Egy személyben dönthet az emberi erőforrások minisztere arról, hogy egy iskolának ne kelljen betartania a szegregáció tilalmát – derül ki egy november 18-án benyújtott módosításból, amelyet a köznevelési törvényhez nyújott be a kormány.

A törvénymódosítás szerint Balog Zoltán, illetve a mindenkori felelős miniszter rendelettel határozhatja meg, mi számít a diákok elkülönítésének, és mi nem. Innentől kezdve tehát szinte teljesen mindegy, mit mond ki a bíróság egy-egy szegregációgyanús esetben.

A Népszabadság keddi cikke szerint ezzel a kormány csattanós választ adott a bíróságnak, amely szegregációnak mondta ki, hogy a nyíregyházi Huszár-telep iskolájában csak cigány gyerekeket tanítanak. Az iskolát 2007-ben záratta be a város szocialista önkormányzata, majd 2010-ben Kovács Ferenc, az új, fideszes polgármester biztatására a görög katolikus egyház újranyitotta az iskolát annak ellenére, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány próbálta megakadályozni a törvénysértést. Az alapítvány egyik fő érve, hogy az elkülönítetten nevelt roma diákoknak esélyük sincs rá, hogy megkapaszkodjanak a munkaerőpiacon. Az alapítvány be is perelte az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az egyházat és az önkormányzat, és a bíróság első fokon igazat is adott neki. A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék hasonló döntést hozott.

AFP / Kisbenedek Attila

A bírósági ítélet után Balog Zoltán azt mondta: "az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek". A lap értesülése szerint a politikus már évek óta töpreng, hogy hogyan lehetne kikerülni a szegregáció tilalmát. A szegregációt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatásának tekinti.

A módosítás utat nyit arra, hogy bármilyen indokkal elkülönítve oktassanak gyerekeket Magyarországon, ami szembemegy az EU alapértékeivel, valamint a Magyarország által aláírt, a szegregáció visszaszorítását célzó Európai Roma Keretstratégiával is.