Roland még nincs 35 éves, de már öt évet lehúzott nyomozóként. Simán lehetne rendőr Németországban is – ha akarna. „De aki egyszer kiszállt abból a mókuskerékből, amelyben gyakran nem voltak szabadok a hétvégéi, illetve az ünnepnapok, nem akar újra belekerülni” – mondta a fiatal férfi rokona, mellesleg egy szintén volt budapesti nyomozó a hvg.hu-nak. Roland Vas megyében volt alosztályvezető-helyettes, és egy rövid ideig el is játszott a német rendőrkarrier ötletével. Végül mégis a kertészeti szállítói munka mellett döntött, amikor felesége után költözött Münchenbe.

„Roland itthon 200-250 ezer forint körül keresett egy hónapban, most ennek a kétszeresét viszi haza. Reggel hattól délután négyig tart a munkaideje, és ha túlóráznia kell, azt szó nélkül kifizetik neki. A párja bölcsődei gondozóként 1600-1800 eurót kap kézhez havonta, s így az albérlet költségei mellett simán megvettek egy egyéves autót” – ecsetelte a fiatalok kinti, anyagi gondok nélküli életét az exrendőr rokon. „Félre tudnak tenni, nyugodtabban élnek, ez volt a fő szempont nekik, amikor a család számára szomorú döntést meghozták, és már nem is tervezik, hogy Magyarországra valamikor visszatérnek.”

Stiller Ákos

Persze nem az volt Roland vágya, hogy facsemeték fuvarozásából éljen meg, de most ez adódott neki. „Nem kalandvágyból hagyott hátra itthon mindent, hanem azért, mert sem anyagilag, sem szakmailag nem becsülték meg. Teljesen megértettem a döntését. Itthon mi várna rá? Karrierlehetőség nem, hiszen ma a rendőrségen bármikor bárkit és indoklás nélkül felállíthatnak a székéből. Most nem piszkálják állandóan, nem kell foglalkoznia a politikai elvárások miatti akadékoskodással sem.”

Kornél sem végzettségéből, szaktudásából profitál Angliában: a korábban Hajdú-Bihar megyében dolgozó százados jelenleg csomagszállítóként dolgozik. Nem volt egyszerű megszoknia a bal oldali közlekedést, a brit főváros forgalmát, a heti hat napon át, reggeltől estig tartó húzós munkát, de "legalább békén hagyják" – mondta. Több magyarral együtt bérel egy lakást, és egyelőre elvan. Ahogy fogalmazott: nem is akar hazajönni.

Nem tudják megtartani a rendőröket

Évente mintegy ezer rendőr dönt úgy, hogy jobb megélhetést választ – beszélt a fluktuációról egy interjúban a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza. „Kétségtelen, hogy napjainkban már jóval fiatalabb a testületen belüli átlag életkor (ez 26 év körül van), mint akár tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Ezt  tulajdonképpen kedvező jelnek is tekinthetnénk, ha azt érzékelnénk, hogy nőtt a pálya elismertsége. Erről azonban szó sincs! A dolgozók nagyobb részénél már nem beszélhetünk hivatástudatról, elkötelezettségről” – mondta a szakszervezeti vezető. Pongó Géza megjegyezte azt is, hogy minden távozó rendőrrel károsodik az állam, a központi költségvetés, hiszen egyetlen rendőr kiképzése is jelentős költségeket tesz ki.

Az FRSZ képviselői az idén tavasszal megtartott Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésén is felhozták a fluktuációt: 2013-ban a testülettől 211 főtiszt/tiszt és 730 tiszthelyettes vagy zászlós szerelt le végleg, a szakszervezetek szerint a testület nem képes megtartani saját személyi állományát. Az érdekegyeztető ülésen egyébként kiderült az is – mint a hvg.hu már megírta –, hogy a létminimum környékén kereső rendőrök száma egy év alatt a másfélszeresére nőtt. Ráadásul az állomány egyharmadának, vagyis 14 ezer embernek az illetményét kell kiegészíteni ahhoz, hogy az adó- és járulékváltozások miatt ne szenvedjenek keresetcsökkenést.

A jól fizető elitegységektől nem mennek el

„Leginkább az olyan alja munkát vállalják el a testülettől leszerelő és külföldre távozó rendőrök, amit ott senki más nem akar elvégezni” – mondta a hvg.hu-nak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a rendőri pálya ma már nem annyira vonzó. Ezen próbálnak változtatni a beharangozott életpályamodellel, amelynek kidolgozásához a Belügyminisztérium elvégeztetett egy széles körű felmérést.

Mintegy 15-17 ezer, a fegyveres szerveknél dolgozó embert kérdeztek meg arról, mit várnának el a munkáltatótól, és első helyen mindenkinél a keresetek rendezése szerepelt. „Azt tartanánk jónak, ha az alapilletmény a mindenkori minimálbér lenne, s ez növekedne aztán különböző szorzókkal, a jelenlegi, rengeteg pótlékot tartalmazó rendszert pedig megszüntetnék” – mondta Bárdos Judit. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, mint a Készenléti Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ vagy az Országgyűlési Őrség, amelyeknél jó a fizetés, és innen nem is mennek el a fiatalok.

A járőrök, kezdő rendőrök irigykedve nézhetik például a Készenléti Rendőrségnél (KR) dolgozó kollégáikat: mint tavaly beszámoltunk róla, akad köztük olyan törzsőrmester, aki az alapbér csaknem háromszorosát, mintegy 450 ezer forintot visz haza hónapról hónapra. A KR-nél 24 óra szolgálat, 72 óra pihenő rendszerben dolgoznak, így forrásaink szerint a háromnapnyi pihenőidőben könnyen összejön akár évi több száz túlóra is.

„A rendőrségnél a tiszthelyettesek és a zászlósok átlagosan bruttó 150 ezer forintot keresnek, a túlórákat viszont nem pénzben kapják meg, hanem szabadnapnak lecsúsztathatják azokat. A büntetés-végrehajtásnál, illetve a tűzoltók esetében viszont ilyen túlórákra sincs lehetőség, ezért ott az emberek, ha van valamilyen szakmájuk, a munka mellett azzal próbálnak egy kis pénzt keresni fizetés-kiegészítésnek” – mondta Bárdos Judit. A főtitkár szerint jellemző tendencia, hogy a külföldre távozók nagy részben a nyugati országrészből és a fővárosból kerülnek ki, míg a Kelet-Magyarországon élő egyenruhások „annak is örülnek, hogy van munkájuk, így ők inkább maradnak a testületben”.

A kilátástalanság elől menekülve

Gábor négy év után intett búcsút a testületnek, és ment külföldre, bár maga is „alja munkának” tartja konyhai kisegítői állását egy londoni belvárosi étteremben. Először egy autómosóban dolgozott, onnan került át a vendéglátóhelyre, ahol akár napi 12 órát is le kell húznia, ha úgy adódik, hogy egyik munkatársát helyettesíteni kell. „Még nem tudom pontosan, miként alakul a fizetésem, de úgy számolom, hogy az otthon objektumőrként megkeresett havi nettó 120 ezer forintot itt egy hét alatt a zsebemben tudhatom.”

Stiller Ákos

A húszas évei közepén járó fiatalember alapfokú nyelvtudással indult neki a világnak. „Kezdetben nem nagyon értettem, mit mondanak az emberek, de mára hozzászoktam. Úgy látom, hogy itt az számít, mit tudsz, mennyire akarsz dolgozni” – tette hozzá. Teljesen más az élete, mint a rendőrségen, ahonnan „a kilátástalanság miatt jött el”. „Már az elején mondták nekem tapasztaltabb, jóval előrébb lévő tisztek, hogy ha a helyemben lennének, váltanának, mennének külföldre, mert a 'cégnél' úgysem változik semmi. Hamar kiderült, hogy ebben nagyon igazuk van.”

Gábor nem volt megelégedve a fizetésével, és nem volt lelkes az objektumőrként kötelező egész napos álldogálástól sem, de nem lett volna baja a rendőri munkával, ha látta volna az előrelépési lehetőségeket. „Szerettem volna átkerülni a Készenléti Rendőrséghez (KR), mert ott a jó bér mellett a munkabeosztás is jobb, illetve többet tudtam volna sportolni, de nem rendelkeztem olyan jó kapcsolatokkal, hogy bejussak oda.” Ez egyébként nem lepte meg a fiatalembert, mert „annyian akarnak a Budapesti Rendőr-főkapitányságról a KR-be átmenni, hogy ha sikerülne nekik, kiüresedne a BRFK”.

„Egyelőre szeretnék megtanulni nagyon jól angolul, mert akkor sokkal több lehetőségem lesz, és akkor talán sikerül egy biztos állást találnom. Gondolkodtam azon is, hogy elvégzek egy iskolát” – mondta. Még az is felmerült benne, hogy egyszer beáll bobbynak, mert a tervei között egyáltalán nem szerepel az, hogy visszajön Budapestre.