Hiába a magyar kormány minden erőfeszítése, nem sikerült elérni, hogy idén Angela Merkel Budapestre látogasson. Több, egymástól független magyar és német forrásunk is úgy látja, a korábbiakhoz képest hűvösebb, leépülés érezhető a magyar-német kapcsolatokban, igaz, az okokat illetően eltérnek a vélemények. Hosszabb távon azonban ez a folyamat gazdasági károkat okozhat Magyarországnak.

Csak helyettes államtitkári szinten képviselteti magát a német kormány szeptember 18-19-én a szokásos éves magyar-német fórumon Budapesten, pedig a magyar fél nagyon szerette volna, ha legalább egy német miniszter is eljött volna – értesült a hvg.hu. A felváltva Berlinben, illetve Budapesten megrendezett találkozón idén magyar részről biztosan ott lesz Balatoni Mónika, a külügyi és külgazdasági minisztérium államtitkára, és egy miniszter is – utóbbi személyéről még nincs döntés.

Német részről így Reinhold Gall, Baden-Württemberg szociáldemokrata belügyminisztere lesz a legmagasabb rangú résztvevő. Német forrásból úgy értesültünk: az, hogy ilyen nemzetközi helyzetben nem tudták garantálni Walter Steinmeier külügyminiszter részvételét, természetes, de például Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter részvétele sem merült fel, és az, hogy államtitkár sem jön, csak helyettes államtitkár, egyértelmű jelzésként értékelhető német részről a magyar kormány felé, hiszen két éve még Steinmeier és Martonyi János voltak a fórum vendégei. (Igaz, Sigmar Gabriel látogatása valószínűleg a magyar félnek sem hiányzott különösebben, a szociáldemokrata politikus májusban például arra hívta fel az Európai Néppárt vezetését, hogy zárja ki a Fideszt a soraiból.)

Hűvösebb viszony?

Egy külügyes forrásunk szerint „egyértelműen lehűlés, leépülés tapasztalható a magyar-német kapcsolatokban”. Informátorunk szerint ennek egyik legadekvátabb jele, hogy a magyar kormány minden erőfeszítése ellenére sem sikerült elérni, hogy Angela Merkel kancellár idén ellátogasson Budapestre, legalább egy, a rendszerváltás, a határnyitás 25 éves évfordulójához kötődő eseményre. (A német kancellár a Páneurópai Piknik alkalmából ugyanakkor videoüzenetben köszöntötte Kozma atyát.) Csak összehasonlításképpen: Merkel márciusban járt Varsóban, és találkozott Donald Tuskkal, míg a lengyel évfordulós megemlékezéseken Barack Obama is személyesen vett részt.

Találkozó 2012-ben
©

Információink szerint a magyar külügy most azon dolgozik, hogy legalább jövőre sikerüljön Merkelt Budapestre hívni, bár egy német forrás szerint is úgy tűnik, erre is kevés az esély. Szintén arról beszélt, érezhetően alacsonyabb szintre kerültek a magyar-német kapcsolatok az utóbbi időben, és ennek nem csak diplomáciai vetületei vannak, ha ez az állapot tartósan fennmarad, előbb-utóbb a Magyarországra irányuló német beruházások lanyhulásában is jelentkezhet. Ehhez ráadásul német forrásunk szerint a „magyar fél hibái” is hozzájárulnak, például az a hangnem, ahogy Szijjártó Péter visszautasította a német külügyi bizottság elnökének legújabb nyilatkozatát.

Michael Roth augusztus 20-án fogalmazott meg komoly bírálatot a magyar kormánnyal szemben. A szociáldemokrata külügyminiszter-helyettes a Der Tagesspiegel című német lap online kiadásában közölt interjúban azt mondta: "kételkedem abban, hogy a jelenlegi magyar kormány annyira ragaszkodik az EU alapértékeihez, amennyire az okvetlenül szükséges lenne". Szijjártó Péter erre úgy reagált, „ha valaki úgy fogalmaz meg kritikát mással szemben, hogy azt semmilyen konkrétummal sem támasztja alá, akkor legkevésbé sem az európai értékek mentén cselekszik”. Német forrásunk szerint ugyanakkor Roth szavai egyértelműen kormányálláspontot tükröznek. „Nem nagyon értem Szijjártó Péter reagálását, nekem úgy tűnik, nem fogta fel a magyar külügy ennek a nyilatkozatnak a súlyát, ha pedig így van, az azt jelenti, a miniszter, vagy helyettese körül nincsenek olyan szakértők, akik erre felhívnák a figyelmet, vagy, ha megteszik is, a jelek szerint, nem hallgatnak rájuk” – mondta informátorunk.

Vannak fontosabb dolgok is?

A német diplomáciát közelről ismerő forrásunk szerint ugyanakkor Merkelnek egyáltalán nem érdeke Magyarországgal szemben folytatni a 2010-ben elkezdett demokráciavitát. Magyarország nincs a német külpolitika fókuszában, ennél sokkal súlyosabb kérdések megoldása köti le az erejét, így például az ukrán válság eszkalációja.

Az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozások kérdésében Németország is annyira megosztott, és olyan sok német gazdasági szereplő szólal fel ellene, hogy valószínűtlen az is, hogy Orbánt – embargóellenes politikai álláspontja miatt – a németek a szőnyeg szélére állítanák. Paks orosz bővítésének ügye ugyan elérte a német diplomácia ingerküszöbét, de a gondolkodás homlokterében most az áll, hogy miképp lehet például megszervezni Európa biztonságos téli energiaellátását, ha a konfliktus elhúzódik.

Merkel idén márciusban Varsóban Donald Tuskkal - Hozzá elment, hozzánk nem jön
©

Forrásunk szerint a tusványosi beszédet sem kell túlértékelni: beszélni kell róla, hogy Orbán mit ért az egyes kijelentései alatt, és megfogalmazhatnak politikusok szóbeli kritikákat. De Németország alapvetően belpolitikai ügynek tartja a beszédet, és amíg Magyarország nem sért európai egyezményeket, illetve nem vét az európai értékek ellen, addig a demokrácia állapotának kritikája Magyarországgal kapcsolatban legfeljebb verbális megnyilatkozások, illetve diplomáciai gesztusok nyelvén lesz tetten érhető. Az pedig, hogy egy beszéd miatt a Fidesz kizárásáról tárgyaljanak az Európai Néppártban, szerinte kizárt. A forrás szerint, amennyiben Németország esetleg nem küld az évfordulós ünnepségekre politikai prominenseket, az is legfeljebb azért van, mert a német diplomáciának most annyi dolga van, és egyszerűen több ügyben is tűzoltásra van szükség.

Egy, a német-magyar gazdasági kapcsolatokra közeli rálátással bíró szakértő szerint ugyanakkor, ha ez az állapot tartósan fennmarad, és – bármely okból – Magyarország kisebb súllyal szerepel majd a német diplomácia horizontján, annak előbb-utóbb gazdasági következményei is lehetnek. „Nagyon komoly verseny van az egész régióban a német befektetésekért, és akár a lengyel, akár a román piac jelenleg jobb feltételeket képes kínálni, mint Magyarország, ezt nem lenne szabad elfelejtenie senkinek a kormányból” – mondta forrásunk, hozzátéve, ehhez képest például, ha az RTL Klubot irányító Bertelsmann-csoport arról számol be, hogy a politikailag motivált magyarországi reklámadó miatt csökken a cégcsoport profitja, az „sokkal többet árt, mint néhány politikusi karcsörtetés együttvéve”.

Cikk megosztása
Címkék