyében rájuk szavazni, és nem is sikerült elérniük az állami támogatást jelentő 1 százalékos támogatottságot. 2014-ben már SMS néven indulnak, és 67 körzetben sikerült listát állítaniuk. Honlapjuk szerint az SMS semmiben nem hasonlít a jelenlegi pártokra, nincs központi szervezete, és nem sorolható be a hagyományos pártok közé.
Legfontosabb üzenetük, hogy szeretnének a lehető legtöbb kérdésről népszavazást tartani: „Ha az Országgyűlés nem tud bölcsen dönteni, adja vissza a döntés jogát azoknak, akiktől kapta” – áll a honlapon. Programjukat is 106 kérdés formájában tették közé, amelyek jelentős részének erősen elitellenes hangulata van, egyebek mellett a képviselői költségtérítések vagy végkielégítés eltörlésére utalnak. A párt rendezvényeiről sem a honlapon, sem a Facebook-oldalon nem találtunk híreket.
4. A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt: A devizahitelek elleni tüntetésekkel és pereskedéssel ismertté vált Kásler Árpád pártja 66 körzetben tudott jelöltet állítani, ami arra utal, hogy viszonylag komoly országos hálózatuk lehet, csak éppen Budapesten nem elég szervezettek (a fővárosban csak három körzetben van jelöltjük). Kásler maga Békés megyében, a gyulai választókerületben indul. A történelmi alkotmány érvényességét hirdető, kétkamarás parlamentet és visszahívható képviselőket ígérő mozgalom az idei választás egyik meglepetése lehet, ha a parlamentbe nem is jutnak be, az állami támogatást érő egy százalékra lehet esélyük.
A párt eddig egy rekordhosszúságú választási videóval vetette észre magát, amelyben 106 egyéni jelöltjük összesen egy és egy negyed órán át sorolta a szentkoronás háttér előtt, hogy kik ők, és miért csatlakoztak a mozgalomhoz. Kásler honlapján a legfrissebb hír egy Jobbik elleni írás, amelyben azt kifogásolják, hogy a párt „nem egy és nem két alkalommal próbált rátelepedni megmozdulásainkra, valós munka és hozzáadott érték nélkül politikai tőkét kovácsolni azokból”.
5. Magyarországi Cigánypárt (MCP): Horváth Aladár roma jogvédő nem először próbálkozik azzal, hogy politikailag aktivizálja a hazai cigányságot. Erre most először esélye is lehet, hiszen a nemzetiségeket láthatóan nem hozta lázba az a lehetőség, hogy pártlistás szavazatukat a kisebbségi önkormányzatok által állított, kedvezményes mandátumot ígérő voksra cseréljék – Horváth maga is bojkottra szólított fel. A cigányság elvileg képvisel akkora erőt ebben az országban, hogy saját pártot juttasson a parlamentbe, de egyrészt a romák is megosztottak, másrészt 61 országos jelölttel az MCP-nek is inkább az állami támogatást jelentő egy százalék elérése lehet a reális célja. A párt honlapján leginkább a nemzetiségi regisztráció elutasításáról lehet olvasni, a párt programja jelenleg is „feltöltés alatt” van.
6. Összefogás Párt (ÖP): Szepessy Zsolt, a szociális kártya bevezetésével ismertséget szerzett korábbi monoki polgármester még 2009-ben hozta létre az Összefogás Pártot, amely már 2010-ben is tudott néhány jelöltet állítani, most viszont, a könnyebb szabályoknak köszönhetően 59 egyéni jelöltet és országos listát is állíthatott. A párt nevét egyébként leginkább azért lehetett a sajtóban olvasni, mert a baloldali pártok szövetsége – nem hivatalosan – is az Összefogás nevet használta, ami miatt Szepessy kérte is, hogy zárják ki őket a választásból (azóta a baloldali pártok átálltak a „kormányváltók” szlogen használatára).
A párt saját honlapja szerint „nem jobboldali, nem liberális és nem baloldali, hanem egy emberközpontú problémamegoldó” szervezet. Úgynevezett Kossuth programjuk erősen rendpárti követeléseket, ígéreteket tartalmaz, például automatikusan öt év börtönt annak, aki mentősre, tűzoltóra támad, és negyedik alkalommal a legkisebb értékű lopásért is 20 évet adnának. Az iskolákban nem csak a mindennapos testnevelést, de az önvédelmi oktatást is bevezetnék, és ők is visszahívhatókká tennék az országgyűlési képviselőket. Eseménynaptárt, meghívókat nem találtunk az oldalon
7. Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI): az MSZP-ből 2010-ben kilépett Szili Katalin korábbi házelnök pártja párturalom helyett civil demokráciát hirdet, de némi meglepetésre csak 57 körzetben tudott jelöltet állítani. Programjukban igazságos béreket és adórendszert, illetve a magáncsőd intézményének bevezetését, kétkamarás parlamentet, visszahívható képviselőket és a rendszerváltás utáni privatizációs szerződések teljes felülvizsgálatát ígérik. Eddigi legviccesebb megmozdulásuk az a sajtótájékoztató volt, amin Szili bejelentette: a baloldali pártok összefogása tart a KTI-től. Bár a honlapjukon nincs eseménynaptár, a Facebook-oldalukról kiderül, hogy március 8-án legalább két helyen lehetett találkozni a képviselőjelöltjeikkel, akik virággal köszöntötték a hölgyeket nőnapon.
8. Sportos és Egészséges Magyarországért Párt (SEM): Egy igazi rejtőzködő párt, amely egyetlen céljának „az egészséges életmód, a rendszeres sportolás, a stresszmentes élet, valamint a mindennapos feltöltődés” elérését nevezte, mint ahogy az vs.hu-n megjelent riportból kiderül. 52 egyéni jelöltet tudtak állítani, de esélyüket rontja, hogy Balogh Tamás, a LifeT!LT mozgalom vezetője a cikk információjával szemben mégsem indul jelöltjeként. A párt eddig csak azzal vetette észre magát, hogy Török Gábor politológus Facebook-oldalán közzétette listavezetőjük, Pásztori Patricia fényképét.
9. Független Kisgazdapárt (FKgP): Bár az egykor szebb napokat látott, történelmi párt jelenlegi elnöke, Hegedüs Péter már óriásplakátokon üzeni, hogy újra erősek, a honlapon pedig azt írja, „a párt elindult gőzerővel fölfelé”, az 50 egyéni képviselőjelölt nem erre utal. A rendezvények közt egy február 23-i dunaújvárosi kitelepülés a legfrissebb, a „szervezeti hírek” közt pedig a magyar labdarúgó válogatott finnek elleni vereségéről szóló cikk. Egészen vicces viszont az a kampányvideójuk, amiben Hegedüs egy kecskegidával és egy fej káposztával magyarázza el, nem engedik majd, hogy dajkamesékkel szédítsék a nemzetet.
10.: Új Magyarország Párt ÚMP): 2013-ban alakult a budapesti székhelyű szervezet, hogy "tükröt tartson a mai közélet szereplői elé". Programját a honlapja szerint három pontba foglalta össze: ne szemetelj, ne pazarolj, és kérjél mindig számlát. Emellett még az is tudható, hogy a párt a kétkamarás parlament híve. A legutóbbi eseményeink címszó alatt az áll: no events. Budapesten és 16 megyében sikerrel állított jelölteket.
11. Új Dimenzió Párt (ÚDT): Zalaegerszegen alakult. Az Új Dimenzió Pártról és az Új Magyarország Pártról a Heti Válasz írta meg, hogy egy harmadik, Mindenki Pártja elnevezésű szervezettel együtt ugyanannak a Táncsics Péternek a kőszegi ingatlanában hozták létre, és hogy a három szervezet alapszabálya nagyon hasonló. Mint ahogy az atlatszo.hu is emlékeztetett rá, Táncsicsnak 2002-2003-ban szerepe volt az MSZP vasi szervezeteinek felduzzasztásában. Az Új Dimenzió Párt a fiatalok pártja áll a szervezet bemutatkozó oldalán, melyen fent van a vezető, Kovács Szabolcs képe, de se a szervezetről, se a tevékenységről nincsenek további információk, legfeljebb annyi, hogy a fiatalok képzése, a munkahelyteremtés és lakáshoz jutás támogatása, valamint a közterületek wifivel való ellátása a programjának a fő elemei.
12. Együtt 2014: A választások egyik nagy hackere a volt szocialista Tiner György. A pártot ezen a néven azt megelőzően jegyeztették be, hogy Bajnai Gordon úgy döntött, nem ernyőszervezetet, hanem pártot alapít, így elhappolták előle az Együtt 2014 nevet. Bajnaiék emiatt hivatalosan Együtt – a Korszakváltók Pártja nevet vették fel, és miután a Párbeszéd Magyarországért párttal szövetséget kötöttek, Együtt-PM-nek hívták magukat.
Az Együtt 2014-nek nincs honlapja, és nem találtunk olyan kampányeseményt sem, amely a nevéhez fűződött volna, és szervezetszerű működés nyomát sem tudtuk felfedezni. Listája azért lett. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke néhány napja azt nyilatkozta, decemberben vagy januárban összefutott Tiner Györggyel, aki felajánlotta, az Együtt 2014 Párt 100 ezer euróért visszalép az indulástól. Szigetvári elmondása szerint kiröhögte.
13. Munkáspárt: A könnyített jelöltállítási procedúrának köszönhetően 2010-zel ellentétben ezúttal sikerült országos listát állítania, noha nem valószínű, hogy hirtelen aktivista tömegek kezdtek volna felbukkanni a posztkommunista korszak legnagyobb hagyományokkal rendelkező kommunista pártja körül. Még a megyei szervezeteknek is van Facebook-oldala, de azért az árulkodó, hogy a párt honlapján fő tartalmat nem a párthírek, illetve a kampányeseményekről szóló beszámolók szolgáltatják, hanem Thürmer szerkesztőségi cikkei vagy egy köszöntő nőnap alkalmából, amihez képeslapküldő is társul.
14. Zöldek Pártja: 2006-ban alapították, 12 megyében és Budapesten tudott jelöltet állítani, miután a honlapja tanúsága szerint egy maroknyi lelkes aktivista a választások előtt újraalkotta a Zöldek Pártját. Leghíresebb képviselőjelöltjük Farkas Bertalan "első magyar űrhajós", aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indul, ahol egyébként a budapesti székhelyű pártnak a legtöbb képviselőjelöltje van. A Zöldek Pártja nyilvánvalóan az LMP és az ellenzéki összefogás színeiben induló Párbeszéd Magyarországért szavazóit próbálja megszólítani. Kár, hogy a Zöldek Pártja szervezetéről, illetve tisztségviselőiről nem lehet semmit megtudni az egyébként grafikailag igényesnek nevezhető és persze zöld honlapról. Az elérhetőség csak egy e-mail és egy mobilszám, kampányeseményei nincsenek, a pártprogramot szakpolitikákra lebontva egy-két körmondattal intézik el. Ami izgalmas: honnan lett ennek a pártnak több mint 10 ezer lájkolója?