szerző:
Gergely Zsófia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vége a szünidőnek, a gyerekek újra iskolában, az elvált apákat tömörítő online csoportokban pedig kikophatatlanul ott a kérdés: miért kell legatyásodva zárni a nyarat amiatt, hogy hiába vannak ilyenkor akár a szünidő felében is náluk a gyerekek, a tartásdíjat is fizetniük kell. A probléma régi, mindkét oldal tud érveket felsorakoztatni az igaza mellett, de a családjognak ezt a részkérdését pontosan továbbra sem szabályozzák. Pedig van, aki direkt vacak ruhában küldi vakációzni a gyereket, hogy a másik ilyenkor kistafírozza.

„Miért független a tartásdíj attól, hogy kivel vannak a gyerekek? Ez nekem nem életszerű, hiszen nyáron egy hónapig én gondoskodom róluk, és ellátom őket mindennel. De ezalatt az anyjukat nem fizetném” – teljes nevének mellőzését kérve mesélt arról Zsolt, miért érzi igazságtalannak ezt a több évtizede élő szabályt. „Ha viszont ilyenkor nem küldöm a tartásdíjat, a volt feleségem behajtaná rajtam kamatokkal, díjakkal. Kérdés és védekezési lehetőség nélkül” – jegyezte meg. Nyilván fordított helyzetek is léteznek, de az esetek többségében az édesanyával maradnak a közös gyerekek, így elsősorban a már nem velük élő apák érzik bujtatott asszonytartásnak az ilyenkor is kötelező tartásdíjat.

„Ha anyagilag ez nem okozna gondot, akkor még nem is érdekelne. De oda jutottam, hogy emiatt kell mérlegelnem, egyáltalán tudom-e fogadni a gyerekeimet egy egész hónapra, és mellette még kifizetni a tartásdíjat is” – mondta a háromdiplomás fővárosi férfi. Állítja, nem tartozik a megbízhatatlan elvált apák közé, 2006 óta külön éltek, de a 2010-es hivatalos válásig is magától fizette a gyerekek ellátására a megbeszélt összeget. „Ízlésesen karácsony este lettem kitéve otthonról. Hülyeség volt, hogy első szóra kiköltöztem a lakásból, de ahogy azóta látom, nem én vagyok az egyetlen férfi, aki kimegy egy szál bőrönddel az ajtón” – mesélte Zsolt.

©

Mint mondta, ő szerette volna a közös szülői felügyeletet, de volt párja ezt ellenezte: „Ott álltam a bíróságon az ügyvéddel, aki azt mondta, hogy vagy lezárjuk így, vagy még két évig pereskedünk. Se anyagilag, se érzelmileg nem bírtam volna, ezért rábólintottam”. Minden második hétvégére kapott láthatást, valamint az iskolai szünetek felét töltik vele a lányok. „Imádom őket, és ilyenkor persze, hogy megyek velük vásárolni, hiszen ez örömet okoz nekik. A kicsinek minden nyáron fizetek még nyári tábort is, mert nagyon szereti” – hozta példának arra, hogy nem csak ennivalót és szállást biztosít ilyenkor, hanem komoly kiadást is jelent az együtt töltött hónap. „Próbáltam ezt megbeszélni a volt feleségemmel, de az volt a válasz, hogy neki ez jár” – jegyezte meg.

Az elvált apák többször javasolták a módosítást

„Meg kellene változtatni a jogszabályt, mert a jelenlegi rendszer már rég nem indokolt. Hiszen, amikor ez évtizedekkel korábban így kialakult, az elvált apáknak még nem volt lehetősége annyi időt tölteni a gyerekeivel, mint manapság” – mondta a hvg.hu-nak Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Egyre többen próbálnak ugyanis közös szülői felügyeletben megállapodni, vagyis minden szempontból megfelezik a gyerekekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, de ahol az anyával élnek tovább a gyerekek, ott is jellemzőbb, hogy nem csak egy-egy hétvégét töltenek apjukkal. „Az általános, hogy nyáron egy hónapig a másik szülőnél van a gyerek, de nem ritka, hogy még ennél többet is” – tette hozzá. Ha pedig a felek jövedelmi viszonyaik hasonlóak, akkor pláne nem tartja indokoltnak az erre az időszakra eső plusz tartásdíjat. Ezért kellene a mai gyakorlathoz igazított jogszabályban rendezni a kérdést Hegedűs szerint, amit már több esetben kezdeményezett is a szervezet. „Minden jelentősebb jogszabályi változtatásnál elküldtük az erre vonatkozó javaslatunkat az illetékes minisztériumnak, illetve parlamenti bizottságoknak. A nemrég változott Ptk. előkészítésének idején is felvetettük ezt a kérdést, megint eredménytelenül” – mondta az egyesület vezetője.

Így rendszeresen érkeznek panaszok, megkeresések elvált szülőktől, akik „nehezen viselik ezt a helyzetet”. „Formálisan persze ezt is gyerekre kell költenie a tartásdíjra jogosultnak, de sokan úgy érzik, ilyenkor a korábbi társuk nyarát finanszírozzák. Ez komoly anyagi megterhelés, hiszen ha az apa közben a vele lévő gyerekeket üdülni viszi, utaznak, az is pluszkiadás. Manapság kevesen tudnak előre annyit megtakarítani, hogy emellett még a plusz tartásdíjra is jusson” – magyarázta.

©

Hegedűs István is megerősítette, hogy emiatt gyakran keverednek vitába a szülők, de ha az apa megmakacsolja magát és nem fizet, akkor az anya szinte kivétel nélkül végrehajtóhoz fordul és behajtatja. „És ez most már nem csak nyáron kérdés, hiszen más időszakok is lehetnek, amikor tartósan hosszabb időt tölt a másik szülőnél is a gyerek, például a tavaszi vagy a téli szünetben” – mondta. Szerinte azt kellene belátni: „valójában a gyerek érdeke lenne”, hogy a duplázás miatt ne kerüljön pénzzavarba az apa, illetve a vele együtt töltött időben költhessen rá, amennyit tud.

Mindegy, hol van, az éves összkiadás oszlik 12 részre

Nem engedné, hogy volt férje nyáron ne fizessen – azonnal határozottan rávágta kérdésünkre egy kisfiát egyedül nevelő édesanya, aki névtelenséget kért. „Egyrészt pontosan tudom, hogy a volt férjem nem annyit keres, mint amennyit papíron leigazolt a tartásdíj megállapításához. Arról nem is beszélve, hogy nekem is egy sor pluszköltségem szokott felmerülni az összes többi hónapban, mégsem futok hozzá, hogy arra adjon külön pénzt. Vegyük úgy, hogy így egálban vagyunk” – magyarázta.

Egykori párjának új élettársától született egy gyermeke, szerinte azóta próbálja „lefaragni” a tartásdíj összegét, amit felháborítónak tart. „Megértem, hogy egy újabb gyerek több kiadás, de attól még továbbra is gondoskodnia kell a másikról is. Ilyen alapon összeadhatnánk a hétvégéken náluk töltött időt is azzal, hogy akkor azt is vonjuk le” – tette hozzá.

A hatályos jog ezt az álláspontot védi, vagyis teljesen felesleges arra hivatkozni, hogy ilyenkor „természetben” gondoskodik gyermeke tartásáról az, aki ehhez az év többi részében a tartásdíjjal járul hozzá. „Mivel ’havi tartásdíjnak' hívják, sokan azt hiszik, hogy ez az összeg a gyermek havi szükségleteit hivatott fedezni. Így gondolkodva logikus következtetés lenne csökkenteni az összeget, ha a gyermek a nyári szünet felében kapcsolattartáson van a másik szülőnél. Azonban a ’havi’ kifejezés csupán a fizetés gyakoriságára utal, de nemcsak a gyermek rendszeres, akkor felmerülő, hanem az időszakosan jelentkező szükségleteit is fedezi” – magyarázta Illés Blanka családjogi ügyvéd. Vagyis amikor a bíróság megállapítja a tartásdíjat, akkor egy 12 hónapos költségvetést vesz figyelembe: megnézi a gyerek rendszeres és nem rendszeres kiadásait egy évre vetítve, másrészt a szülők jövedelmének is az éves átlagát veszi – hiszen az is sok esetben változó hónapról hónapra.

©

„Szerintem minden gyakorló szülő tudja, hogy a gyermek nem ugyanannyiba kerül havonta, a kétszeres szorzót nyugodtan odatehetjük iskolakezdéskor, vagy ha megbetegszik. Magasak a kiadások évszakváltáskor is, amikor a növésben lévő gyermeket már nem tudjuk belepréselni a tavalyi szandálba, fürdőruhába és egy komplett ruhatárat kell megvenni” – sorolta az ügyvéd.

A bíróság a kapcsolattartás intenzitását is figyelembe veszi. „ A gyermekenként 20 százalékos tartásdíj gyakorlata egy átlagos kapcsolattartáshoz lett kitalálva, amikor minden második hétvégén, és a szünetek felében van a különélő szülővel a gyermek. Ha a kapcsolattartás ennél ritkább – például mert vidéken vagy külföldön dolgozik az apa – akkor magasabb a tartásdíj összege, míg a heti váltásos kapcsolattartás esetén a tartásdíj alacsonyabb, de még ilyenkor is van” – mondta Illés Blanka.

Juszt is szakadt cuccban küldözgetés

Ha közös szülői felügyelettel valóban fifti-fifti gondoskodnak a gyerekekről, akik így az idő egyik felét az egyik, a következőt a másik szülőnél tölti, akkor a lakhatás és étkeztetés költségei valóban feleződnek, de a ruházkodást, utazást, oktatást, sportot, különórát, szórakozást, egészségügyi költségeket ilyenkor is meg kell osztani. „Ezt vagy minden egyes költség felmerülésekor felezik – ami óriási és felesleges adminisztratív terhet ró a szülőkre – vagy csak az egyik szülő viseli, cserébe a másik tartásdíjat fizet. Peren kívüli egyezségeknél kedvelt megoldás, hogy egy közös számlára ugyanakkora összeget utal a két szülő, és a hónap során abból gazdálkodnak” – mondta a családjogi ügyvéd. De mint hozzátette, ez a megoldás komoly bizalmat követel meg a másik szülő iránt, „ami a válófélben lévőkre nem jellemző”.

Sőt, egészen szélsőséges játszmázásba torkolhat egy család szétesése például az olyan anyagi kérdések miatt, mint amilyen a nyári vakáció idejére járó tartásdíj. „Senkit nem érdekelt, hogy mennyit költök ilyenkor valójában a gyerekeimre. Például a volt feleségem többször megcsinálta, hogy vacak ruhákban, szinte lyukas cipőben küldte el őket hozzám a láthatási időre. Tudta, hogy nem fogom rájuk adni, de hiába vettem meg nekik a jó minőségű, márkás cuccokat, soha többé nem láttam rajtuk” – mondta a négy gyermeke után havi többszázezer forintos tartásdíjat fizető László. Ezért, hogy bosszantsa volt párját, egy idő után ugyanígy járt el: az általa vásárolt dolgokat nála használták a gyerekek, és ugyanúgy küldte vissza őket, ahogy jöttek.

„Az egyik gyerek végül inkább hozzám költözött, de évekig tartó harcok árán tudtam csak elérni, hogy ez hivatalos legyen, és legalább őutána ne kelljen fizetnem a tartásdíjat” – mondta a férfi, aki mindezt alapvetően azért sérelmezte, mert bár már nagyok voltak a gyerekek, a felesége nem ment vissza dolgozni, szerinte jól megélt az ő magas keresete alapján járó tartásdíjból. „Én a bíróságon kifejezetten rákérdeztem, hogy a nálam töltött nyári hónapban ugye nem kell fizetnem, mire a bíró azt mondta, hogy ’az anyukának akkor is vannak rezsiköltségei'. A bíró szerint ugyanis a feleségemnek csak azért kell nagyobb lakást finanszíroznia, mert vele vannak a gyerekek.”