szerző:

Az összes önkormányzati újság szerkesztésére hatással lehet az Alkotmánybíróság friss döntése, ami helyben hagyta a Zuglói Lapok ügyében korábban született bírói döntést. A testület elvi jelentőségű határozata szerint a közpénzből fenntartott lapokkal szemben, különösen választási kampányban igenis elvárható a kiegyensúlyozott tájékoztatás.

Bár az írott sajtóra nem vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, vannak bizonyos kivételek, mint például a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok – mondta ki kedden meghozott határozatában az Alkotmánybíróság (Ab) öttagú tanácsa (Balogh Elemér, Paczolay Péter, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók), amely elutasította a Zuglói Lapok című önkormányzati kiadvány főszerkesztőjének a Kúria korábbi döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát.

Az ügy előzménye, hogy a Zuglói Lapok február 13-i számában megjelent interjúban Papcsák – nevének kimondása nélkül, de egyértelműen – ekézte Tóth Csaba MSZP-s képviselőjelöltet, akiről azt állította: a parlamentben 92 „Zuglót negligáló” módosító indítványt nyújtott be. Tóth reagálni szeretett volna az interjúra, de a szerkesztők csak az írásban megküldött, a helyi kampánnyal részben össze nem függő kérdéseket és az azokra adott válaszokat lettek volna hajlandók közölni (az előzményekről korábbi cikkünkben olvashat részletesen).

Papcsák Ferenc zuglói polgármester
©

A vita eredménye a magyar sajtótörténet egyik legviccesebb megoldása lett: a március 13-án megjelent Zuglói Lapok harmadik oldalán három hasábban megjelent egy „A szocialista képviselő kilencven alkalommal nem Zuglót támogatta” című cikk. Az első hasábban egy szerkesztőségi védekezést közöltek, amelyben megismételték Papcsák néhány korábbi mondatát, második hasábban lehozták a kérdéseket, amelyeket elküldtek Tóthnak, a harmadikban pedig a szocialista politikus közleményét.

Az MSZP előbb a helyi választási bizottsághoz, majd a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, de azok nem adtak igazat nekik. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban kimondta: a kifogásolt cikk ugyan nem politikai hirdetés, de „az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg”, ezért megkérdőjelezhető az esélyegyenlőség elvének érvényesülése, ha a lap „a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”. A Kúria szerint a kifogásolt cikk, illetve Papcsák kampánykiadványai közt „célzott tartalmi egyezés” állapítható meg, amivel a lap megsértette a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

A Kúria döntése ellen Papp Dezső főszerkesztő, illetve a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. és a Zuglói Médiaszolgáltató Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy a bírói döntés – egyéb alapjogok mellett – sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot. Az öttagú tanács – amelyben Paczolai, az Ab elnöke volt az előadó bíró – azonban úgy találta, hogy a panasz nem megalapozott: az Ab szerint ugyan a nyomtatott sajtót – ellentétben a tévékkel és rádiókkal – nem terheli a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, de ez alól lehetnek kivételek.

©

„A közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek” kiadása ugyanis nem más, mint a helyi közhatalom gyakorlása, ezért „az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények”. A határozat indoklása egyetért a Kúriának azzal a megállapításával, hogy kampányidőszakban a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási eljárási törvény szabályai is, hiszen ekkor „különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának”.

Az Ab-határozat indoklása idézi Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1999-es ajánlását, amely szerint a nyomtatott sajtónak a kampányidőszakban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás kötelezettsége alapján kell eljárniuk, és egyik jelöltet vagy jelölő szervezetet sem támogathatják vagy diszkriminálhatják. Ugyancsak idézi a Velencei Bizottság egy 2002-es véleményét, amely szerint a kampányban a közhatalmi szerveknek garantálniuk kell az esélyegyenlőséget, egyebek mellett a köztulajdonú médiában is.

Az alkotmánybíróság döntésének a konkrét, zuglói ügyön túl is nagy jelentőse lehet, ha a jövőben eljárások indulnak a helyi lapok elfogultsága miatt. Magyarországon ugyanis régi probléma, hogy az önkormányzatok vezetése – függetlenül a pártállástól – a saját politikai céljaikra használja fel a közpénzből fenntartott médiát, például minden oldalra sikerül betennie egy képet az aktuális polgármesterről.  Emlékezetes az eset is, mikor Szekszárdon a helyi lap főszerkesztőjének állásába került, hogy le merték írni a Hadházy nevet. Pedig nem is a trafikmutyiról beszámoló volt fideszes képviselőről, Hadházy Ákosról, hanem az édesapjáról volt szó, akivel interjút kellett volna készíteni, de inkább a rovatot is megszüntették.

Cikk megosztása
Címkék