Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba? – értetlenkedik a klasszikus kabaréjelenet hőse. Hasonló kérdés gyötörheti azokat is, akik jobban belegondolnak, pontosan mire költjük el az uniós fejlesztési forrásokat: például mi kerül egy természettudományos tantermen 157 millió forintba. Szekszárdon egy önkormányzati képviselő feltette a kérdést, meg is kapta a részletes adatokat, de feljelentéssel fenyegették meg, mikor nyíltan megkérdőjelezte bizonyos tételek szükségességét.

„Az önkormányzatnak ez a beruházás egy fillérjébe nem került, százszázalékos támogatottságot élvezett” – söpörte le a szekszárdi városi közgyűlés csütörtöki ülésén Hadházy Ákos önkormányzati képviselő kérdését az asztalról Csillagné Szántó Polixénia, a humán bizottság fideszes elnöke. A trafikmutyit leleplező egykori fideszes képviselő (aki a parlamenti választáson már LMP-s jelöltként indult) ugyanis arról érdeklődött, miért fizettek ki 157 millió forintot egyetlen természettudományos tanterem megvalósítására.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még 2012 májusában írta ki azokat a pályázatokat, amelyek keretében összesen 14 milliárd forintot szántak az úgynevezett Öveges programra, vagyis a természettudományok oktatásának fejlesztésére. Ezen indult és nyert a szekszárdi önkormányzat is, amely két középiskolában alakított ki úgynevezett természettudományos labort (magyarul fizika és kémia szaktantermet) 310 millió forint értékben. A második, az I. Béla Gimnáziumban megvalósult labort márciusban adták át Hoffman Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár jelenlétében.

A csütörtöki interpelláció közvetlen előzménye az volt, hogy Hadházy Ákos kikérte az önkormányzat hivatalától a második tanterem megvalósításának részletes költségeit. A képviselő először a saját blogján írta meg, majd a közgyűlésen is elmondta: elképesztően soknak találja az összeget, szerinte az már „a hűtlen kezelés határait súrolja”, különösen az, hogy a felújítás és a bútorok költségein túl a listán szerepelnek nehezen magyarázható kiadási tételek is.

Kémiai kísérlet egy iskolában – a kép illusztráció
©

Járulékos költségek

Annak a bruttó 157 millió forintnak ugyanis, amibe a teljes projekt került, csak valamivel több mint a fele az olyan kiadás, ami közvetlenül kapcsolódik a labor kialakításához. Maga a tanterem kialakítása és bútorozása bruttó 44,4 millió forintba került, amihez még hozzáadhatjuk a tervezés (1,1 millió) és a műszaki ellenőrzés (749 ezer) költségeit, a laborfelszerelést (25 millió), esetleg még infokommunikációs eszközöket, vagyis két intelligens táblát, egy projektort és 4 laptopot, illetve a szükséges szoftvereket (17,9 millió). A fentebb felsoroltak összesen 89,2 millió forintot tesznek ki.

A tanterem megvalósításán túl annak is voltak költségei, hogy elindult a projekt. A közbeszerzési tanácsadást a szekszárdi önkormányzat (és sok más fideszes vezetésű város) állandó közbeszerzési bonyolítója, a Provital Zrt. végezte bruttó 6,3 millióért. Bruttó ötmillió forintért készített megvalósíthatósági tanulmányt a pécsi székhelyű MSB Zrt., amely további 13,9 millióért a projektmenedzsment feladatait is vállalta. Működési költségek címén (papír, telefon, hatósági díjak) 4,7 millió forintot számoltak el. Ezek a tételek összesen 30 millióra rúgnak, a teljes költség 19 százalékára.

A pályázati kiírás szerint természetesen nem csak az infrastruktúra, hanem az oktatási módszertan is megújul. Az ehhez szükséges „pedagógiai szakmai koncepciót” a Studiorum Consulting Kft. készítette, bruttó 6,4 millió forintért. Ez azért is érdekes, mert elvileg az összes, az Öveges program keretében megvalósuló hasonló laborban nagyjából ugyanazt, hasonló módszerrel kellene tanítani a diákoknak, a szekszárdi példa viszont arra utal, hogy minden egyes tanteremhez újra és újra elkészíttetnek egy ilyen koncepciót.

©

Szerepel a listán még egy „admin modul, elektronikus dokumentálás, adatszolgáltatás” cím alatt futó tétel is. Ez magyarul egy olyan rendszer, amivel például a tanterem beosztását lehet vele követni, illetve videón rögzíthetik az ott folyó órákat, kísérleteket. Ezt bruttó 15,4 millió forintért valósította Commitment Zrt. Erről a cégről, illetve a körülötte kialakult cégcsoportról márciusban már írtunk, amikor húszmillió forint értékű megbízást kaptak egy tanulmány elkészítésére az úgynevezett Intézményi Adminisztrációs Rendszer (IAR) fejlesztéséről.

Érdekes még a listában „nyilvánosság, marketing, bemutató nap” címen szereplő tétel. A projekt népszerűsítését a Humán Aspektus Kft. végezhette, közel bruttó 16 millió forintért (ez a magánszemélyek tulajdonában álló cég 2011-ben alakult, a cégadatbázis szerint 2012-ben nettó négymillió forint forgalmat bonyolított). Az ünnepélyes átadás szervezésén túl (nettó 1,1 millió forint) a cégnek össze kellett hoznia két műhelykonferenciát pedagógusok számára (darabja egymillió forint), egy nyílt napot a szülők és a város lakossága, egyet a szekszárdi alsó tagozatos iskolások, kettőt pedig tanárszakos hallgatók számára (egyenként 1,8 millió forint).

A fenti eseményeken természetesen szerény vendéglátást is biztosítottak az érdeklődőknek és meghívottaknak, de a pogácsa, gyümölcs és kávé biztosan nem fogyott olyan mennyiségben, hogy túllépjék a kereteket. A részletes árlista alapján a cég egyébként nettó 560 ezer forintért küldött „folyamatosan” hírleveleket, ugyanannyiba került egy „internetes aloldal” készítése. A Humán Aspektus Kft. nettó 900 ezerért garantálta a folyamatos sajtómegjelenéseket, egy sajtóközlemény nettó 20 ezer forintért írtak (kettő is kellett belőle), egy hirdetőtábla 90 ezer forintba került, a fotódokumentáció pedig nettó 45 ezerért készült.

Munkafüzet tízmillióért?

Ez az egy pályázat önmagában megmutatja, hogy hányféle járulékos költség rakódik az uniós fejlesztésekre, anélkül, hogy bármilyen módon is szolgálná a kitűzött célok elérését: jelen esetben például, hogy kedvet kapjanak a diákok a természettudományos pályához. Bár önmagában a szekszárdi természettudományos labor 157 millió forintos költsége elenyésző az összes uniós pályázat kifizetései mellett, a pályázati eredmények adatbázisa szerint vidéken 44, a fővárosban 8, a szekszárdihoz hasonló nagyságrendű projektet támogatnak száz százalékban uniós forrásból.

A Közbeszerzési Értesítő adatbázisában keresve találhatunk is érdekes, a szekszárdihoz hasonló pályázatokhoz kapcsolódó kiírásokat: Veszprémben, Szolnokon, Mátészalkán és Berettyóújfaluban például szövegszerkesztésre kötöttek szerződést egyenként 10-15 millió forint értékben. A leírásokból kiderül, hogy ezért a pénzért lényegében a természettudományos kísérletekhez kell "szaktanári segédletet" és munkafüzeteket készíteni – természetesen minden tanteremfejlesztéshez külön-külön, hiszen az ajánlatokat az önkormányzatok vagy azok cégei kérik be, pedig az iskolák fenntartója egységesen az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

Az illetékes bizottsági elnök a szekszárdi közgyűlés csütörtöki ülésén azzal hárította el a járulékos költségekkel kapcsolatos kérdést, hogy neki nem tiszte megítélni, milyen célra mennyit fordítottak: egyszerűen le van írva a pályázatban, mire mennyit lehet költeni. A fideszes képviselő demagógiának nevezte azt, hogy Hadházy átlagos pedagógusbérre számította át a szerződött összegeket. „Megfontolom, hogy feljelentést teszek” – mondta válasza végén a képviselő, aki szerint egykori képviselőtársa csak vádaskodik, és kétségbe vonja a becsületüket.